Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-376

378. országos #lé8 november 8. 1871. 229 zásával, egy a vadássati jog gyakorlatából szár­mazó haszon vagy élvezet nagyságát figyelembe nem vevő, a, kisebb birtokosokat aránytalanul jobban terhelő—de különben is elvetendő— meg­adóztatás igazságtalan. Ez indokoknál fogva, kiküldetik egy tizen­két tagból álló küldöttség azon utasítással, mi­szerint tekintettel arra : hogy a földbirtok a föld­tulajdonnak elválaszthatlan tartozékát képezi, hogy" a földbirtok ezen tartozékának közvetlen és kizárólagos használata és hasznosítása iránti rendelkezés joga, a terület nagyságára való te­kintet nélkül, és minden körülmények között csak annak tulajdonossát illeti és illetheti. Hogy az egyenjogúság és a jogok egyenlő használatának elvével össze nem egyeztethető, hogy a vadászati jognak gyakorlata a kisebb birtokosokra nézve, aránytalan sulylyal nehezedő taxák által nehezbittessék: Készítsen egy törvényjavaslatot, a melyben ez elveknek megtartása mellett a vadak tenyé­szete, a tenyésztés idejére kiterjesztendő tilal­mak által oltalomban részeltessék ; a tenyésztés nagy vadak által mások birtokán okozott károk gyors és teljes megtérítéséről, a vadászati tilal­mak megszegőinek, valamint azoknak is, kik vadászatot birtokaikon nyilván vagy alattomosan gyakorolnak, megbüntetéséről gondoskodva le­g} r en. S ezen javaslatot a képviselőháznak még ez ülésszak alatt mutassa be. Simonyi Ernő: T. ház! Sok hallgatás után végre ezen vadászati törvény a ház által tárgyalás alá vétetett és pedig most is oly saját­ságos körülmények közt, hogy inkább azt csudá­lom, hogy belebocsátkoztunk ennyire is annak tárgyalásába; mint azt, hogy ily eltérő nézetek nyilványulnak a ház minden oldaláról ezen tör­vényjavaslat érdemére nézve. Először is meg kell jegyeznem azt, hogy itt egy fundamentális hiba van, mely ezen törvény­javaslatnak most tárgyalását tökéletesen lehe­tetlenné teszi; és ez az: hogy ezen törvényjavaslat 1867. évben adatott be, tehát ezen országgyűlés létrejötte előtt. A múlt országgyűlésnek actáit pedig mi nem tárgyalhatjuk. Ez nézetem szerint oly kifogás, mely ellen, ha csak a t. ház most már lételének utolsó előtti órájában nem akar változtatni, nem akar oly elveket behozni a képviselőház eljárásába, me­lyek azután roppant következéseket vonhatnak magok után: — ezen kifogás maga elegendő arra, hogy egy lépést se menjünk tovább annak tárgyalásában, hanem visszaküldjük a törvény­javaslatot ama papírkosárba, melyből elővéte­tett. (Derültség.) Itt befejezhetném szavaimat, mert ugy hi­szem , hogy erre kielégítő, a ház szabályaival a tanácskozási renddel, az eddig követett szokás­sal megegyező választ adni nem lehet. De van több sajátságos körülmény is. Tudtomra ha tör­vényjavaslat, indítvány adatik be a házba va­laki által: ezen valaki azután felügyel arra, hogy a benne kifejezett elvek megmagyaráztassanak védelmeztessenek és végre a képviselőház által elfogadtassanak. Itt nincs ily keresztapja ezen törvényjavas­latnak; itt Horvát Boldizsár van aláírva. Ugy tudom Horvát Boldizsár akkor, mikor e tör­vényjavaslatot beadta : igazságügyminiszter volt, és mint kormányjavaslatot adta be ezen törvény­javaslatot. Most azonban sem a kormány tárczájának jelenlegi képviselője, t. i. a volt igazságügymi­niszter utódja ki nem jelentette a ház előtt, hogy azt magáévá teszi és azt elfogadásul ajánlja, sem pedig az eredeti beadó Horvát Boldizsár ur itt jelen nincs; tehát e javaslat, hogy már va­dászati és ilyféle tilosokról szóló kifejezésekkel éljek, mint egy bitang törvényjavaslat van itt, (Derültség.) melynek nincsen tulajdonossá, melyet nincs ki védelmezzen. Igaz, hogy a központi bizottság előadója, nem védelmezte ugyan ; hanem azt mondta, hogy majd az általános tárgyalás végén fogja védel­mezni ezen törvényjavaslatot; igen, de a köz­ponti bizottság előadója nem képviseli a törvény­javaslat benyújtóját, azaz az indítványozót. Nekem mindenekelőtt tudni kell, hogy a kormány inditványozza-e, és az igazságügymi­niszter ur adja-e be azt, mint a kormány kép­viselője, vagy pedig beadja azt Horvát Boldizsár mint egyszerű képviselő ; mert az eddig nem tűnt ki. Ha a miniszter adja be: akkor a miniszter utódjának kell pártfogása alá venni s a benne íoglalt szellemért a miniszter, illetőleg az összes kormány felelős. De mondom, sok halasztás után került ezen törvényjavaslat végre is tágyalás alá, és ezen nem csodálkozom, mert ezen törvényjavaslatban oly reactionalis, oly igazságtalan, oly méltatlan elvek vannak lefektetve, (FölkiáUások a szélső balról: Igaz!) hogy nem csodálkozom, ha még azok is. kik óhajtják ezen törvényjavaslatot min­den tekintetben keresztül vinni: nem igen akar­tak vállalkozni annak a nyilvánosság a világ előtt védelmére lépni. En, t. ház, időszerűnek nem tartom s helyén levőnek sem hogy ezen törvényjavaslat akár ezen, más formában most tárgyaltassék; most : mikor ezen országgyűlésnek már csak igen ke­vés ideje van hátra, midőn ezen országgyűlés elején oly sokat igért és oly keveset teljesített a nemzet várakozásában, bogy most az utolsó perczben is bizonyos csekély, de mindenesetre*

Next

/
Thumbnails
Contents