Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-376

220 376. országos ülés november 8. 1871, húzza a neveltet.) Tisza László a negyedik, és Tóth István az első osztályba fog beosztatni. Napirenden van a vadászati törvényjavaslat tárgyalása. Nem tudom, felolvasottnak veszi-e a t. ház ? (Felolvasottnak vesszük!) Méltóztassanak tehát] az átalános tárgyalást megkezdeni. Ürményi Miksa előadó: T. ház! Az igazságügyminiszter által 1868. nyarán beadott törvényjavaslatot a központi bizottság a t. ház parancsából 1869. november havában tárgyalta. Ezen tárgyalás eredményét ezenael tiszteletteljesen benyújtom a háznak. Szükséges volt ezen hosszú eltelt időre hivatkoznom, mert elnézését akarom kikérni a háznak, hogy ha talán csaló emlékező tehetségem arra fog kényszeríteni, hogy azon hathatós indokokat, melyek akkor a központi bizottságban felhozattak : imitt-amott talán kénytelen leszek gyenge érveléseimmel helyettesíteni. Ugyanezen okból nem is használom a szólás jogát most a tárgyalás elején, fenntartván magamnak, ha a központi bizottság által elfogadott elvek megtámadtatnának, azoknak védelmére kelni. Ezúttal a házat tiszteletteljesen csak arra kérem, hogy a tárgyalás egyszerűsítésének okából kegyeskednék a központi bizottság szövegezését, mint a mely elvben úgyis megegyez a miniszter ur beadványával, elfogadni a tárgyalás alapjául. (Helyeslés.) Halász Boldizsár: T. képviselőház ! (Halljuk!) Nem helyeselhetem a központi bizottság előadójának eljárását, mely előttem annál felötlő bb, mert még azon időbe a a t. ház nem méltóztatott megkívánni a minisztériumtól, hogy a benyújtott törvényjavaslatokat indokolja. Tehát emlékezhetik reá a t. előadó ur, hogy ezelőtt két egész vagy harmadfél évvel, melyek voltak azon nyomatékos indokok, melyek a központi bizottságot arra birták, hogy ezen miniszteri törvényjavaslatot elfogadja, és ezért én igen óhajtottam volna, hogy a ház meggyőződést szerzett volna magának arról, hogy ezen törvényjavaslat valóban indokolt. Egyébiránt én részemről felveszem a keztyűt, melyet méltóztatott nekem nyújtani, tessék tehát jegyezni, hogyan íogom ostromolni a törvényjavaslatot, mert ugy látom, a t. előadó ur hadi taktikája oda megy ki. T. képviselőház! Mint maga az igen t. központi bizottsági előadó ur is megjegyzé, ezen törvényjavaslat több mint 3 éve várja a tárgyalást, és ha én ezt meggondolom : nem tartóztathatom vissza azon megjegyzésemet, hogy ez alkalmasint oly forma kímélet volt a szabadelvüség irányában, mint minőt gyakorol a bakó, midőn a pallost elrejti, hogy az illető megkíméltessék annak látásától és borzalmától, sőt be is köti az illetőnek szemeit. Én azt hiszem t. í. hogy e törvényjavaslatra nézve az igen t. miniszter ur oly forma helyzetben lehetett, mint az ur Isten, midőn azt monda: „bánom hogy embert teremteitem." Mert különben törvényjavaslatát 3 évig nem halogatta volna, és akkor is, midőn azt legújabban sürgettem, nem keresett volna ürügyet, hogy az ne tárgyaltassék. Ezek előrebocsátása mellett meg fogja engedni a t. képviselőház, ha előadom indokát annak, miért voltam bátor és tartottam kötelességemnek elleninditványnyal fellépni; tettem azt azért, mert ezen törvényjavaslat első szakaszában kimondott azon elvet, hogy a vadászati jog természetes következménye; tartozéka a birtoknak, mindjárt a 2-ik §-ban megezáfolja, mondván: „jedoch" csak akkor, ha 100 holddal bir. Ez épen olyan mint Horvátországban azon törvény, mely azt mondja, hogy mindenki szerezhet birtokot: ha nem protestáns. (Derültség.) Van azonban több indokom, a melyekre bátor vagyok a t. ház figyelmét felhivni. Ezen országgyűlés csaknem ugyanazokból áll, kik az 1865-ki hatalmas feliratokat készítették, részben ugyanazon miniszter urakból, kik több alkalommal kijelentették, hogy ők valódi 48-asok, annyira szabadelvűek. És a mennyiben a t. ház jobb oldala netán azt hinné, hogy neki kötelessége ezen törvényjavaslatot már csak azért is, mert miniszter által nyújtatott be, pártolni: engedje meg, hogy nagyon t. miniszterelnök urnák tegnapi példáját követve, tán némileg szerencsésebben idézhessek. Az 1865-ki felirat 82. kikezdése igy hangzik: „Az 1848-ki országgyűlés, mely még mindig a kiváltságos osztály képviselőiből állott, senki által nem kényszerítve, önként, szabad akaratából alkotta azon törvényeket, melyek a hűbéri viszonyokat megszüntették, a honpolgárok egyenjogúságát és egyenlő kötelezettségét állapították meg." Az 1865-ki felirat pedig, felelve a királyi leirat azon szavaira, melyek szerint az 1848-ki törvények és az ősi alkotmány között elvi ellentétek léteznek, igy szól: „Igenis felséges uram! Az 1848-ki törvények lényegesen megváltoztattak több ősi intézményt, mert átalakították Magyarország aristocraticus alkotmányát, és azt a népegyenjoguságának szélesebb alapjára fektették." Hogy azonban ezen elveket nemcsak a most említett országgyűlés, hanem a jelen kormány is magáévá tette : ennek bebizonyítására igen rövid idézeteket fogok tenni a miniszter urak beszédéből. A miniszterelnök ur 1867-ben a 95-dik ülésben minisztertársait e szavakkal mutatta be: „Midőn az 1848-ki törvények alapján kine-