Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-353
353. országos ülés június 1. 1871. 11 nak szövegezése nem eléggé tiszta, kérném tehát e helyett módosításomat elfogadni. Jámbor Pál jegyző (újra olvassa Tisza Kálmán módositványát.) Elnök: Elfogadja a t. ház a beadott módosítást? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 7-ik %-t. mely változás nélkül elfogadtatni; olvassa a 8-ik szakaszt.) Simonyi Lajos 1b. előadó: T. ház! A központi bizottságnak ezen §-ra nézve azon észrevétele van, hogy a 2-ik bekezdésnél egy csekély nyomdahiba fordul elő, mely azonban értelemzavaró, t. i. ezen mondat után: „Alapszabályilag meghatározandó határidő s kihirdetés mellett rendkívüli közgyűlést az elnök bármikor egybehívhat 8 kettőspont teendő; mert mindenesetre különbséget kell tenni a közt, hogy az elnök bármikor jogosítva van rendkívüli közgyűlést egybehívni, és a közt, hogy mikor köteles, t. i. a választmány indítványára vagy az érték-birtok legalább egy tizedrészét képviselő tagok írásbeli felszólítására. Ennek következtében ezen § második bekezdése kiigazítandó és a vessző helyett kettőspont teendő. (Helyeslés.) Elnök : Ha nincs észrevétel, a §. a központi bizottság módosításával elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 9-ik §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 10. §4.) Eőry Sándor: T. ház! A 10. §.végére azt hiszem nem volna fölösleges hozzátenni azt, hogy: „a történtekről azonban a többi érdeklett törvényhatóságok is értesitendők," miután ha a felügyelet közvetlenül nem gyakoroltathatik is részükről: mégis szükséges, hogy a történtekről tudomással bírjanak, hogy ha netalán valami sérelmök lenne, annak idejében intézkedjenek. Jámbor Pál jegyző (olvassa Eöry Sándor módosítását.) Módosítás a 10. § végéhez: ;,a történtekről azonban a többi törvényhatóságok is értesitendők." Elnök: Elfogadja a ház a módosítást % [Elfogadjuk!) A §-ra egyébként nem levén észrevétel, az ezen módosítással elfogadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 11. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 12. %-t.) Gonda László: A 12. §-nál bátor vagyok a t. háznak figyelmébe ajánlani azt, hogy az első alinea 4-ik sorának végén e szavak „szemben levő" körülbelől a helyes kifejezéssel nem egyeztethető össze, s mert van a magyarban helyesebb kifejezés, tudniillik: „átellenes", ezzel kérném amazt fölcseréltetni. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését 1 Kik elfogadják méltóztas {Megtörténik.) A többség elfosanak föl kein i gadta. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 13. szakaszt. Simonyi Lajos b. előadó: Ezen szakaszban myomtatási hiba van, t. i. a 3-ik sorban „készíteni" helyett „készíttetni" teendő. Kemény Mihály: Nekem ezen kívül van e szakaszra egy módositványom. E szakaszban ugyanis az mondatik: „Az ármentesitesi vagy szabályozási munkákra vonatkozó tervezetet az érdekelt birtokosok vagy társulatok saját költségükön tartoznak készíteni, felhatalmaztatik azonban a közlekedési miniszter, hogy a megalakult társulatokat az illető törvényhatóság ajánlata folytán a tervezetek elkészítésére fordítandó kölesön-előleggel segélyezhesse; vagy e tervek elkészítését saját közegei által, de e megbízással járó költségek megtérítése mellett eszközölhesse." Ennek egészen más értelme van, mert eszerint azon eshetőség állhatna elő, hogy a miniszter, a mikor neki tetszik: akkor készíttetheti a terveket, meg sem hallgatva a társulatot, aminek egészen más értelme volna, ha legalább a pontosvessző elhagyatik. Ennek folytán elválasztatni kívánván a dolgot, a „vagy" után indítványozom „a társulat felkérésére." Jámbor Pál jegyző (újra olvassa Kemény Mihály módositványát.) Gorove István közlekedési miniszter: Mikor a tervek készíttetnek: akkor még nincs is társulat s igy nem is lehet segélyezni. Tisza Kálmán: Engedelmet kérek, midőn a részletes tervek készíttetnek: akkor már van társulat. Kemény Mihály: Ha itt a pontosvessző nem volna: e szakasznak más értelme volna, mert akkor a szakasz utolsó részére is vonatkoznék ezen kifejezés : „a törvényhatóság ajánlatára"; de igy ez a miniszter tetszésére bizatik, s ez aggályt okoz a társulatok önkormányzatára. Szapáry Gyula gr.: ügy hiszem, hogy a felelős kormányról nem lehet feltenni, hogy a társulat kívánsága ellenére készíttesse a terveket, ha azonban a t. képviselő urnák megnyugtatására szolgál, hogy ezen szavak beigtattassanak: nekem az ellen nincsen semmi kifogásom. Elnöki Méltóztatnak elfogadni e módosítást? (Elfogadjuk 1 ) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 14. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 15. §-t.) Simonyi Lajos b. előadó Í Mint előre is volt szerencsém bejelenteni, ezen §. nyo2*
