Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-353
\2 353. országos ülés jnnins 1 1871. matásánál^ az ezen §-hoz átvett eredeti szerkezetnek két utolsó bekezdése kihagyatott. Miután azonban a központi bizottságban meghatároztatott, hogy a panasz nem az alispánhoz, hanem a társulat elnökéhez adandó be; ennek következtében ezen §. némileg módositást szenved. Ennek következtében ezen §. végére még az eredeti szerkezet 15. §-ának két utolsó bekezdése teendő, melyek igy hangzanak: „Ha ezen határidő alatt a társulati elnökhoz e panasz be nem nyújtatott : a közgyűlés által hozott s felsőbb helyt megerősített határozatok minden egyes érdekelt félre kötelezőkké válnak, és későbbi felszólalásnak hely nem adatik. Ha a törvényhatóság fönntemlitett tisztviselője a bemutatott iratok és a bekivánandó egyezkedési jegyzőkönyv alapján határozatot nem hozhat, és szükségesnek látja: — műszaki szemlét rendel, melynek költségeit a vesztes fél viselendi." Elnöki Méltóztatnak elfogadni ezen szövegezést. (Elfogadjuk \) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 16., 17., és 18. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 19. szakaszt.) Simonyi Lajos b. előadó: Ezen §ban szintén nyomtatási hiba fordul elő, t. i. az „ártér kimutatás" elébe teendő : ,,a kaszon-aránylag kivetett költségrészletek az érdekelt." Es ennélfogva a szöveg igy fog hangzani: A haszonaránylag kivetett költségrészletek az érdekelt ártér birtokon fekvő oly teher stb. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ezen módositást (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző: (olvassa a 20. 21. 22. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa tovább a 23. §-t. Tisza Kálmán: Ezen §. minden esetre igen fontos §-a ezen törvényjavaslatnak, a mely azt hiszem, több oldalróli megfontolást igényel. Ugyanis itt a belvizekről van szó, és ezen §. 1-ső bekezdése azt látszik mutatni, hogy az ármentesitő társulatok feladatához számítja minden esetben a belvizek területének mentesítését. En részemről ezt nem tartom helyesnek, mert igen sok oly eset van, midőn maga az ármentesítés a belvizek levezetésétől egészen független. Az ármentesítés érdekel egy nagy területet: míg ellenben a belvizek eltávolítása inkább csak kisebb területekre szorítkozik. Ilyenkor kimondani, hogy az ármentesitő társulat tartozik közköltségen ezen munkálatokat eszközölni: igaztalan volna az ármentesitési társulat azon tagjai irányában, a kik nem érdekeltetnek ezen belvizek levezetése által; ellenben vannak más oly esetek is, — s volt példa rá Magyarországban is, — hogy a belvizeknél fogva, az ármentesitő társulatok erőszakkal magukhoz húzták a belvizek által érdekelt birtokosokat, és az által reájuk elviselhetlen terhet róttak. Ily esetek lehetvén, midőn egyik esetben az ármentesitő társulatokra nézve méltánytalan, hogy a belvizek levezetése . kötelességszerüleg reájok ruháztassák, más esetben a belvizek által érdekeltek irányában igaztalan, hogy ők kényszeríttessenek az ármentesitési társulatba belépni, és annak költségeihez hozzájárulni: azt tartom, hogy kötelezőleg kimondani azt, hogy az ármentesitő társulatok feladatához tartozik a belvizek eltávolítása is, nem lehet. Egy kétség kivül áll, és ezt félreértés elkerülése végett kívánom megjegyezni, hogy mindén ármentesitési társulat kötelessége az, hogy a belvizeknek lefolyását ne akadályoztassa, vagyis ha az által, hogy a folyamok partján töltések emeltetnek, a belvizek megfosztatnának azon lefolyástól, melylyel azok a szabályozás előtt bírtak: akkor igenis a társulatoknak kötelessége, hogy ugyanannyi és oly biztos lefolyást készítsenek saját költségükön, a mennyivel a betgek azelőtt birtak. Különben a belvizek szabályozását kötelezővé tenni az árvíz mentesítésekor, az általam mondottak értelmében, én legalább helyesnek nem tartom: mondhatom a t. háznak, hogy tudnók példákat felhozni, mindkettejére azon eseteknek, melyeket említettem. Igy például magának azon szabályozási társulatnak kebelében, melyhez én is tartozom, van 4 vagy 5 község és ugyanannyi pusztai birtokos, a kiknek egyike ón is vagyok, és a^kik az ily belvizek által károkat szenvedtek. En legalább nem tartanám az igazsággal megegyeztethetőnek, hogy kötelezőleg az mondassák ki, miszerint az árvizmentesitő társulatoknak többi 60 tagja köteles levezetni azon belvizet, mely csak bennünket, e társulatnak 5—6 tagját érdekli, és viszont ellenkező esetben tudom, hogy megkísértetett a felsőszabolcsi belvizeknél fogva azon egész vidéket a tiszaszabályozási nagy gátak költségeihez megadóztatni, a mi hasonlólag nem helyes. Pedig ha kimondatik, hogy a belvizek levezetésének minden esetben az ártéritóssel együtt kell megtörténni: akkor annak úgy egyik mint másik esetben meg kell történni. Az én nézetem tehát az, hogy a belvizek lecsapolásával az ártérmentesités egyesítését permissive kell tenni. De kötelezőleg ki kell mondani, hogy arról azonban a társulat gondoskodni tartozik, hogy a mi lefolyása a belvizeknek addig volt: az azontúl is megmaradjon; mert különben természetesen a szabályozás által ezen birtokosok helyzete sokkal roszabbá tétetik, mint volt az előtt. Ebez pedig a vizszabályozó társulatoknak joguk nem lehet.
