Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-353

\2 353. országos ülés jnnins 1 1871. matásánál^ az ezen §-hoz átvett eredeti szerke­zetnek két utolsó bekezdése kihagyatott. Mi­után azonban a központi bizottságban meghatá­roztatott, hogy a panasz nem az alispánhoz, ha­nem a társulat elnökéhez adandó be; ennek kö­vetkeztében ezen §. némileg módositást szenved. Ennek következtében ezen §. végére még az ere­deti szerkezet 15. §-ának két utolsó bekezdése teendő, melyek igy hangzanak: „Ha ezen határidő alatt a társulati elnök­hoz e panasz be nem nyújtatott : a közgyűlés által hozott s felsőbb helyt megerősített határo­zatok minden egyes érdekelt félre kötelezőkké válnak, és későbbi felszólalásnak hely nem adatik. Ha a törvényhatóság fönntemlitett tisztvise­lője a bemutatott iratok és a bekivánandó egyezkedési jegyzőkönyv alapján határozatot nem hozhat, és szükségesnek látja: — műszaki szemlét rendel, melynek költségeit a vesztes fél viselendi." Elnöki Méltóztatnak elfogadni ezen szö­vegezést. (Elfogadjuk \) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 16., 17., és 18. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogad­tatnak, olvassa a 19. szakaszt.) Simonyi Lajos b. előadó: Ezen §­ban szintén nyomtatási hiba fordul elő, t. i. az „ártér kimutatás" elébe teendő : ,,a kaszon-arány­lag kivetett költségrészletek az érdekelt." Es ennélfogva a szöveg igy fog hangzani: A haszon­aránylag kivetett költségrészletek az érdekelt ártér birtokon fekvő oly teher stb. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ezen mó­dositást (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző: (olvassa a 20. 21. 22. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak ; olvassa tovább a 23. §-t. Tisza Kálmán: Ezen §. minden esetre igen fontos §-a ezen törvényjavaslatnak, a mely azt hiszem, több oldalróli megfontolást igényel. Ugyanis itt a belvizekről van szó, és ezen §. 1-ső bekezdése azt látszik mutatni, hogy az ár­mentesitő társulatok feladatához számítja min­den esetben a belvizek területének mentesítését. En részemről ezt nem tartom helyesnek, mert igen sok oly eset van, midőn maga az ármen­tesítés a belvizek levezetésétől egészen függet­len. Az ármentesítés érdekel egy nagy területet: míg ellenben a belvizek eltávolítása inkább csak kisebb területekre szorítkozik. Ilyenkor kimon­dani, hogy az ármentesitő társulat tartozik köz­költségen ezen munkálatokat eszközölni: igazta­lan volna az ármentesitési társulat azon tagjai irányában, a kik nem érdekeltetnek ezen belvi­zek levezetése által; ellenben vannak más oly ese­tek is, — s volt példa rá Magyarországban is, — hogy a belvizeknél fogva, az ármentesitő társu­latok erőszakkal magukhoz húzták a belvizek által érdekelt birtokosokat, és az által reájuk elviselhetlen terhet róttak. Ily esetek lehetvén, midőn egyik esetben az ármentesitő társulatokra nézve méltánytalan, hogy a belvizek levezetése . kötelességszerüleg reájok ruháztassák, más esetben a belvizek ál­tal érdekeltek irányában igaztalan, hogy ők kényszeríttessenek az ármentesitési társulatba belépni, és annak költségeihez hozzájárulni: azt tartom, hogy kötelezőleg kimondani azt, hogy az ármentesitő társulatok feladatához tartozik a belvizek eltávolítása is, nem lehet. Egy kétség kivül áll, és ezt félreértés elkerü­lése végett kívánom megjegyezni, hogy mindén ármentesitési társulat kötelessége az, hogy a belvizeknek lefolyását ne akadályoztassa, vagyis ha az által, hogy a folyamok partján töltések emeltetnek, a belvizek megfosztatnának azon lefolyástól, melylyel azok a szabályozás előtt bírtak: akkor igenis a társulatoknak kötelessége, hogy ugyanannyi és oly biztos lefolyást készítse­nek saját költségükön, a mennyivel a betgek azelőtt birtak. Különben a belvizek szabályozását kötele­zővé tenni az árvíz mentesítésekor, az általam mondottak értelmében, én legalább helyesnek nem tartom: mondhatom a t. háznak, hogy tud­nók példákat felhozni, mindkettejére azon ese­teknek, melyeket említettem. Igy például magá­nak azon szabályozási társulatnak kebelében, melyhez én is tartozom, van 4 vagy 5 község és ugyanannyi pusztai birtokos, a kiknek egyike ón is vagyok, és a^kik az ily belvizek által ká­rokat szenvedtek. En legalább nem tartanám az igazsággal megegyeztethetőnek, hogy kötelezőleg az mondassák ki, miszerint az árvizmentesitő tár­sulatoknak többi 60 tagja köteles levezetni azon belvizet, mely csak bennünket, e társulatnak 5—6 tagját érdekli, és viszont ellenkező eset­ben tudom, hogy megkísértetett a felsőszabol­csi belvizeknél fogva azon egész vidéket a ti­szaszabályozási nagy gátak költségeihez meg­adóztatni, a mi hasonlólag nem helyes. Pedig ha kimondatik, hogy a belvizek levezetésének minden esetben az ártéritóssel együtt kell meg­történni: akkor annak úgy egyik mint másik esetben meg kell történni. Az én nézetem tehát az, hogy a belvizek lecsapolásával az ártérmentesités egye­sítését permissive kell tenni. De kötelezőleg ki kell mondani, hogy arról azonban a társulat gondoskodni tartozik, hogy a mi lefolyása a bel­vizeknek addig volt: az azontúl is megmaradjon; mert különben természetesen a szabályozás által ezen birtokosok helyzete sokkal roszabbá téte­tik, mint volt az előtt. Ebez pedig a vizszabá­lyozó társulatoknak joguk nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents