Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-374

192 874. országos ülés november 3. 187!. hogy ezen törvénynek 34-dik §-a rendelkezik azon esetekről, melyekre nézve még nem volt téve intézkedés, s ennélfogva megszabja azt, hogy micsoda alapon és miként kell a nádlási kérdés elintézésének megtörténnie. A 35-ik §. pedig csak azon esetekre vonatkozik, a hol az már megtörtént, és igy a módositványnak ezen utolsó szakasza, a 35-ik §-ba, mely csak a múltra vonatkozik, felvehető nem is volna. Miután tehát a 34-dik §. a két ház között már dietalis megállapodássá vált, a 35-ik §-ba pedig, mely csakis a múltra vonatkozik, a módosítás fel nem vehető; de némileg szükség sincs intézkedésre, mert ezen kérdések vagy szerződés, vagy ítélet által már szabályozva vannak, és azt hiszem, hogy a képviselő ur is ki akarja mondatni, hogy az e részben létrejött szerződések és ítéletek érvényesek maradjanak: ezeknél fogva tehát nem érzem magam azon helyzetben, hogy ezen utolsó bekezdést a 35-ik §-ba felveendőnek tartanám. (Helyeslés. Felkiáltások: Fogadjuk el a központi bizottság szövegezését.) Kérem tehát, méltóztassék a tisztelt ház a központi bizottság szövegezését elfogadni. (Elfogadjuk.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? (Elfogadjuk.) Méltóztassanak azok, kit ezt elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a 36. §. Huszár Imre előadó: T. ház! A 36-ik §. 2-dik bekezdése, a most történt megállapodásnak megfelelőleg, kihagyandó lenne, valamint a 37. §. első sorából e szó ; „mind" és a második sorból e szók: „mind a 36. §.* Elnök: Elfogadja a t. ház e módosításokat. {Elfogadjuk.) Elfogadtattak. Majláth István jegyző: (olvassa a 84. §-t) Huszár Imre közn. előadó: A 84, §-hoz második bekezdésül a következő szöveg beigtatása véleményeztetik. „Azonban ily jogokra nézve a birtok rendezése előtt a volt földesurak részéről kötött ós e rendezés alkalmával kimutatott vagy már foganatba vett szerződések és a bányatörvények értelmében eddig szerzett bányajogok eddigi joghatályukkal érintetlenül maradnak." Dietrich Ignácz : T. képviselőház! Én ezen pontnál még sokkal igazságosabb- és óvatosabbnak tartom a főrendi ház módosítását. A főrendiház legalább a kérdést felfüggeszti, hol oly fontos ügyben, milyen a bányaügy és a bányajog, midőn szerzett jogokkal is van dolga a törvényhozásnak, a miket kímélni kell; midőn, mint például a kőszénnél, bizonyos jogok a további tulajdonosra áthárittatnak és át kell hárittatniok, mint a bányabér, melyet a bányatulajdonostól kap. Ezen oly kényes kérdéseket, melyeket hamarjában megvitatni és az úrbéri ügybe belevinni alig czélszerü, talán legjobb volna itt egészen elhagyni. De a központi bizottság szövegezése igen ártalmas azért, mert már bizonyos jogot előre megállapít, azt mondja ugyanis, hogy a volt földesurak részéről kötött szerződés érintetlenül fenntartandó. A földesurak pl. szerződést kötöttek azon bányabérre nézve, melyet a tulajdonosnak a kőszéntől fizetni kell. Már most ezen szerződés azon községben, melyben kihasitás utján területet fog kapni, semmiesetre sem kötelező, mert a maga területén nem lehet kezeit megkötni azon szerződéssel, melyet a volt földesúr más területre nézve kötött. Ez tehát a leendő tulajdonosok jogait praeoccupálná. En ennélfogva helyesebbnek tartom — ha már egyszer a törvényhozás ezen kérdést is megérintette — egyszerűen azon szövegezést ajánlani elfogadásul, melyet már egyszer a t. ház elfogadott: abban egyszerűen csak az van, a mi magától értetődik és a mi a tulajdonjog kifolyása. A 84-ik §. t. i. igy szól: (olvassa a szöveget.) Minden más módosítás amúgy is a bányajog szabályozásából fogna következni, én tehát ezen eredeti szövegezés mellett maradok. Huszár Imre központi előadó: T. képviselőház! Ezen módositvány behozatalának a központi bizottság részéről oka az volt, mivel a képviselőház eddigi szerkezete aggodalmat keltett azon viszonyokra nézve, melyek ily területeken előbb szerzett jogok fölötti 'jogos szerződések és kötött egyezségekre vonatkoztak. A központi bizottság a törvény szellemével nem csak tökéletesen megegyezőnek tartotta a 84-ik §-t, hanem azt a 85-ik §. szükséges folyományának tartotta, melylyel a központi bizottság ez uj szövege tökéletesen összevág. T. i. a központi bizottság szövege igy hangzik: (olvassa.) Ez mintegy kifolyása, de mindenesetre szükséges kiegészítője a 85-dik §-nak, mely igy hangzik: (Olvassa.) Miután a bányajogok itt mint egy uj eszme hozattak be: igen szükséges volt, hogy azokra nézve is kiterjesztessék a törvénynek azon intézkedése, mely az eddig szerzett jogokat, az eddig kötött egyezségeket épségben fenntartja. Ez volt oka annak, hogy a képviselőház a 84-dik §-nál, a hol épen ezen bányajogokról van szó, ezen módosítást a 85-ik §. kiegészítéseként behozni kívánta, és én kérem a t. házat, méltóztassék e §-t a központi bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Helyeslés.) Nehrebeczky Sándor: T. ház! Én más irányban akartam az előttem szólott képviselő ur előadására észrevételeimet megtenni, arra