Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-374

874. országos ülés november 3. 1871. J9g nézve, hogy mily eredményt vont ő ki a két szöveg összehasonlításából. A főrendiház szövegezésében épen azon kérdésnek nincsen megfelelve, mely itt a bányajogokra nézve kell, hogy megemlittessék: t. i. a tagosítás után a volt jobbágyoknál található bányajogok kit fognak illetni? Erre nézve a főrendek szövegezése semmit sem szól; mig a 85-ik §. első alineája: melyet a központi bizottság is elfogadott, világosan kifejezi azt, hogy ezen jogok ezentúl a volt jobbágyokat íogják illetni. Ezt tehát mellőzni itt egyátalában lehetetlen. De más részről a főrendiház által szövegezett 84. §. miről szól ? Azt mondja, hogy „a még fennálló kisebb királyi haszonvételek" stb. A kir. haszonvételek rendezése tulajdonképen nem is tartozik ezen törvény keretébe; ez tisztán földesúri jog és ennek rendezéséről egy egészen külön törvény fog intézkedni. Ezen két oknál fogva a központi bizottság szövegezése sokkal correetebb, mint a főrendiházé, és, nézetem szerint, azért is elfogadandó, hogy ott, hol a birtokrendezés előtt valamely földesúr oly földön tett ily bányatelepitvényeket, mely ezentúl a volt jobbágyoké lesz: ezen jog épségben tartassák. Azért szükséges ez, mert a törvénynek visszaható ereje nem lehet. Ezeknél fogva elfogadom a központi bizottság véleményét. {Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Az előttem szólott képviselő urnák más tekintetben tett felvilágosítása sem győz meg engem arról, hogy az, hogy a volt úrbéreseknek esett vagy esendő részekben az úgynevezett volt földesurak jogokat később is gyakorolhassanak: igazságos volna. Azt érintetlen kivánja hagyni Dietrich képviselő ur, mi eddig jogérvényes Ítéletek vagy jogos szerződések alapján volt, tehát magától értetik, hogy ha valamely föld átment a volt úrbéresek birtokába: elenyészik a volt földesúrnak tulajdonjoga, és azon birtok minden járulékai is a volt úrbérest és nem a volt földesurat illetik. Azon szerkezet pedig, melyet a központi bizottság és azután Nehrebeczky képviselő úr is felvilágosítani óhajt, méltó aggodalmat támaszt bennünk. Biztosíthatják-e önök a községeket, vagy a volt úrbéreseket, hogy időközben azon volt földesúr nem fog kötni oly szerződéseket, melyeket bizonyára csakis azon volt úrbéresek kárával köthet, kiknek azon birtok jutott. Ha arról van szó, hogy a birtok rendezése előtt, tehát mostantól fogva is a rendezésig: az egészen más, mintha azt mondaná a törvény, hogy a törvény meghozataláig megkötött szerződés. — Ennek van értelme ott, hol a rendezés már megtörtént: hanem ott, hol még a rendezés KÉPV. H. NAPtÓ 814- XV11be nem következett s csak ezután fog behozatni, — hogy ott jogot adjanak önök a földtulajdonosoknak, hogy azon földet, mely őket nem fogja joggal illetni, eleve már leköthessék: — ez jogtalanság, ez igazságtalanság, és azért én e tekintetben ragaszkodom Dietrich képviselőtársam óhajtásához, hogy t. i. a képviselőháznak e részben két izben hozott eredeti szövegezése tartassák fenn. (Helyeslés a ssélső hal oldalon.) Paczolay János: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő urnák felszólalására azt vagyok bátor válaszolni, hogy épen azért, mert a törvényhozás nem akart igazságtalanságot és méltánytalanságot elkövetni: épen ezért tette ezen intézkedést már az országbírói értekezlet elfogadása alkalmával, és ezen intézkedés ekkoráig is minden tagosításnál figyelembe vétetett; és miután azon szerkezet a volt úrbéresek ezen jogait tökéletesen biztosítja s a központi bizottság idézett szerkezetében másról nincs is szó, mint a már eddig megnyitott és vagy barátságos utón, vagy a fennálló jognál fogva, vagy ítélet alapján szerzett bányajogok épségben fenntartásáról : igen természetes dolog, hogy, miután Madarász képviselő úr ezt akarja elérni, neki a szerkezetet ugy, mint a központi bizottság által fogalmaztatott, el kell fogadnia, ha csak nem akar önmagával ellenkezésbe jönni. (Derültség, helyeslés jobb felől.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szerkezetét? (Felkiáltások: elfogadjuk! nem fogadjuk el!) Akik elfogadják,méltóztassanak felállani (Megtörténik). A többség elfogadja. Következik a 91. szakasz. Huszár Imre előadó : T. ház! a 91. §-t a főrendiház módosíttatni kivánja oly módon, hogy a hátralékos kamattartozásokra nézve az 1868: XXIX. törvényczikk 31. szakaszában előirt eljárás alkalmaztassák. Erre nézve a központi bizottság a következőt bátorkodik előterjeszteni : A 91. §-ra nézve a központi bizottság a képviselőház eddigi határozatát továbbra is fenntartandónak véleményezi, miután az úrbéri váltságtőke után járó kamatokat nem tekintheti ugyanazonos természetüeknek és következőleg egyenlő eljárás alá vehetőknek az 1868. évi XXIX. törvényczikk 31. §-ában emiitett szőlőváltsági tőke kamataival, melyek csak egy évi kamattartozást képezvén, rövid határidő alatti befizetósök az illetők túlságos és méltánytalan megterheltetése nélkül elrendelhető volt. Elnök: Elfogadja a t. ház a szerkezetet ? (Elfogadjuk). Halmossy Endre: T. ház! Ezen törvényjavaslatra vonatkozólag beadtam egy módositványt, a melyben én egy tollhibát kiigazittat25