Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-374

374. országos ülés november 8. 1871. 191 nak, a mely a nádlási haszonvételnek szabályozását kimerítené. (Haltjuk!) Ugyanis a mint magamnak is voltak tapasztalataim és eseteim, e nádlási haszonvételeknek szabályozása igen sok helyen oly módon történt, hogy leszámítván a visszaszolgáltatásokat, illetőleg azoknak értékét: a földesúr bizonyos nádlási területet engedett át a volt úrbéreseknek. Az ily esetekre nézve sem a képviselőháznak szövegezése, sem a főrendiház indítványa, sem a központnak ujabb szövegezése nem fordított figyelmet, mert minden tekintet nélkül azt mondja : hogy a rajta fekvő adózások megváltatnak. Ily esetekben nem mondatott ki sem az egyezésben, sem az ítéletben, hogy megszűnnek a viszontszolgáltatások, csupán csak az, hogy a nádlási haszonvételeknek a földesúr ennyi és ennyi holdat ád az illetőknek. Már most, ha ezek igy meg nem jegyeztetnek az illető §-ban, az történik, hogy a rajta fekvő viszonszolgáltatások megváltása mellett, az ily nádlás-területekre is a §. értelme kiterjedt. Másféle szabályozások is történtek, a hol a földesúrnak jobban állott érdekében nagyobb nádlási területet adni, ott erdőben vagy máskép egyezett az uradalom az illető községekkel. A központi bizottság szövegezése, valamint a képviselőháznak szövegezése mindezt nem vette figyelembe ; de igenis látszik ily esetekre utalni a főrendiház indítványa, ha már csak azon szempontból is, hogy kimondatik, miszerint „a nádas kiszárításáig" birta az illető, a mennyiben ítélet vagy szerződésileg ki lenne mondva, hogy azok ezen eladott területeket csak a kiszárítás után bírják; de nem terjed ki egyszersmind oly esetekre is, hol szerződésileg vagy irásbelileg meg van állapítva minden egyes haszonvétel használatának módja. Ennélfogva, hogy hosszas ne legyek, a pótlaüdókat egybefoglalom, de egyszersmind, hogy egy nagy igazságtalanságot, mely a 34. §-ba csúszott, kiigazítsak, bátorkodom a 35. §. ujabb szövegezését indítványozni. A 34. §-ba ugyanis azon roppant igazságtalanság csúszott be, hogy ott a törvény megállapítja azon maximumot 8 holdban. Nekem eseteim vannak, és tudomásom van róla, hogy Baranyában — hisz baranyai képviselő van a túlsó oldalon is, az igazolhatja — hogy vannak ott nádasok, melyekből maga az uradadalom eddig 30 holdat ígért egy telek után, melyet a község nem fogadott el és későbbi uraságok később még többet ígértek, sőt oly nagy haszna van ott a nádasoknak, hogy 50— 60 hold sem fogna megfelelni azon haszonélvezetnek, melyet az úrbéresek a nádasoknál húznak. Oly szűk ugyan is a legelő, hogy ha az egész éven keresztül használhatnák is, még akkor is elégtelen lenne; tehát ekként a nép a nyers nádat használja, és nyersen a nád egy részét eladja és e pénzen kénytelen oly helyen bérelni legelőt, hol vonó jószágát eltarthassa. Ugyanazon helységekben nincs erdő sem, tehát az erdei haszonvételeket pótolja a nád, melyet ott vágnak. Erre tekintet nem volt, mert akkor lehetetlen lett volna e maximumot 8 holdban állapítani meg. Igaz, hogy talán nem egészen helyén van : e hibát a 35-dik §-ban kijavitni akarni; de mégis minden alkalmat meg kell ragadni a háznak, hogy valamely igazságtalanság elhárittassék; s ezért a 35. §. szövegezését ajánlom. Jámbor Pál jegyző: (olvassa a m6dositványt.) Módositvány a 35-ik §-hoz, beadja Dietrich Ignácz. A 35. .§. szövege helyett a következő szöveg inditványoztatik. „Hol a nádas bizonyos része a községnek, vagy egyes volt úrbéreseknek telkeik után külön-külön, úrbéri állományaikon fölül, kizáró használatra akár úrbéri rendezés utján, akár az uradalom által adózás mellett már kiadatott: ezen nádastór a község, illetőleg az egyes volt úrbéresek tulajdonává válik, a rajta fekvő adózások azonban a volt úrbéresek által megváltandók. A hol pedig a nádlási haszonvételek ítélet szerződés vagy egyesség által más módon már szabályozva van, ezen szabályozás, illetőleg az ítéletek, szerződések és egyességek érintetlenül hagyatnak. Végre, hol a nádlási haszonvétel erdő hiánya vagy csekélysége miatt fajzási haszonvételek pótlására is szolgált, valamint ott, hol a legelőnek elégtelensége miatt a nád vonós-marhák számára is használtatott: ezen haszonvételek különös tekintetbe veendők, s ezek helyett a volt úrbéresek részére oly nádastér hasítandó ki, mely a viszontszolgáltatások értékének a haszonvételek értékéből történendő levonása után fenmaradó tiszta haszonvételnek megfelel; habár eként az egyes telekre eső illetmény a 34. §-ban megállapított legnagyobb mértékét meghaladná is. Bittó István igazságügyminiszter: T. ház! A mennyiben kétszeri felolvasásból szerencsém volt megérteni a módositványt, annak két első szakasza, tartalmára nézve, megegyez azon állásponttal, melyet én magam részéről, és a központi bizottság is a maga javaslatában elfogad ; hanem az utolsó szakasz oly dolgokra vonatkozik, melyek a jövőre nézve foglalnak magokba rendelkezést. Már pedig bátor vagyok arra figyelmeztetni a t. képviselő urat,