Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-374

190 874. országos ülés november 3. 1871. ben — azon vélelem ellenében, miként a felsőház akkor is óhajtotta volna közbeszuratni „1848 előtt" — előadta, hogy ez által sokkal több bonyodalom okoztatnék, mintha a szerkezet a maga valóságában az első megállapodás szerint fogadtatnék el, és azt monda Deák Ferencz képviselő ur. hogy ezen módositvány elfogadása annyiban is bajt okozna, mivel, úgymond „magukra a földbirtokosokra nézve sokkal nagyobb nehézséget, mint hasznot látnék ebből származni." Ajánlom tehát a képviselőháznak, méltóztassék megmaradni a képviselőház által kétszer elfogadott szerkezet mellett. Nehrebeczky Sándor: T. ház! Nem lehet tagadni, hogy némi igaza van abban Madarász képviselő urnák, miszerint bajt okoz az eljárás a birtokrendezésnél. Vannak oly tények, melyek 1848. előtt történtek, melyeket tisztába hozni nehéz ugyan, de melyekről mégsem lehet azt mondani, hogy azok tisztábahozatala lehetetlen. (Helyeslés.) Valamely községben történt szabad adásvevés, melyek nem lettek fölvéve. En méltányosnak tartom a főrendiháznak abbeli kívánságát, mert 1848. után megszűnvén a földesúr hatalma, nem volt joga akadályozni az adásvevéseket és így ha a főrendiház ajánlata el nem fogadtatnék: akkor a volt földesurak hibájukon kívül kárt szenvednének; különben az egész „1848. előtt* szavak beszúrása szerintem nem igen nagyfontosságú, mert általánosan a szabad adás-vevés oly városok- és községekben történt, melyekben úgynevezett egész telki állományok megállapítva nem voltak. Mindamellett hogy ezen törvény végre valahára megállapittassék: hajlandó vagyok a felsőház által kívánt „48. előtt" szavak közbeszurását elfogadni. Jámbor Pál jegyző: (olvassa Madarász József indítványát, mely szerint a képviselőháznak elébb megállapított szövege változatlanul, azaz ezen szavak: „1848. év előtt" beszúrása nélkül fogadtassék el. Fittler Dezső: T. ház! Igen tisztelt Madarász képviselő ur e kérdésben az én szavaimra nem hivatkozhatik azon egyszerű okból, mert akkor, mikor az úrbéri viszonyok rendezése szőnyegre került, én súlyos beteg lévén, ezen tárgyalásban részt nem vehettem, következve engem semmi praecedens nem köt. Ezt mellesleg megjegyezve, bátor leszek most nézeteimet előadni. Azt mondja a képviselő uv,

r hogy az „1848" szó kihagyandó lenne. Én azonban, akárki legyen is az a jobb oldalon, ki e kihagyást annak idejében kívánta légyen, bátor vagyok azt véleményezni, hogy a központi bizottság jelen szerkezete fogadtassék el, és a „48" szó beigtattassék. Egyetlen egy elfogadható érvül hozatott fel ez ellen az, melyet Madarász József képviselő ur előadásából hallottunk, hogy ily esetekben maguk a földesurak sokkal nagyobb nehézségekkel találkoznának, mint gondolják, és hogy az őket illető maradványokat constatálni nagyon nehéz volna. En azonban azt mondom, hogy az úrbéri kérdésben egyátalában sok nehézségre akadunk, a mennyiben itt nemcsak a 48. előtti, hanem még régibb időre is vissza kell menni. T. i. majdnem minden kérdésben a Mária Terézia korabeli viszonyok szolgálnak a vitatkozás tárgyául. Ha tehát egy századdal előbbi viszonyokat lehet kideríteni: annál inkább lehet olyanokat, melyek 48. után történtek. Már ha a volt földesurakat büntetni akarnók azért, a mit ők meg nem akadályoztathattak, t. i. 1848. után a sessio feldarabolását, mondom, ha őket büntetni akarnók, akkor Madarász ur indítványát elfogadnám. Miután azonban az szándékunk, hogy a földesúr akár a volt jobbágytól, akár az államtól kárpótlását megkapja : a központi bizottság szerkezetét kell elfogadni, és én ahhoz ragaszkodom. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? (jobb felől: el, bal felől: nem.) A kik el méltóztatnak fogadni, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a 38. §, Majláth István jegyző (olvassa az eredeti szerkezetet.) A főrendek ezen szövegezés ellenében az ezen szakaszra tett módosításukat fönntartották. Huszár Imre központi bizottsági előadó : A központi bizottság ezen szöveget a következőleg indítványozza megállapittatni: 35. §. „a mely határokban pedig a nádlási haszonvétel rendezése már megtörtént és a nádasnak egy bizonyos része a községeknek vagy egyszer volt úrbéreseknek akár illetményük fejében, akár az őket illető úrbéri földeken felül kijáró használatukra átengedtetett: ez teljes tulajdonukká válik és a rajta fekvő adózások megváltandók". Bátor vagyok ez alkalomból figyelmeztetni a t. házat, hogy a szövegezésbe egy pár sajtóhiba csúszott be, a melyeknek kiigazítását kérem. (Helyeslés.) Elnök : Elfogadja a t. ház ? (jobb felől: elfogadjuk !) Dietrich Ignácz : T. ház! Én ezen §-t sem azon szövegezés szerint, melyet a központi bizottság javasol, sem azon szövegezés szerint, melyet a főrendiház indítványozott, sem azon szövegezés szerint, a melyet a képviselőház azelőtt megállapított; nem tartom helyesnek, tökéletesnek, elégségesnek és nem tartom olyan-