Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-374

374. országos ülés november 3. 1871. 189 teljesen értéktelen a föld, vonakodnának átvenni az Vs-dot váltság helyett: ugy másrészről, a hol a föld értékesebb mint a váltságdíj, ott az V

3-dot követelnék; meglehet, hogy abból a földesurakra kár háromolhatnék, de a váltságra kötelezettek sokkal nagyobb mértékben fognának az által megkárosittatni. Miután a szabad egyezkedés elvének leginkább a központi bizottság javaslata felel meg: én tehát ezen indítványt a központi bizottság nevében el nem fogadom. (Helyeslés.) Paczolay János: T. ház! Megvallom, hogy nem volt szándékom ezen tárgyhoz hozzászólani, de azok után, melyeket előttem szólott Tisza Kálmán t. képviselő ur előadni méltóztatott, lehetetlen néhány észrevételt elhallgatnom. Az igen t. képviselő ur ugyanis azt állította, hogy azon intézkedés, mely szerint az úrbéresek a maradékföldek megváltása árán a kamatokat az 1848. évtől kezdve tartoztak fizetni, csak egy igazságtalan kancelláriai leiraton alapul, de nem törvényen. Bocsásson meg a t. képviselő ur: én ezen állításának valóságát tagadásba veszem, mert az 1848-iki úrbéri kárpótlást megállapító törvény világosan kimondja, hogy a földesurat teljes és „tökéletes" kárpótlás illeti minden veszített jövedelmeire nézve. Kérdem tehát, hogy vajon a törvénynek ily rendelete mellett a földesurakat a maradványföldek után járó kamat 1848-tól megilleti-e törvényesen vagy sem ? Azt hiszem, megilleti törvényesen, és pedig megilleti törvényesen azért is, — mert felteszem a képviselőháznak a törvény iránt viseltető tiszteletéről és igazságszeretetéről, hogy a volt földesurakat nem illette az urbériség megszüntetése idejétől kezdve a maradványföldek után kárpótlás. Nem tűrte volna, hogy legyenek az országban oly lakosok, kik a maradványföldek megváltását 1848-tól tartozzanak fizetni; mert az országgyűlés épen arra van hivatva, hogy az igazságtalanságot megszüntesse : Már pedig, miután meg nem szüntette: világos, hogy az országgyűlés elismerte az 1848-iki törvények azon rendeletét, mely szerint a földesurakat teljes, tökéletes kárpótlás illeti. Ezt helyre kellett igazitanom. (Ellenmondás lal felől) Igen furcsa, hogy a reciprocitás elvét csak most tetszik a t. képviselőháznak megtámadni. Vegyük fel, t. ház, mikép intézkedett az országgyűlés a szőlődézsma megváltásáról. Világosan kimondja a törvény, hogy a volt úrbéresek nem tartoznak megváltani azon területeket, melyeket nem akarnak, hanem a földesuraknak tartoznak azokat teljes mérvben visszaadni. Kövessük ezen eljárást és akkor meglesz a viszonyosság mentve, t. i. vagy megérdemli a föld a megvál" tást, vagy nem. Ha megérdemli a megváltást, akkor az illető meg fogja fizetni; ha pedig meg nem érdemli a megváltást, mint oly terület, mely nem ér annyit, mint mennyit törvény szerint kellene érette fizetni: azt ép ugy mint az elpusztított szőlőt, vissza fogja adni a földesúrnak. Ebben meg lesz a reciprocitás elve mentve. Ezen értelemben felfogva, a reciprocitás elvét elfogadom, annyival is inkább, mert erre már az országgyűlésnek saját eljárása praecedenst alkotott. Hanem vegyük fel, t. ház, azt is, hogy a volt úrbéresek az országgyűlés által eddig már elfogadott §§-ok által minő tetemes nyereményben ós jótéteményben részesülnek! Es akkor — kérdem, — vajon ezen kérdés, — tekintve a szöveget, ugy mint azt a bizottság fogalmazta, — érdemes-e arra, hogy e törvény életbeléptetése csak egy perczig, egy óráig feltartóztassék ? Én azt mondom, nem érdemes és megmondom miért. Mindazon földek, melyek semmi jövedelmet nem biztosítanak, már az osztályozás alkalmával haszonvehetetleneknek vétettek fel és mint haszonvehetetlenek nem jönnek kártalanítás alá. E szerint az eddig fenálló úrbéri törvények szerint az úrbéreseknek módjukban áll jogaikat odáig védelmezni, hogy oly földek, melyek nem jövedelmeznek: ép az osztályozás alkalmával a kártalanítás fizetése alól megmentessenek. Én mindezen okoknál fogva kérem a t. házat, miszerint a központi bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék. Elnök : Azon urak, kik a központi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Azon urak, kik azt nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség tehát a központi bizottság szövegezését elfogadja. Következik a 22. szakasz tárgyalása. Majláth István jegyző : (olvassa a 22. %-nak a képviselőház által megállapított szövevegét, továbbá a főrendiház által ajánlott szöveget) Huszár Imre előadó : A központi bizottság ezen paragraphusa d) pontjában előforduló „úrbéresek" szó után e szót „1848 előtt" véleményezi közbeszuratni. Madarász József: T. képviselőház! Bátor vagyok a t. képviselőháznak ajánlani, mikép a 22. szakaszt a ház által már két izben megállapított szerkezetben megtartatni méltóztassék. Okaimat tisztán csak Deák Ferencz urnák legutolsó, vagyis a május 26-kán tartott tanácskozás alkalmával néhány szavaival adom elő, mely-