Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-374

186 874. országos ülés november 3. 1871. De a praxisban sokkal alantabb értéke van épen azon úrbéri földnek, ugy hogy a szabad egyezségnél a volt úrbéres vagy kénytelen lesz olyan árt adni, a melyet meg nem bir ; vagy pedig a volt földesurat a maradványfölddel megajándékozni; ha pedig meg nem egyeznek: a harmadik az, hogy a biró kénytelen lesz a volt úrbérest elmarasztalni oly összegekben, melyet az majdan sohasem fizet, mert nem is fizethetné meg. De azt mondom, t. ház, hogy ha még valami hasznos háramolnék valakire, talán birnék indokot lelni ezen határozatra. De nem is lesz belőle haszon, mert, hol iteletileg lesznek elmarasztalva a volt maradvány birtokosai : ki lesz ott megvevője azon földnek, mely a kielé- i gitós alapjául szolgál? Vagy a jobb módú szomszéd birtokosok, vagy pedig maga a volt földesúr. Ha maga a volt földesúr vesz meg oly földet, 10—12 —15 fton, melynek ottani adásvevési ára 5 frt vagy még kevesebb: akkor ezzel gazdagodni nem fog, mert a maga tagjától részint félreeső részleteket kap, vagy, mint legtöbb helyen, a felvidéken nincs is allodium, melyhez az előnynyel csatoltathatnék csere utján is. Tehát nevezett gazdászati szempontból rósz vételt tett. Vagy pedig megegyezik az ily helyi birtok-viszonyok közt létező maradvány föld birtokosa, s ez ismét üj pörre ad alkalmat, mert azon áron, melyre leköti magát, hogy cautiót is tesz le, de végre is a volt földesúr azon birtokából kielégítést nem kap. Hogy ez mennyire igaz, erre nézve coneret eseteket leszek bátor felhozni. Vasmegye több helységében, ilyenek : Janosócz, Kustanócz, Ratkócz és Macskócz, e községekben 5 frt váltságbért kivan a földesúr és azt sem birja megkapni, nevezetesen az utóbb emiitett Macskócz községben a volt úrbéresek inkább átengedték az egész maradványföldeket, mintsem 5 irtot is fizettek volna váltságul. Ezek nem ideális adatok, tisztelt ház, hanem a tényleg fenálló viszonyokból vannak merítve. Méltóztassék tehát a tisztelt ház azon elvből, hogy az úrbéri viszonyokat elismert jogok keretébe szorítani nem lehet; másrészről pedig, hogy ugy magán- mint közgazdászati tekintetben mindenkinek kárt, de senkinek hasznot nem okozunk: ezen törléstől, illetőleg jobbitmánytól elállani, és az elébbi szöveget visszaállítani, olyképen, hogy egy harmadrésznyi föld visszadásával megszabadulhasson terhétől a maradványföld birtokosa és így a földesúr is kielégítve legyen. (Helyeslés hal felől.) Megjegyzem, t. ház, hogy a merev elmélet terére való visszatérési szándékot tán üdvözölhetném, azt mondhatnám, hogy igen szép a méltóságos főrendektől és a nekik meghódolt minisztériumtól az elmélet ellen a jogi térre visszalépnek, mert csakugyan — hogy ugy mondjam, — logikai tekintetből argumentumokat kovácsolni bajos ; de nekem ugy tetszik, tisztelt ház, hogy sokkal indokoltabb lett volna az elmélet mezején maradnia akkor, midőn a parlamentális kormány kifejtéséről, a főszámvevőszék elnökének kijelöléséről volt szó, midőn a jogegyenlőségnek, ugy a politikai mint vallási téren való egyenlőségnek valósításáról és a reeiprocitási elvekről volt szó: akkor tanácsosabb lett volna nem térni a gyakorlat és opporfcunitás terére, hanem szigorúan megmaradni a theoria terén, s akkor tán megnyugvást meríthettem volna, hogy ezentúl máskép lesz. De én, t. ház, hajlandó vagyok azt következtetni, hogy a méltóságos főrendek, úgymint a nekik meghódolt kormány, nem kíván egyebet, mint azt, mit a régi kor orvosai elméletül felállítottak, hogy t. i. fiat experimentum in corpore vili, és azért más fontos, de tán szerintök jelentéktelen dolgokban a theoria feláldozásával ismét a gyakorlattól ós az opportunitástól fognak argumentumokat kölcsönözni. Én meg akarok maradni, t. ház, azon szabvány mellett, mely a szakasz eredeti szövegezésében foglaltaUk, hogy tehát a maradványföld birtokosa egy harmad rész visszaadásával felszabadíthassa magát. (Helyeslés bal felől: felkiáltások ugyanott: halljuk a minisztert !) Madarász József: Keverve kell szólani! T. képviselőház! Előbb a balközép egyik igen érdemes képviselőjére és két jobboldali jeles képviselőtársam előadására hivatkozván, azon sajnos tapasztalatot merítettem, hogy a képviselőháznak, szerintem, a jog és igazság szerint megállapított határozata két ízben ellenkezőleg döntetett el. Most nem kívánok a balközép képviselői közül egyiknek is kijelentésére hivatkozni, hanem három jobb oldali képviselőtársamnak az e tárgyban múlt gyűlésünk alkalmával kifejezett nézeteit sorolom elő; (Halljuk.) és csakis az ő okoskodásaik folytán fogok Szontagh képviselőtársam indítványára szavazni. Az első Justh József képviselőtársam. O, midőn e tárgy szóba került: őszintén és világosan kifejezte, hogy ha csak kényszeritőleg nem tétetik bele az, hogy a földesúr köteles a maradványföldek 7s kárpótlásául elfogadni, nem éri el vele a képviselőház azon czélt, melyet akar. Néhányan ugyan azt mondották, hogy ez a szövegezés alatt már értetik, de ő ennek daczára a képviselőházat felkérte, hogy ha azt akarja, hogy a volt földesúr köteles ugy a földek egy harmadával megelégedni, mondja ezt ki világosan a törvényben. Azt is megjegyeztem magamnak, mit Paczo-