Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-374

374. országos filés november S, 1871. J79 lyeknek magvát jelenlegi politikai helyzetünk magában hordja ? Elnök : Közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Matkovics Tivadar : T. ház! A hi­vatalos lapban már hetek előtt olvasható volt Késmárky Józsefnek törvényszéki elnökké lett kineveztetése. Miután ezen hivatalos állás a képviselőséggel össze nem egyeztethető: kérem a ház tisztelt elnökét, minthogy tudomásom van arról, hogy Késmárky ur lemondását még be nem adta ; méltóztassék öt hivatalosan fölhívni, hogy lemondását adja be, hogy uj választás rendeltethessék el. Elnök: Intézkedni fogok e tárgyban. A miniszter ur értesíttetett ugyan, de az eddigi szokás szerint a lemondás szokott alapul vétetni az uj választás eszközlésére. Fillenbaum Ferencz b.: Van sze­rencsém Szerdahely székbe kebelezett Pojána község folyamodványát, bonvédelmi jutalékának egyetemleges megváltása iránt, benyújtani. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasit­tatik. 'Napirenden lévő tárgy ; a központi bizottság jelentése az úrbéri törvény és irtványokról. Huszár Imre a központi bizott­ság előadója: T. ház! Midőn szerencsém van bemutatni a központi bizottság jelentését az 1848-ki törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről, továbbá az irtványokról szóló tör­vényjavaslatokra nézve a főrendiház által tett módo­sitványok tárgyában ; kötelességemnek tartom né­hány szóval röviden jelezni azon álláspontot, (Halljuk!) melyet az osztályok többsége és a központi bizottság e kérdésben elfoglalt. A t. háznak minden tagja előtt ismeretesek azon pházisok, metyeken e törvényjavaslat átment; is­meretesek azon nehézségek is, melyeket e tör­vényjavaslatok ellen a főrendiház támasztott, s mely nehézségek voltak eddig okai annak, hogy ezen törvényjavaslatok királyi szentesítés alá nem terjesztethettek, törvényerőre nem emel­kedhettek. Szemben ezen körülményekkel s szem­ben azzal, hogy ezen országgyűlés utolsó sza­kából már csak néhány hónapunk van hátra, és a további üzenetváltások kellő eredmény­nyel nem kecsegtetnek : szükségesnek látta ezen okból s czélszerünek az osztályok többsége, va­lamint a központi bizottság elmenni e tekintet­ben a lehetőség véghatáráig, s elfogadni azon közvetítő indítványokat, melyeket némely fönn­forgó nehézségek kiegyenlítése tekintetéből a minisztérium tett. Azért látta czélszerünek ezen közvetítő indítványokat elfogadni, mert ez által némileg kilátásba helyezve látta azt, hogy e törvényjavaslatoknak a két ház közös megálla­podása folytán létrejött határozatai, melyek üd­vös intézkedéseket foglalnak magukban ugy a volt földesurakra, mint a volt úrbéresekre nézve: ily módon talán törvényerőre emelkedhetnek s végrehajthatók lesznek. Ezen tekintetből kérem a t. házat tekinteni a központi bizottság jelen­tését s mint ilyet bátor vagyok a t. háznak elfo­gadás végett ajánlani. Elnök : Ha a t. ház meg fogja engedni, felolvastatom azon pontokat, melyekhez a főren­dek módositványokat hoznak javaslatba, egy­szersmind a központi bizottságnak ezekre vonat­kozó jelentését is. Majláth István jegyző (olvassa a törvényjavaslat 15-dik szakaszát, és a főrendiház erre vonatkozó módosítását.) Huszár Imre központi bizottsági előadó: A 15. §. második bekezdésében elő­forduló „tartoznak" szó után következő szöveg ezen uj szöveggel lenne felcserélendő : „ha azon­ban ily telkekhez úrbéri természetű földek is tartoznak, ezek a fennálló gyakorlat szerint a zsellérek által a maradvány-földek módjára lesz­nek megváltandók." Szakátsy Dániel : Ezen szakaszra vo­natkozólag nem érthetek egyet sem a t. köz­ponti bizottsággal, sem a főrendekkel. Itt arról van a szó, hogy a hol a zsellér belsőségein kí­vül kültartozmányokkal is bír, mi történjék a kültartozmányokkal 1 Erre nézve az előttünk fekvő törvényjavaslat első szakasza, mely mind a két ház által egyhangúlag fogadtatott el, megfelel. Azt mondja ugyanis az első szakasz : „úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, a me­lyek az úrbéri táblákba, mintáz úrbéri jobbágy, és úrbéri zsellértelkek állománya igtatvák be, vagy későbbi időben úrbéri tartozások szaka­datlan megvétele által ilyeneknek ismertettek, akár voltak ezek úrbéri, akár azt pótló szerző­dési bánás alá vetve". Ennek ellenében, szembetűnő következetlenség nélkül, nem lehet most a 15. szakaszban azt ha­tározni, hogy az úrbéri zsellértelek kültartozmá­nyát a volt zsellér tartozik megváltani, ha szinte benne is van az úrbéri táblában, mert azért a volt földesúr kárpótolva van. A t. főrendek mégis azt hiszik, hogy ők eddigelé csak a zsellérségek belsőségeiért volnának kár­pótolva. Ez véleményem szerint nem áll, mert tudjuk az 1853. martius 2-diki nyílt parancsból, hogy egy zsellértelekért kárpótlásul átalában 50 forint állapíttatott meg. Csekélységnek tetszik ugyan egy zsellértelekért, de ha összehasonlítjuk a valóságos úrbéri birtok kárpótlásával, szembe­tűnik hogy ezen 50 frttal csak ugy van kárpó­tolva mint az egész úrbéri telek 300, 350, 400, 23*

Next

/
Thumbnails
Contents