Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-353
853. orsziigos ülés június 1 1S71. N 1 keltek egy része a megalakulásról tudomással sem birand, s a legfontosabb teendőkből, az alapszabályok megállapításából stb. kirekesztve marad. Megeshetik, hogy az érdekeltek egy része által önczéljaiknak megfelelő, de mások érdekeit mellőző tervezetek az egész érdekeltség közmegegyezésekint mutattathatnak fel; s az önln* bájukon kivül távol maradottaknak nem marad egyéb hátra, mint csatlakozni a már helyben hagyott, de részvetők nélkül, s érdekeik figyelmen kivül hagyásával készült szabályzatokhoz, és a kijavítások hosszas és bizonytalan küzdelmeit kezdeni meg, vagy kitenni magukat azon kényszerítő módok kellemetlenségeinek, melyet rajok nézve a törvény a társulatok érdekében megállapít. A társulatok megalakulásának három fő mozzanata létezik. Első: midőn az érdekeltek kisebb vagy nagyobb csoportozatában megfogamzik a szabályozás eszméje, s egyes gondolkozó fők a kivitel fölött magán utón és körökben tisztázták a nézeteket. Ezen első fok teendője, hogy az ügyet szivükön hordó egyes érdekeltek, minden a szabályozásra vonatkozó átalános munkálatokat és tervezeteket világlatba hozzák s átadják a nyilvánosságnak, hogy az ügy megindítására a kezdeményezést megtegyék. A második mozzanat: midőn az eszme megérlelve, minden érdekeltek befolyásával — kötelezőleg elfogadtatik — s annak részletei az átalános eszmékből leszármaztatnak, s a kivitel eszközei létesíttetnek. A harmadik: midőn e tervezetek, mint közügy az állam által is adoptáltatnak s a kezdet véget érvén, kezdődik a tény, az első kapavágás. E logicai és physicai sorrendet kívánom én módositványom által szabatosan körvonal ózni. Azon felhozható ellenvetés, hogy e sorrend megtartása által azon igen fontos ügy kivitele némi elhalasztást szenved: nem jöhet tekintetbe azon hosszú idővel s talán szándékkal szemben, melyekre a megkezdett munkálatnak eredményei számitvák; a kezdeményezés és az összes érdekeltek közös föllépése között alig pár hónapra terjedhető idő ily ügyben nemcsak káros hátrányt nem szülhet, sőt felette szükséges, az egyes érdekelteknek öntájékozásuk , s az ügyek bővebb megismerkedés és tanulmányozása végett. Ajánlom módositványomat elfogadás végett a tisztelt háznak, mely ekként hangzanék: Jámbor Pál jegyző (olvassa Hajdú Ignácz módositványát.) Módositvány, mely szerint a vízszabályozási társulatokról szóló törvén3 r javaslat 3-dik §-a következőleg ajánltatik szövégeztetni: Az érdekeltek szabályozási társulatot kivannak alakítani: átalános kimutatást tartoznak készíteni az érdekelt földbirtokok holdszámáról, — átalános műszaki tervezetet és költségvetést a szabályozásról; — s ezeket az illető törvényhatóságnak bejelentvén, minden érdekelteket közgyűlésre hívnak össze. • E közgyűlésben a társulat a 2-dik §. szerint megalakul. Elnököt és választmányt választ, alapszabályait megalkotja, a részletes műszaki tervezetet elkészíti, a munkák sorozatát, a végrehajtási határidőket megállapítja; s mindezeket az illetékes törvényhatóságnak, s ez utón a közlekedési minisztériumnak helybenhagyás, és a 12-dik §. szerinti eljárás végett felterjeszti. Társulati működésének további tettleges foganatosítását azonban csak a felsőbb jóváhagyás után kezdheti meg. Szapáry Gyula gr. : T. képviselőház ! Azon esetre, ha ezen §-ban az mondatnék, hogy mindazon teendőket, melyek ezen §-ban foglaltatnak, egy közgyűlés végezze el: akkor részemről szükségesnek látnám ezen §-t ugy módositani, a mint a képviselő ur javasolja. Ez azonban ezen §-ban nem foglaltatik, ezen §-ban csak az áll, hogy mit tartoznak teuni a társulatok a megalakulás után, melyről már a 2-dik §. intézkedik. Az van ugyanis itt mondva, hogy mindaddig, míg a társulat tettleg megkezdi működését; de hogy egy vagy több összejövetel alkalmával teljesítse-e az itt elősorolt teendőket ? ez a §-ban nincs kimondva; de kimondani nem is látom szükségesnek, sőt részemről nem is akarnám a társulat kezeit annyira megkötni, hogy épen azon sorrendet tartozzanak megtartani, mely a módositvány szerint a törvényben megállapittatnék. Ennélfogva a módositványt részemről sem szükségesnek, sem czélszerünek nem látom s elfogadom a központi bizottság által beadott szöveget. (Helyeslés jobb felől.) Gonda László: Azokkal szemben, a miket szerencsém volt hallani, én megmaradok azon véleményben, miszerint ezen törvény czélját sokkal inkább előmozdítja az ajánlott módositvány, mint a központi bizottság által élénkbe terjesztett szövegezés. Ugyanis mi czéloztatik itt ? Az önkéntes elhatározásból eredő társulási szabad összmüködésnek állami felkarolása. Most tehát a föltételek kiszabásában egyátalában ne legyünk szigorúak; sőt ellenkezőleg törekednünk kell a lehető legnagyobb világosságra még a tárgyak sorrendére nézve is, azért hogy ezen állami felkaroltatás jótéteményét minél inkább megközelíthetővé tegyük a magán társulási szellemre nézve.
