Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-353

8 353- országos ülés június 1. 1871 Hajlandó vagyok beismerni, hogy a mint előttem szólott nyilvánítani méltóztatott, a központi bizottság szövegezésének sincs más értelme ; de azt ismét szeretem hinni, — s ugy fogtam fel, — hogy sokkal jelzettebb az egymásután és sokkal világosabb a sorrend a módositvány szerint ; és a. mennyiben magának a egész törvényjavaslatnak sarkpontja az államgazdászatot tárgy azzá, a talaj megmentését, mely az adó alapja, és a nemzeti erő első biztositéka és azonkívül még a tehetségek oekonomiáját is föltételezi., — mert ez nem olyan törvény, nem oly kényszer rendszabály, melynek megszerzője ellen rögtön büntetéssel kellene fellépni, ez csak ajánlat, élsz vele ha jónak látod és nem használod, ha nincs reá szükséged, vagy nem élvezheted a kedvezményt, — ezt pedig a módositvány sokkal világosabban kifejezi, mi által a czél megközelithetőbb lesz a felekre nézve: mindezeknél fogva én hajlandó vagyok az ajánlott módositványt elfogadni. {Helyeslés bal felől.) Ghyczy Kálmán: T. ház! Ha oly társulatról volna szó, mely társulat tagjai csak azok, kik önként a társulatba belépni akarnak: magam is egyetértenék t. képviselő ur Szapáry Gyula gróffal abban, hogy nem szükséges a társulatok alakulási módját körülményesen körülirni; de bátor vagyok a t. házat arra figyelmeztetni, hogy oly társulatról van szó, melyben akaratuk ellenére is a kisebbség tagjai belépni tartoznak, és a többség által alkotott szabályoknak kötelesek magokat alávetni, a meghatározott fizetésekhez hozzájárulni. Minden társulat alapításánál, de főleg az oly társulaténál, melynek tagjai részben kényszerítve vannak a társaságba belépni, a társulat mikép alakításának módja egyik fődolog, és ha ez elhibáztatik : a társulat alapja hibás, és a többi műveletek is hibásak lesznek. Bátor leszek saját tapasztalatomból egy példát idézni. (Halljuk!) Volt Komárom megyének egy főnöke, a ki igen szerette a vizeket szabályozni. Ennek eszébe jutott a Nyitra vizét szabályozni. A szabályozás sokba kerülőnek mutatkozott neki, az árterület nem épen nagy. — Mi történt? Kiküldettek a mérnökök és egy nagy területet kerekítettek ki ártérnek, mely részben egyátalában nem volt érdekelve; a minthogy azok, kik a körülményeket ismerik, abban nekem igazat fognak adni, hogy Bars megye alsó községei, melyek a társulat alakítására szintén meghivattak, a Komárom megyei Nyitra szabályozásnál épen nincsenek érdekelve. Meghivattak tehát az alakulásra, a községek elöljárói és több birtokosok, ezeknek néhányából megalakult a társaság s ennek választmánya a néhai herczegprimás Scitovszky János elnöklete alatt. Megrendeltettek a munkálatok; azok egy részére vállalkozók fogadtattak fel, a munkálatok teljesíttettek; a számla a munka készítése után a vállalkozó által beadatott, de mivel az ártér meghatározása olyan volt, hogy például én rám, a kinek azon vidéken szintén csekély földbirtokom van, nagyobb ártér számíttatott fel, mint a mennyit összes birtokom tesz, ámbár e. közt szőlő és dombok is vannak: ennek következése az lett, hogy a munka fennakadt; a vállalkozó tett ugyan lépéseket költsége megnyerésére, de a 20 vagy 40 ezer forintot, melyre nézve követelése van, mai napig sem tudta megkapni. Ha ily tumultuarius módon alakulnak a társaságok: akkor az ily társaságok jövője hogy jóra fordulhasson, nem látom át; ha pedig igy marad a törvényjavaslat, a mint a központi bizottság által szövegezve van : akkor arra nézve, hogy a társulatok mikép alakuljanak, ezea törvényjavaslatban egyátalában semmi szabály nem foglaltatik és ón azt látom, hogy a szöveg, melyet t. képviselő társam Hajdú Ignácz előterjesztett és a t. háznak módosításként elfogadásul ajánl: egyátalában nem foglal magában semmit, a mi ezen törvényjavaslat elveivel ellenkeznék, sőt igen tüzetesen kifejti a módot, hogy mikép kelljen az érdekelteknek megindulniuk, hogy miután az előmunkálatok megvannak, társulattá alakulhassanak. E részben nem is értem, mi kifogása lehet a közlekedési minisztériumnak a módosítás ellen, mivel ez utóvégre is mindenekre nézve a helybenhagyást a minisztériumnak tartja fenn. Én azt hiszem, hogy ez oly módosítása a törvényjavaslatnak, melyet ha a t. ház akarja, hogy a társulatok annak rendé szerint.alakuljanak, visszautasítani nem lehet. Én kérem Hajdú képviselő ur módositványát elfogadtatni. Gorove István közlekedési miniszter : T. ház ! Nem vagyok egy véleményben az előttem szóló t. képviselő úrral, különösen azon példának felidézése után, melyet a t. háznak előterjesztett. Ha a t. képviselő ur képes volna bebizonyítani azt, hogy a költségek helyességére nézve nagyobb biztosítékot nyújt az, ha az érdekelteknek egy úgynevezett csoportozata intézi a dolgokat előzetesen, mint a már határozott alakulást nyert társulat: akkor én is elfogadom azt; hanem hogy egyes érdeklett egyének, kik bizonyos czél kivitelének módozatairól akarnak intézkedni, nagyobb biztosítékot nyújtanának magának a költségvetésnek helyességére nézve; valamint arra nézve, hogy semmi sem fog elmulasztatni a végrehajtásban, hogy elég gyorsan fog keresztül vitetni: azt én részemről belátni képes nem vagyok. Holott ha a társulatok egy formaszerinti alakuláson keresztül mennek és erre a törvényhatóságoktól, valamint a kor-