Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-368
IPA 3í>8. országos ülés s: ingyenes oktatás behozatik: ne kivétel nélkül, hanem oly módozattal ajánltassék ezen felvételi dij behozatala, hogy a kik nem képesek fizetni, azok mentessenek föl. Ennek a rendeletben jelét nem láttam s azért méltán aggódhattam, hogy e téren a miniszter ur nem ugy vezette a kezdeményezést, mint én óhajtottam volna. Én azt kívánnám, hogy a miniszter ur méltóztatnék egy másik rendeletet kibocsátani, és azon kívánságát kifejezni, hogy a szegény gyermekek mentessenek fel e felvételi dij alól, még ped'g nem egyedül a tanitók önkényétől, hanem a törvényben megadott kormányzati ellenőrzéstől tétetvén föltételessé a gyermekek, szegény vagy nem szegény gyermekek osztályozása. Ha ez történik : akkor megnyugtatva fogom érezni magam, akkor nem aggaszt majd azon tudat, hogy ezen felvételi dij elrendelése ismét csak oda hat, hogy minél több gyermek maradjon el az iskolától. Végre a mi az egyetem, műegyetem, jogakadémiák, gymnasiumok reorganisatiójára vonatkozó törvényjavaslat sorsát illeti: örülök annak, hogy a kolozsvári egyetemre vonatkozó tör vényjavaslat oly hamar elénk fog kerülni ; de megvallom, nagyon aggódom a felett, hogy műegyetemünk, különösen pedig egyetemünk, gymnasiumaink még továbbra is megmaradjanak a a jelen pangásban. Azt hiszem az igea t. miniszter ur maga tudja, mily kevéssé jó hírnek örvendenek középtanodáink, a szomszédországokban és egyáltalán a külföldön, és mennyire panaszkodnak magok a tanár urak ezen intézetek felett, s nagyon csodálkozom, hogy nem egész erőmegfeszitésseí működik azon, miszerint mind az egyetem, mind a gymnasiumok ég reáltanodák újjászervezése még az 1872. ápril 20-án feloszlatandó országgyűlés befejezése előtt léptettessék életbe. Áttekintve az egészen : részemről csak aggályomat akartam kifejezni aziránt, hogy történtek itt oly intézkedések, melyek annak látszatát involválják, hogy a kormány nem elég erős szemben az ultramontán mozgalommal. Mutassa meg a kormány politikája, hogy nincs összefüggés azok közt, miket én kapcsolatba hoztam itt ezekkel és akkor részemről meg vagyok elégedve és be fogom látni, hogy azon összefüggés nem létezik. A miniszter ur jóhiszeműségét nem vontam kétségbe : csak attól félek, hogy több, sokkai nagyobb erőt, nehézséget lát az ultramontán fényezőkben, mint a mennyi azokban valóban létezik. Ha a kormány szemben ezen mozgalommal erélyes politikát követ: meglehet győződve, hogy, nemcsak a ház, a nemzet; hanem az alsó papság is erélyesen fogja támogatni; de mindaddig mig azt hiheti, hogy általában minden áron csak a főpapság clericális iránya legyezgetésével tőrténnek némely palliativ rendszabályok : addig, Eeptember 26 1871. természetesen Magyarország speciális viszonyai közt, az alsó papságnak sem lehet kellő erkölcsi bátorsága ugyanazon politikát követni, melyet maga a kormány ós felteszem az egész ház legszivesebben óhajtana követni. Kívánom pedig, hogy midőn ekként a miniszter ur válaszát tudomásul veszem, hogy ezen palliativ rendszabályok helyett minélelőbb a magyar kormány a képviselőház elé az egyház és állam közti viszony szabályozása iránt törvényjavaslatot terjeszszen. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a miniszter ur válaszát. (Tudomásul!) Tudomásul vétetett. Deák Ferencz: A szabályok szerint az interpellatiók előbb tárgyaltatnak mint a rendes napirenden levő tárgyak. De ugy tudom, hogy a főrendek 12 órára együvé vannak hiva, talán mégis kivételt lehetne termi és a tegnap elfogadott törvényjavaslatot most harmadszor felolvasni. (Helyeslés.) Elnök: Ha megengedi a t. ház az interpellátiókra való válaszolás megszakításával az igdzságügyminiszteriumnak megszavazandó póthitelről szóló törvényjavaslat fog felolvastatni. Jámbor Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Elfogadja a ház a harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Tárgyalás végett a főrendekhez Mihályi Péter jegyző fogja átvinni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatokat.) Elnök : A törvényjavaslat a jegyzőkönyvi kivonat mellett átküldetik. Pauler Tivadar vallás és közoktatási miniszter: Simonyi Ernő ur a következő kérdést intézte hozzám: „Mi módon járt el a kormány a székesfehérvári püspök ellen, ki, daczára annak, hogy a múlt évi augusztus 9-én kelt királyi leirat folytán kiadott kormányrendelet által egyenesen eltiltatott volna: az úgynevezett csalhatatlansági dogmát püspöki megyéiben ünnepélyesen kihirdette ? Mi eredményt vár a kormány az általa netán e részben tett intézkedésektől? Igaz-e, hogy a fentemiitetten kivül más magyarországi püspökök is kihirdették volna egyházmegyéikben a csalhatatlansági dogmát, vagy azt megyéjükben papokkal közölték s az iskolákban taníttatni elrendelték? Ha igaz, kik ezen püspökök és mi módon szándékozik a kormány irányukban a királyi jogoknak tiszteletben tartását s a kormány rendeleteinek érvényt szerezni?" Hogy és miként járt el a kormány a székes-fehérvári püspök ügyében, az ama válaszom^ X
