Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-368

868. országos ülés szeptember 26 1871 \ g \ ból kitűnik, melyet Schvarcz Gyula képviselő ur­nák adtam. Mily eredményt vár a kormány in­tézkedéseitől? Azt az eredményt várja közvet­lenül, hogy a nevezett püspök ur a törvények és törvényes rendeletek iránt ezentúl tartozó tisztelettel fog viseltetni, közvetve pedig, hogy a törvények tekintélye fentartassék és megóvas­sók. Arról, hogy más magyarországi püspökök a székes-fehérvári püspök után a csalatkozhatat­lansági dogmát híveiknek kihirdették volna: ar­ról eddigelé tudomásom nincsen. Egyátalában sajnálattal tapasztalható, hogy ezen fontos és más hason természetű kérdésekben igen gyakran téves hirek terjesztetnek, p. o. azon hir, hogy a magyarországi püspökök eonferentiára készülné­nek a többi püspökökkel majd Welsben, majd Linczben, majd Salzburgban, az oktatás iránt történt általános intézkedésekről, utasításokról stb., a melyek az izgatottságot nevelik, a bizal­matlanságnak magvait elhintik és ez által a tár­gyias, pártatlan felfogásnak lehetőségét nehezítik. A királyi plaeetumnak, a királyi tetszvény­jognak, a mint már más alkalommal kijelenteni szerencsém volt: az a czélja, hogy a korona jo­gaival, az ország törvényeivel ellenkező rende­letek vagy azok ily természetű záradékainak kö­telező erejű kihirdetése, illetőleg végrehajtása és foganatosítása megakadályoztassák. A korona ezen jogát fentartani, azt a haza és a magyar egyház érdekében gyakorolni, ő felsége kormá­nyának hivatása; azontúl a hitbeli meggyőző­désűik korlátot szabni szándék"ában nincsen, te­kintettel az államhatalomnak jogkörére és a lel­kiismereti szabadságra szándékában nem lehet. Ha azonban valaki által oly tettek követtetnek el, melyek az ország törvényeivel összeütköznek: akkor a törvények szentségét és tekintélyét fen­tartani mindenkor kötelességének fogja ismerni. (Helyeslés jobb felől.) Simonyi Ernő: T. képviselőház! A mi­niszter ur válaszára egy pár észrevételt leszek bátor tenni, megjegyezvén mindenekelőtt, hogy különösnek tartom a miniszter urnák abbeli panaszát, hogy az interpellatiók vele nem közöl­tettek, és mégis valami véletlen folytán mind­két interpellatió kezénél volt és azokat fel is olvasta; tudomása tehát volt róla és ennélfogva, ha valami technikus hiba történt volna is a jegyző hivatalnál vagy az irodában: az nem szol­gálhatott akadályul arra, hogy előbb nem felel­hetett volna. (Fo[Máltások jobb felől: Hisz felett :) Ha Prileszky képviselő ur hallotta azt, mit a miniszter ur mondott, nem mondhatná, hogy ez nem a dologra tartozik. Egyébiránt, ha Pri­leszky ur magamra hagy : higye el, igen jól fo­gom tudni, hogy miként és miről kell be­szélnem. KÉPV. H. KAPLÓ. 18 ff XYII. A mi magát a kérdést illeti, t. ház, kell hogy előre bocsássam pár szóval azt, hogy azon remediumokra, melyekre mi törvényeink és a szokásos gyakorlatok szerint hivatkozunk és me­lyek gyakorlatba léteiét a kormánytól kívánjuk, nem volna szükség, hogy ha nálunk különösen a katholika vallás viszonyai az állam viszonyaival annyira egybefüzve nem volnának. Legtöbb más államban mindezen kérdéseket a teljes vallásszabadság megoldhatja, megold­hatja azokat nálunk is; de miután nálunk teljes vallásszabadság még nincs: kénytelenek vagyunk hivatkozni a törvényekre és a törvényes gyakor­latra. A miniszter ur a fehérvári püspöknek egye­nesen a király és a kormány rendelete ellenében történt fellépésére nézve, a múltban követett gyakorlatra hivatkozva, azt válaszolja, hogy azt követte a kormány a jelen esetben is, midőn az előzményekkel egyezőleg őt ad audiendum ver­bum regium meghitta és a király nevében a miniszterelnök által megdorgálta. Voltak ily előzmények; de tudtomra voltak oly előzmények is, melyek itt meg nem állottak, hanem a melyek a püspököktől ad audiendum verbum regiumnál azt kívánták, hogy az általa elkövetett hibát tegye jóvá, hogy vegye vissza a kihirdetett bullát és midőn a püspök ezt meg­tagadta, püspökségétől elmozdittatott és egy barátkolostorba tétetett. A kormány azonban jelen esetben eddig nem ment; hanem a mint a miniszter ur mondja, azon eredményt várja,hogy azon püspök, ki most csintalankodott, jövőre jól fogja magát viselni ; azt várja, hogy a törvé­nyek tekintélye fenn fog tartatni. Méltóztassanak megengedni: a törvények te­kintélye ily módon fentartatni nem fog. (He­lyeslés.) A kormány auguszt. 9-én egy királyi le­iratot eszközölt ki, mely egyenesen betiltja a vatikáni zsinat határozatainak közzétételét s figyelmezteti a püspököket arra, hogy a place­tum regiumot fenn kívánja tartani. Ezen királyi leirattal kapcsolatban a kormány egy rendeletet bocsátott ki, melyben a királyi leiratnak és a placetum jognak tiszteletben tartására utasítja a püspököket. Daczára ennek a fehérvári püspök egyene­sen az ellenkezőt cselekedte, és a kormány azt mondja : most megdorgáltuk őt, ezáltal fentar­tottuk a törvény tekintélyét; pedig az én felfo­gásom szerint a törvény tekintélye egészen más. De mi volt a kormány eljárása, midőn a ki­hirdetés megtörtént? A kormány tétlenségben maradt, és pedig holnapokig, még a verbum re­giumot sem vette használatba, hanem várt mind addig, mig a hosszas habozása által felbátoro­21

Next

/
Thumbnails
Contents