Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-365

138 365. országos ülés szeptember 33. 1871. azoknak van joguk szólni, kiket a házszabályok 126. szakasza e joggal felruház. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Ha nem azon törekvés vezetett volna eljárásomban, hogy a ház idejét lehetőleg kiméivén, mégis azon helyzetben találhassam magamat, hogy a túlsó oldalról a törvényjavaslat ellenében felhozott érvek mindnyájára válaszolhassak : akkor valóban megtehettem volna a törvény által adott jogban bizakodva, hogy egyik szónok után mindjárt s a másik után ismét válaszolván mondjam meg a hallottakra észrevételeimet. Ez természetesen azon helyzetbe hozott volna engem, hogy a háznak ismételten kellett volna alkalmatlankodnom. Ezt kerülni kívánván, vártam, igenis, míg a szólók mindnyájan kifejtették érveiket, hogy módom legyen mindannyira, de egy húzómban válaszolni. Tehát nem az a kilátás volt az ok, melyet nekem Debreczen városa érdemes képviselője volt hajlandó tulajdonítani, s hogy nem az volt, azt nemcsak állítom, hanem bebizonyítom azzal, hogy vele egyszerre állottam föl a szólásra, tehát mindenesetre elébb, mint a külön vélemény előadója, kinek épen alkalmat kívántam adui arra, hogy szavaimra válaszolhasson, hogy ha azokban valami hamis lenne, azt földeríthesse, nem kívánván élni azon előnynyel, hogy szavaim csak azért tartassanak nem mondom itt, de bárhol igazaknak, mert az ellenkezőnek kimutatására már alkalom nem volt. Én kívántam erre alkalmat adni. Ezt előre bocsátva, a dolog érdemére nézve bátor vagyok a lehető rövidséggel megjegyezni azt, a miről hiszem, hogy a kérdésnek valóban felvilágosítására szolgál, s e tekintetben nem tehetem, hogy ugyanazon nyomon ne menjek, melyen a központi bizottság tisztelt előadója is, véleményem szerint, egészen helyesen indult: nevezetesen, hogy azon főszempontra ne irányozzam a t. ház figyelmét, mely a különvéleményben kiemeltetvén, annak, mintegy sarkpontjává tétetett és következőleg van kifejezve „általában csak akkor helyes valamely kölcsönnek megszavazása, hogyha azt a következő évi állami költségvetés tárgyalása megelőzi s ekként a költségvetés tételeinek megtörtént parlamentális megállapítása mintegy indokolja." Ezen tant állítja fel a tisztelt 4. osztály külön véleményében, annak mintegy homlokán; de megengedi, hogy ez csak általában áll, kivételt enged, és a kivétel, melyet enged: azt mondja, hogy „csak oly esetekben foglalhat helyet, ha sürgős, rendkívüli s meghatározott czélokra, előre nem látott körülmények folytán kell valamely államnak kölesönt fölvennie i" EQ etánt általában véve nem fogadhatom el, e kivételeket nem tartom kimerítőknek; tehát ugy az egyikben, mint a másikban nem érthetek egyet. Igenis, ha az állam rendes háztartásának folyamatban tartása és tarthatása czéljából van szándék valamely kölcsönt fölvenni: akkor a tan helyes, akkor a tan áll. De ha nem az állam rendes háztartásának folyamatban tarthatása a czélba vett kölcsönnek rugója és indító oka, hanem attól eltekintve a jövőben leendő gyümölcsözés czéljából kilátásba helyezett befektetések : akkor azt állítom, hogy annak az évi költségvetés megszavazásával semmi köze; és hogy ezt nemcsak én tartom igy, hanem — hogy távolabbi tekintélyeket ne keressek, miután nekem az, a mire utalandó leszek, teljesen és tökéletesen elég — nem tartja azt ugy, mint a különvélemény állítja, de igenis ugy fogta fel, mint én, maga a magyar hozás és ennek bizonyítékát adta akkor, midőn 1867. július havában egy határozatot hozott, melyben ezt mondja; „Addig is mig az egész vasúthálózat és annak kiépítési módja iránt a minisztérium részletes javaslatot terjeszthet a törvényhozás elé. és a törvényhozás azon javaslat tárgyalása folytán, e tárgyban végleg intézkedhetik : jelen országos határozattal fölhatalmaztatik a minisztérium: 1. hogy haladéktalanul tegye meg mindazon előmunkálatokat, melyek az ország érdekében mielőbb kiépítendő vasutvonalok létesítésére szükségesek; 2. hogy az alább kijelölt vasutvonalak kiépítésére megkívántató pénzre nézve a lehető legezélszerübb módon és kedvező feltételek mellett szerződhessék, és ezen szerződést jóváhagyás és beczikkelyezés végett az e czélra akkor azonnal egybehívandó országgyűlés elé terjeszsze. 3. Ezúttal a) az alföld-fiumei, azaz nagyvárad-szeged-fiumei, b) a kottori-zágrábi, c) a nagyvárad-brassói vonal legsürgősebb része, a nagyvárad-kolozsvári, d) a miskolcz-hatvani vasutvonalak jelöltetvén olyanok gyanánt, a melyek létesítését az ország érdekei első sorban követelik ; a többi vonalak megállapítása a legközelebbi ülésszakra halasztatik, a midőn a minisztérium az összes vasúthálózat tervét az országgyűlés elé terjesztendi. 4. A 3-dik pont alatti vonalak azon részére nézve, mely a társországok területén vonul keresztül, a minisztérium a politikai nehézségek elhárításával egyidejűleg elsőbbség adatván a károlyváros-fiumei vonalnak, saját felelőssége mellett, megteendi mindazon előintézkedéseket, a melyeket azon vasutak czólszerü és lehetőleg olcsó kiépítésére nézve szükségesnek tartand.