Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-365

365 országos ülés szeptember 23. 1871. 137 sen és igy azok, mint meg nem czáfolható igazságok tűnjenek fel; mégis megvagyok győződve, hogy azoknak semmiségét át fogja látni minden ember. A kisebbségi'véleményt pártolom. (Élénk helyeslés bal felől.) Csiky Sándor s T. ház ! Miután azóta, mióta a magát alkotmányosnak nevező kormányunk fennáll, honfiúi mély aggodalommal kell minden szemlélődő hazafinak látnia azt, hogy a nemzetnek terhei nemcsak hogy nem apadnak, de évenkint nagyobb és nagyobbra nevekedvén, már az elviselhetlenség — nem pusztán szóval mondott, de a valóságban ugy álló elviselhetlenség •—határáig terjed; most pedig ezek tetőzésére ujolag egy 30 milliónyi kölcsön felvételével szándékoltatik a nemzet-test anyagi terhe neveltetni: képviselői s egyszersmind honfiúi kötelességemnek tartottam, miként hozzászóljak a dologhoz, és a mennyiben nem látom valódi szükségét, — a haza közjavára fordított szempontból indulva ki, — e kölcsönfelvételének ellene szavazzak. Ezen szempontból kiindulva, t. ház, megvallom, hogy a pénzügyi bizottság előadójának beszédén tul azt vártam, miként az ellenvéleményben levő, és igy a kormánypárton ülő képviselőtársaink által azokra, a mik az ellenzék részéről ezen törvényjavaslat el nem fogadása iránt előadattak, majd észrevételek fognak tétetni, és történhetik, hogy oly indokokat fognak felhozni tudni, melyek engemet is azon véleményre fognak birni, hogy ezek alapján a jelen törvényjavaslatot elfogadnom kell (Zaj a jobb oldalon.); azonban ugy látom, t. ház! hogy két okból indulhatnak ki az ellenoldalon ülő képviselő-társaink: vagy ők győzetnek meg az általunk ezen törvényjavaslat el nem fogadása iránti indokok által és igy talán ők velünk szavazva, egyhangúlag azt fogják mondani, hogy vessük el; (Tetszés bal felől.) vagy ha nem ilyen módon gondolkodnak, és igy csak puszta indokolatlan szavazatukkal akarják eldönteni az ügyet ott, hol nem találnak okot és alapot azon törvényjavaslat elfogadására, mely törvényjavaslat elfogadására mégis rászavaznak; ez esetben ki kell mondanom, miként négy országgyűlésen voltam már jelen mint képviselő ; (Éljen!) de ezek folyama alatt tudtommal soha ily eset még nem fordult elő a tanácskozások alkalmával, és ez talán nem is történt még sehol a széles földön, egy alkotmányos parlamentben sem, csupán és egyedül itt. Ily módon,t. ház! ugy látszik, nem az igazság ügye, nem a haza érdeke, nem a nemzet becsülete, és nem is a béke és nyugalom állandósítása, hanem a szeszély és a magánérdekek döntik itt a haza sorsát el, (Helyeslés a szélső bal oldalon.) s igy lelkiismeretlenül igázzák a nemKÉPT. H. NAPLÓ 18^4 XVI1

' zet testére a terheket. S ha ez igy van, t. ház l mi ellenzékiek nem vállaljuk s nem is vállalhatjuk magunkra a felelősséget azon iszonyatos terhekért, melyeket már az adózó nép vállain viselni nem bir, mert mi csak valódi nemzeti szükség előtt hajlunk meg, annak segélyére és fedezetére akarjuk áldozatul hozni pénzünket és | vérünket. És ha nézzük, mi történik az országban : a sok adóexeeutió miatt nem is mer már kimenni a jó gondolkozású és emberi érzelemmel biró honfi a szobájából, nehogy lássa azon irtózatos haramia-müveleteket, miket itt az adózó népen a kormány által kiküldött adóbehajtók véghez visznek. T. ház! 1848—49-ki évben a nemzet kormánya által az országgyűlés, a megyék s városok összes közigazgatási és törvénykezési szükségeit fedezte, s mi több másfél esztendő lefolyása alatt két európai nagy hatalommal hadat viselt, s csak 64—70 millió frt kellett az e czélból előfordult összes költségek fedezésére. Tehát ha az akkori kormány 70 millió forinttal 2 óriási hatalom ellen háborút tudott viselni, s a hazának mégis minden szükségeit fedezni képes volt, s most béke, nyugalom idején már 260 millióra meg}

r az évenkint magasabbra csigázott államköltségvetés, és most már ezen óriási összeg sem elég az évi kiadások fedezésére, hanem ezen felül még 30 millió forint kölcsön megszavazását is kívánják tőlünk, pedig ez sem ultimátum, hanem csak bekezdés, mint ez a pénzügyi bizottság véleményéből és a miniszter ur indokolásából kitűnik, mert hiszen a törvényjavaslat és ennek indokolása nem is biztat azon kilátással, hogy ha megadjuk ezen kölcsönt, vége lesz a további sarczolásoknak, hanem ez csak — ugy szólván -- szoktató, csak bevezető, hogy azután készüljünk megint oly összegnek megadására, mennyit a kormány szeszélye és érdeke követel, hogy reánk és a nemzetre rójon : a dolgok ily helyezetében én, t. ház, határozottan kijelentem, hogy a felelőséget egyenesen azokra hárítom, a kik ezen kölcsön megadását minden alapos ok és valódi szükség nélkül megszavazzák. Szavazzák meg tehát a magok pénze és erszényére, de nem a meg sem kérdezett ország népe terhére; egyszer tán majd csak eljön az idő, (Halljuk!) melyben attól a többségtől, mely mostan a miniszter kedvében maradásáért vakon szavazza meg ezen nagy számú milliókat; számon fogja kérni a nemzet, miért történt ez, és kik tették, ezt ? (Mozgás.) Akkor a mikor ezen számoltatás nagy napja felvirad, mi tisztán fogunk állani előtte, ők pedig pénzükkel, vagyonukkal, vérükkel és mindenükkel felelősek lesznek a népnek. (Éljenzés a szélső bal oldalon.) Elnök: Nem lévén senki szólásra feljegyezve, a tanácskozást bezárom és egyedül 18