Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-365

132 365. országos ülés szeptember 23. 187i. adatokból egyátalában nem látom. A gazdál­kodás szükségességét ellenben igen is látom, s igen helyeseltem is a pénzügyminiszter urnák már a múlt és a mostani költségvetésnek beter­jesztése alkalmával tett azon figyelmeztetését, hogy a vasutak eoneessiójában óvatos legyen a ház ; én csak azt óhajtom, hogy ezt bár praedi­kálná hathatósan a miniszteri tanácsban, mert onnan kerülnek ide ezek a szerencsétlen conces­siók. Mert méltóztassanak csak egy példára mu­tatni, a hol a ház egy független tagja által indit­ványoztatott volna ily concessió ; mind a miniszté­riumból kerülnek ki. Ha tehát valahol van he­lye az ily figyelmeztetésnek: az a miniszter-tanács­ban, és nem nálunk van. (Élénk helyeslés a szélső bal oldalon.) Óhajtottam volna, ha a pénzügyminiszter ur akkor mondotta volna el intését, midőn egyes vasutak létesitéséről volt szó, pl. arról, hogy Gralicziával három összeköttetés létesíttessék. De akkor nem láttuk a pénzügyminiszter urat; csak ha történetesen felkelés által vagy névszerinti szavazás volt: a miniszter ur mindig az igennel szavazók közt volt. Méltóztassanak megengedni, ha ily tapaszta­lás után azt mondja a t. miniszter ur, hogy le­gyünk óvatosak : én az ily intést komolynak nem tekinthetem. (Helyeslés bal felől) Én t. ház még ha szükséges volna is ez a kölcsön : nem látom azt oly sürgősnek mint itt állíttatik, hogy még a költségvetés tárgyalása előtt szavaztassák meg. Azon indokot sem talá­lom alaposnak, mely mellette felhozatik, hogy e kölcsön előnyös. Miután pedig a központi bizott­ság t. előadója felhozott és czáfolt némely állí­tásokat, melyek az osztályokban mondattak, tán szabad nekem is felhozni egyet az osztály-tár­gyalásokból. (Halljuk.) Én azt állítottam az osz­tályokban, hegy ez a kölcsön nem előnyös, kü­lönösen, ha azt a franczia ujabb kölcsönnel ha­sonlítjuk össze, mely 82-őn bocsáttatott ki, míg ez 74-re van megállapítva. Francziaország óriási csapásokat szenvedett, tömérdek pénzre van szük­sége, mert igen sok pénz az az 5 milliárd, annyi, mennyi érezben a világon alig van; és a t. pénzügyminiszter ur bebizonyította az osztály­ban, hogy a mi kölcsönünk, ha nem is előnyö­sebb, de legalább is oly előnyös, mint a fran­czia. Megvallom, hogy én zavarba jöttem; de még nagyobb zavarba jöttem akkor, midőn azt hallottam, hogy a pénzügyminiszter ur a pénz­ügyi bizottságban még azon nyilatkozatot tette, hogy az ő ambitiója az, hogy Magyarország hi­telét oda emelje, a holFrancziaországé van. Meg­ütköztem, mondom, mert ez nem nagyon kecseg­tető kilátás ; miután az osztályokban azt mond­ta, hogy már ott vagyunk a hol Francziaország, a bizottságban meg azt, hogy oda törekszünk : itt tehát haladásra nem sok kilátás van. (Derült­ség bal felől.) Annyi bizonyos, hogy e kölcsön sokkal elő­nyösebb, mint a vasúti kölcsön volt; de ama kölcsön és a mostani között, valamint az akkori és a mostani helyzet közt, hasonlatosságot vonni nem lehet; és reménylem, hogy a jelen kölcsön kezelése ós ama kölcsön kezelése közt szintén nem lehetend hasonlatosságot vonni. De sem a miniszter ur, sem más nem fogja állítani azt, hogy e kölcsön előnyösebb vagy csak oly előnyös volna is, mint a fővárosi 24 millió kölcsön vala. Méltóztassék összehasonlítást tenni, és meg fogják látni, hogy nem oly elő­nyös. Hogyha pedig mi nem birunk még oly előnyös kölcsönt is kötni, mint két évvel ezelőtt, akkor hitelünk visszament, akkor hitelünk nem gyarapodik. Már pedig, hogy e kölcsön nem elő­nyösebb, mint amaz volt: azt mutatják a szá­mok. Ezt bizonyítani nem szükséges. Ama köl­csön kerül 5%-ba ; ez pedig egy csekély fractió híjával 7%-ba került. Ily körülmények közt, t. ház, a kölcsön elő­nyösségéről szólni nem lehet. De másfelől azon előnynek rendkívüli nagy­nak kellene lennie még azon esetben is, ha elő­nyös volna, hogy mi akkor, mikor pénzre szük­ségünk nincs: adósságot csináljunk csak azért, mert olcsóbban kapjuk a pénzt. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Azzal kecsegtet ugyan bennünket a t. pénz­ügyminiszter ur, hogy a 7%-ra felvett pénzt 5%-ra képes lesz elhelyezni. En azt gondolom t. ház, hogy ez nem oly persuasivum argu­mentum, mely arra birjon bennünket, hogy fel­vegyük a pénzt, ha okvetlen szükségünk nincs rá. De, mint mondám: én szükségességét se lá­tom e kölcsönnek. Igaz, hogy vannak kiadások, melyek okvetlen szükségesek; — mert az itten felhozott kiadások közt vannak olyanok, melyek okvetlen szükségesek, csak azért, mert a munka már meg van kezdve, mások többé-kevésbbé szükségesek igen is, de csak akkor, ha van pén­zünk, azon munkák, melyek még nincsenek meg kezdve, pedig még maga a fiumei kikötő sincsen megkezdve, mert az mit eddig tettek, kezdet­nek nem mondható, hiszen még egv kő sincsen letéve, — ezeket még iehet halasztani, sőt le­het egészen elhagyni, ha a szükség nem kikerül­hetlen; az összekötő vasút elhiszem, hogy szük­séges, de nem oly rendkívüli, hogy súlyos felté­telek alatt felvett kölcsönpénzen is építsük : tehát a tulajdonképem' szükség csak azon mun­kákra nézve áll fen, melyek már meg vannak kezdve. Ezek a megkezdett vasutak. Ezekre szükség,

Next

/
Thumbnails
Contents