Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.
Ülésnapok - 1869-365
120 365. országos ülés szeptember 23, 187L cselekedett, midőn határozatait hozta, a menynyiben tudhatta, hogy a 90 millióra s néhány 100 ezer frtra menő költségeket, melyek határozatai által keletkeznek, a 60 milliónyi kölcsönből fedezni nem lehet. (Helyeslés.) De még mind ezeket nem érvényesítve is, azt hiszem, hogy a fölhozott vád elveszti jogosultságát az által, ha a t. ház emlékezetébe hozom azt, hogy a múlt évi költségvetés előterjesztése alkalmával a pénzügyminiszter, amint az akkor elmondott beszédéből a t. ház meggyőződhetik róla, világosan, határozottan kijelentette, figyelmeztette a házat, hogy annyi államvasút kiépítése rendeltetett már meg, a menynyi a vasúti kölcsönből tettleg nem fedeztethetik. Szabadjon most, t. ház, áttérnem azon külön véleményre, melyet a IV. osztály igen t. előadója t. barátom Péchy Tamás ur a központi bizottság ellenében előterjesztett, Mindenekelőtt eonstatálom, hogy köztem és Péchy Tamás képviselő ur közt, mint a különvélemény előadója közt, arra nézve nincs különbség, hogy a költsön felvétele okvetlenül szükséges. A különbség a többség és a kisebbség véleménye között csak abban rejlik, hogy a kisebbségi vélemény azt állítja egyfelől, hogy ezen törvényjavaslatnak a költségvetéstől elkülönített tárgyalása nem lehetséges, másfelől, hogy a szándékolt államkölcsön felvétele e perezben nem szükséges. Ez állítását, illetőleg álláspontját a kisebbségi vélemény a beadott különvéleményben főleg három érvvel támogatja. Az első érv, melyre ugy látszik a különvélemény előadója leginkább súlyt helyez, mert azt három alineában is felemlíteni méltóztatik különvéleményében: az, hogy szabályszerű alkotmányos eljárás csak az, hogy egy kölcsönt csak akkor lehet tárgyalás alá venni, ha a következő évi költségvetés tárgyalása annak tárgyalását már megelőzte. Általában tisztelt ház, kölcsönöket mért kötnek az államok ? A kölcsönök kötésének ezélja, vagy a deficit fedezése általában, vagy pedig bizonyos speciális ezélok miatt pénznek előteremtése. Az első esetben nagyon természetes és elutasithatlan követelménye a helyes eljárásnak az, hogy a deficitnek fedezésére addig kölcsönt megszavazni nem lehet, mig a költségvetés tárgyalva nincs. A másik esetben, midőn csak speciális kölcsön felvételéről van szó, a költségvetés tárgyalásának annyiban van haszna, és arra annyiban van szükség, a mennyiben az mutatja ki, vajon a szándékolt kölcsön által fedeztetni tervelt kiadások nem találnak-e már a költségvetésben fedezetet. Az első eset, tisztelt ház, és ezt megengedi Péchy képviselőtársam is, jelen esetben nem forog fenn. Itt nem az 1872. évi deficit fedezéséről van szó, hanem oly kiadások fedezéséről, melyeket eddig sem a közjövedelmekből fedeztünk, hanem oly alapból, mely már 1812-ben ki fog merülni. E kiadások nem a 72. év rendes szükségleteire kellenek, hanem kellenek határozott speciális czélokra, melyek nagyon könnyen és okszerűen különválaszthatók a költségvetés egyéb tételeitől. Itt olyan kiadásokról van szó, melyek már meg vannak állapítva, s azért a külön véleménynek azon passusa, mintha a bizottság csak ezután megállapítandó költségvetési tételekre fektetné állítását: szerintem nem áll; mert azon költségvetési tételek, melyeket a pénzügyi bizottság jelentésében felsorol, mindannyian már megállapított a ház által megrendelt vasúti építkezések költségei, melyek fölött a házban discutiálui, melyeket leszállítani alig képzelhető valami: mert azoknak kiépítése törvényileg elrendelve és szerződésileg biztosítva van, ós ezen költségek fel szoktak ugyan vétetni a költségvetésbe ; de azoknak megállapítása vagy meg nem állítása már körünkön kívül esvén, a discussio tárgya nem lehet. {Helyeslés.) Azért nem ismerhetem el helyesnek a felhozott főérvet s annak ellenében szabadjon még csak azt megjeg} r eznem, hogy miután itt, mint előbb említeni bátor voltam, speciális kölcsönnek megkötéséről van szó : előáll azon kérdés, vajon nem fedezhető-e a költségvetésből azon kiadásoknak összege, melyet ezen kölcsönből akarunk fedezni. Azt hiszem, t. ház, a költségvetés minden tanulmányozása nélkül, a költségvetés minden előzetes tárgyalása nélkül erre válaszolni határozottan lehet. Az kétségtelen, hogy a költségvetésnek rendes bevételeiből ezen építkezések fedeztetni nem fognak, és mint már eddig is külön kölcsön-alapból lettek fedezve, ezután is ugy fedezendők; azért, t. ház, a különvélemény előterjesztőjének ezen érvelését, mely e pontban fog laltatik, nem fogadhatom el. Legyen szabad e thesisnek ellenében azon tételt felállítanom, hogy miután oly kiadásokról van szó, melyek már megállapitvák és miután arról van szó, — és ez kétségtelenül áll, — hogy azokra az 1872-ik évi fedezetnek bármi serupulosus tárgyalása után is, senki e házban sem másutt fedezést kijelölni nem lesz képes: azt vagyok bátor állítani, hogy e részben a költségvetés előzetes tárgyalására semmi szükség nincs ; mert azon állításnak csak az lehet ratiója, hogy azért szükséges a költségvetést előre megállapítani: mert vagy a kiadásokat, vagy a fedezetet kell még fixirozni. Miután pedig a kiadások, hogy ugy mondjam, már megállapittattak, a költségvetés kiadási és fedezeti tételeinek mi-
