Képviselőházi napló, 1869. XVII. kötet • 1871. junius 1–november 21.

Ülésnapok - 1869-365

365 orszAgos fllés szeptember 23. 1871 119 osztályoknak be lehet mutatni. A többszörősités sok pénzbe is kerülne. Elnök: Ez tehát az osztályoknak be fog mutattatni. Következik a napirenden levő tárgy, t. i. az államkölcsön létesítéséről szóló törvényjavaslat Méltóztassanak előbb a törvényjavaslatot, azután a pénzügyi és központi bizottság jelentését meghallgatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa az államkölcsön létesítéséről szóló törvényjavaslatot, a központi bizottság és a pénzügyi bizottság jelentését.) Jámbor Pál jegyző (olvassa a IV. osztály külön véleményét.) Széll Kálmán előadó: T. ház! (Halljuk!) A kölcsön, melynek fölvételéről jelen törvényjavaslat szól, azon investitió folytatási költségeinek fedezésére lesz szánva, mely investitiókat ugy ezen, mint az utolsó törvényhozás önmaga initiált. {(Simonyi Ernő közbe szól: azaz a kormány initiátta.) Igenis a törvényhozás a kormánynyal együtt initiálta ; — mondom, hogy ezen investitiók költségei rendes közjövedelemből általában az állam bevételeiből nem fedezhetők, az nagyon természetes. Nem fedezhetők nem csak nálunk az ily nagymérvű tetemes, milliókra menő investitiók, hanem még más virágzó financiális országokban sem ; mert hiszen az állam rendes bevételeit oly mérvre fokozni, hogy azok által rendkívüli befektetéseket lehessen eszközölni: ez ferde financiális politika volna. Kimondta ezen elvet a törvényhozás már 1868-ban, midőn az építendő államvasút és csatornák részére egy tetemes, hatvan millióra menő kölcsönnek kötését elhatározta ; kimondotta és szentesitette ezen elvet a t. ház ezelőtt 5 hónappal, midőn a fiumei kikötő kiépítése költségeit egy állandósított adósság által rendelte viseltetni. Kétségkívüli tehát az, hogy egy kölcsön fölvétele, mely elvileg már törvényben ki is van mondva, szükséges. A kérdések közül, melyek a tárgyalás alatti törvényjavaslatra nézve fölhozattak, első, nézetem szerint, az lehet, mekkora legyen azon kölcsön, melynek fölvétele fölött a ház hivatva van határozni ? A fiumei kikötő kiépítési költsége 13 millió 200 ezer írtban van megállapítva, ennek állandó adósság utján való beszerzését törvény rendeli meg. A pénzügyminiszter ennél nagyobb kölcsönnek megkötését hozza javaslatba. A pénzügyi bizottság, az osztályok, és ugy a központi bizottság, mely a miniszternek ezen indítványa fölött ítélni hivatva volt, azon nézetet fogadta el, hogy ezen alkalommal nemcsak a fiumei kikötő költségeiről kell gondoskodni, hanem még a törvény által építtetni rendelt, és építtetni már meg is kezdett azon állami vasutak költségei is fedezendők, melyeknek kiépítése már tettleg foganatba van véve. Azon számítás, melyet a pénzügyi bizottság a tisztelt ház elé terjesztett, világosan kimutatja, hogy 30 millióra terjed a tettleg kiépíttetni rendelt vasutak építési költsége, az összes vasúti kölcsön fölhasználásán kívül. Kimutatta a pénzügyi bizottság azt is, hogy a közelebbi 1872-ik évben a vasúti kölcsönből fennmaradt 15 millió 700 s néhány ezer frtnyi összeg önmagában elégtelen arra, hogy 1872-ben fedezze az építési költségeket. Miután, t. ház, kétségtelen az, hogy 1872-n tul már 1873-ban is még nagyon sok pénzáldozatot fog az országtól követelni azon vasutak kiépítése, melyeket a törvény már elrendelt, melyek a kölcsönből fedezendők, és melyeknek költségei elő levén sorolva a pénzügyi bizottság jelentésében, én ezek elősorolásától a házat megkímélem, és csak a főösszegeket jelölöm meg

T — miután kétségtelen, hogy 1872-n tul 15 millióra megy az 1872-iki hiányon kivül azon öszszeg, mely a vasúti kölcsönből fedezetlenül áll; és így a közelebbi két évben mintegy 22 millió 900 ezer forintra lesz szükségünk, hogy az államvasutakat kiépíthessük, s mert azokat a közjövedelmekből nem akarhatjuk kiépíteni: kétségtelen az, hogy a pénzügyi bizottság és a központi bizottságnak azon nézete, melyhez képest elfogadja a pénzügyminiszter ama javaslatát, melynél fogva nagyobb kölcsön fölvételét indítványozza a háznak, csakugyan jogosult és indokolt. T. ház! Ha ez ellen azon vád emeltetnék — a mint az osztály-tárgyalások alkalmával fel is merült, — hogy a ház előtt nem volt világosan feltüntetve azon körülmény, hogy a törvényileg építtetni rendelt vasutak költségei a vasúti kölcsönből nem telnek ki : ennek ellenében legyen szabad mellékesen megjegyeznem, hogy a vasúti kölcsön állapotának teljes zárszámadásilag történt kimutatása csak nem rég történhetett meg; mellékesen mondva, hogy az, a mit a pénzügyi bizottság a vasúti kölcsön terhére a vasutakra utalványozott, még mindig kikerült a kölcsönből: legyen szabad megjegyeznem, hogy eddigelé még sem törvény által kimondva, sem a ház határozata által megállapítva nincs az, hogy azon vasutak költségei, melyeknek kiépítését a ház megrendelte, okvetlenül a felvett vasúti kölcsönből fedeztessenek. Legyen szabad megjegyeznem, hogy a ház öntudatosan