Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-335

84 335. országos ülés májas 8. 1871. Én ezen kérdést óhajtottam volna töké­letesen tisztába hozni, s azért is igen kérem a tisztelt képviselőházat : vagy méltóztassék ki­mondani azt, hogy az ügyet jelenlegi stádiumá­ban megitélhetőnek nem találván, azt a men­telmi bizottsághoz azon határozott utasítással utasítja vissza, hogy e tekintetben az ügyet tö­kéletesen tisztázza ki; vagy pedig, ha méltóztat­nak beleegyezni, még egyszerűbben végére le­hetne járni az ügynek az által, ha kimondja a ház, hogy ezen alapokon a kiadást meg nem adhatja. Hoffmann Pál előadó: Az előttem szóló t. képviselő ur azon ellenvetéseket, melyek előtte tétettek, ugyis megczáfolván, fölöslegesnek tartom, hogy feleljek arra, mit Németh Albert t. képviselőtársunk mondott; miután mint mondára, előttem szólott képviselő ur ugyis megezáfolta azon nyilatkozatát, hogy ő nem talál ezen czik­kekbeii semmi olyast, mi okul szolgálhatna a közvádlónak pert indítani. En erre nézve csak azt kívánom megjegyezni, hogy valamint a mentelmi bizottság sem nyilatkozott az iránt, hogy mit tart a ezikk tartalmáról; hanem ennek megítélését a törvényszékre bízza; ugy annál inkább megvártam volna, hogy ne mondassák ki e házban oly dolog, melylyel mintegy magáévá teszi valaki a törvényhozás termében, az ország szine előtt, azt, miről ítélni a végső vonalban a törvényes biró van hivatva. Azon érdemleges kifogásra, hogy Miletics határozottan nem vállalta magára a felelősséget: mindenekelőtt meg kell jegyeznem azt, hogy nem is az a kérdés, elvállalta-e a felelősséget vagy nem; mert a felelősséget tartozik elvállalni akár akarja, akár nem ; köteles, (Helyeslés) mert a sajtó­törvény 13-ik és 36-ik szakaszai határozottan azt mondják : hogy a folyóiratok szerkesztője és kiadója azon esetben felelős, ha a szerzőt nem lehet felelősségre vonni. Már most mi az eszköz arra nézve, hogy megtudassék a szerző, ha névtelenül jelenik meg a czikk! Más eszköz nézetem szerint al­kotmányos országban nem lehet: mint a szer­kesztőhöz intézett kérdés. Ha csak nem méltóz­tatnak azt kívánni, hogy tortura alá vetessék, vagy ha nem méltóztatnak házmotozást kívánni az eredeti kézirat végett; ha csak azt nem méltóztatnak pártolni : akkor kénytelenek lesz­nek megelégedni azzal, hogy a biró, a szerkesz­tőhöz egy kérdést tesz, melyben a szerző kilétét megkérdi. Ez megtörtént. A biró kérdést intézett Miletics Szvetozárhoz. hogy ki annak a czikknek írója ? 0 azt felelte: nem én, de én nem mondom meg, hogy ki. Az igaz, hogy ő azon kívül kívánta a vádpontok kijelentését, de én bátor leszek egy későbbi ismételt kihall­gatásnak kérdő pontjait erre nézve fölolvasni: (olvassa) Azaz a sajtó-biró Mileticsnek azt mondta, hogy neki kötelessége őt mint tanút kihallgatni, de a vádpontok közlésére nincs jogosítva, és erre Miletics következőleg válaszolt: (olvassa). Ebből kétségtelenül kiderül, hogy a sajtó­biró azon egyetlen egy eszközt, a mely neki alkotmányos elvek szerint és általános emberi­ség szempontjából rendelkezésére állt, fölhasz­nálta ; tudniillik a szerkesztőhöz kérdést intézett, ki irta a czikket? erre ő nem felelt, mondván, határozott elvállalása a felelősségnek nem szük­séges, minthogy a sajtótörvény 33-ik §-a hatá­rozottan mondja, hogy minden czikkért a szer­kesztő felelős. Az, hogy ő azt mondja, hogy ezen kérdésre a képviselőház engedelme nélkül felelni nem tartozik : még inkább mutatja annak szükségét, hogy a képviselőház a törvény útját meg ne akassza. Nincs kétség benne, hogy ha Miletics képviselő ur szives leend a tárgyalás alkalmával a szerző nevét meg­nevezni : akkor egy uj tényálladék fog beállani, de ez a tényálladék az ő szabad tetszésének következménye. Ezen stádiumban ő határozot­tan visszautasította a szerző megnevezését, ennélfogva a sajtó-biró egyebet nem tehetett; mint nem kapván feleletet kérdésére, a sajtó­törvény 33-ik §-a értelmében a törvényes eljá­rást irányában megújította, és én kérem a t. házat, méltóztassék, miután elég világos az ügy­nek állása: a leendő tényálladék kiderítése végett a kiadatást elrendelni. Maga azon kér­dés : van-e ezen irományokban vétség, vagy nem ? nem tartozhatik a t. ház illetőségéhez. Méltóz­tassék a bíráskodásba való avatkozásokat kerülni, és e kérdést valóban, a mint képviselőház­hoz illik, souverain módon, indokolás nélkül, szavazás által eldönteni. Patay István: T. ház! Én ismétlé­sekbe nem akarván bocsátkozni, csak egy alá­zatos kérést intézek a képviselőházhoz, hogy — miután a mentelmi bizottság jelentése, de külö­nösen az előadó ur mai előadása engem töké­letesen meggyőzött arról, hogy ez nem „mentelmi bizottság/' változtassuk meg a nevét, és nevez­zük „vádló bizottságnak." (Derültség és helyes­lés szélső bal felől.) Maximovich Miklós: T. képviselő­ház ! Hogy a jelen esetben csakugyan zaklatás forog fönn,.. . (Zaj. Jobb felől fölkiáltások: Nem szólhat!) Elnök: Joga van szólni, mert az első alkalommal csak az irományok fölolvastatása iránt szólalt föl. (Halljuk!) Maximovich Miklós: Hogy zaklatás csakugyan forog fönn, ezt az előttem szólott t.

Next

/
Thumbnails
Contents