Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-335

84 335. országos ülés májas 8. 1871. Én ezen kérdést óhajtottam volna tökéletesen tisztába hozni, s azért is igen kérem a tisztelt képviselőházat : vagy méltóztassék kimondani azt, hogy az ügyet jelenlegi stádiumában megitélhetőnek nem találván, azt a mentelmi bizottsághoz azon határozott utasítással utasítja vissza, hogy e tekintetben az ügyet tökéletesen tisztázza ki; vagy pedig, ha méltóztatnak beleegyezni, még egyszerűbben végére lehetne járni az ügynek az által, ha kimondja a ház, hogy ezen alapokon a kiadást meg nem adhatja. Hoffmann Pál előadó: Az előttem szóló t. képviselő ur azon ellenvetéseket, melyek előtte tétettek, ugyis megczáfolván, fölöslegesnek tartom, hogy feleljek arra, mit Németh Albert t. képviselőtársunk mondott; miután mint mondára, előttem szólott képviselő ur ugyis megezáfolta azon nyilatkozatát, hogy ő nem talál ezen czikkekbeii semmi olyast, mi okul szolgálhatna a közvádlónak pert indítani. En erre nézve csak azt kívánom megjegyezni, hogy valamint a mentelmi bizottság sem nyilatkozott az iránt, hogy mit tart a ezikk tartalmáról; hanem ennek megítélését a törvényszékre bízza; ugy annál inkább megvártam volna, hogy ne mondassák ki e házban oly dolog, melylyel mintegy magáévá teszi valaki a törvényhozás termében, az ország szine előtt, azt, miről ítélni a végső vonalban a törvényes biró van hivatva. Azon érdemleges kifogásra, hogy Miletics határozottan nem vállalta magára a felelősséget: mindenekelőtt meg kell jegyeznem azt, hogy nem is az a kérdés, elvállalta-e a felelősséget vagy nem; mert a felelősséget tartozik elvállalni akár akarja, akár nem ; köteles, (Helyeslés) mert a sajtótörvény 13-ik és 36-ik szakaszai határozottan azt mondják : hogy a folyóiratok szerkesztője és kiadója azon esetben felelős, ha a szerzőt nem lehet felelősségre vonni. Már most mi az eszköz arra nézve, hogy megtudassék a szerző, ha névtelenül jelenik meg a czikk! Más eszköz nézetem szerint alkotmányos országban nem lehet: mint a szerkesztőhöz intézett kérdés. Ha csak nem méltóztatnak azt kívánni, hogy tortura alá vetessék, vagy ha nem méltóztatnak házmotozást kívánni az eredeti kézirat végett; ha csak azt nem méltóztatnak pártolni : akkor kénytelenek lesznek megelégedni azzal, hogy a biró, a szerkesztőhöz egy kérdést tesz, melyben a szerző kilétét megkérdi. Ez megtörtént. A biró kérdést intézett Miletics Szvetozárhoz. hogy ki annak a czikknek írója ? 0 azt felelte: nem én, de én nem mondom meg, hogy ki. Az igaz, hogy ő azon kívül kívánta a vádpontok kijelentését, de én bátor leszek egy későbbi ismételt kihallgatásnak kérdő pontjait erre nézve fölolvasni: (olvassa) Azaz a sajtó-biró Mileticsnek azt mondta, hogy neki kötelessége őt mint tanút kihallgatni, de a vádpontok közlésére nincs jogosítva, és erre Miletics következőleg válaszolt: (olvassa). Ebből kétségtelenül kiderül, hogy a sajtóbiró azon egyetlen egy eszközt, a mely neki alkotmányos elvek szerint és általános emberiség szempontjából rendelkezésére állt, fölhasználta ; tudniillik a szerkesztőhöz kérdést intézett, ki irta a czikket? erre ő nem felelt, mondván, határozott elvállalása a felelősségnek nem szükséges, minthogy a sajtótörvény 33-ik §-a határozottan mondja, hogy minden czikkért a szerkesztő felelős. Az, hogy ő azt mondja, hogy ezen kérdésre a képviselőház engedelme nélkül felelni nem tartozik : még inkább mutatja annak szükségét, hogy a képviselőház a törvény útját meg ne akassza. Nincs kétség benne, hogy ha Miletics képviselő ur szives leend a tárgyalás alkalmával a szerző nevét megnevezni : akkor egy uj tényálladék fog beállani, de ez a tényálladék az ő szabad tetszésének következménye. Ezen stádiumban ő határozottan visszautasította a szerző megnevezését, ennélfogva a sajtó-biró egyebet nem tehetett; mint nem kapván feleletet kérdésére, a sajtótörvény 33-ik §-a értelmében a törvényes eljárást irányában megújította, és én kérem a t. házat, méltóztassék, miután elég világos az ügynek állása: a leendő tényálladék kiderítése végett a kiadatást elrendelni. Maga azon kérdés : van-e ezen irományokban vétség, vagy nem ? nem tartozhatik a t. ház illetőségéhez. Méltóztassék a bíráskodásba való avatkozásokat kerülni, és e kérdést valóban, a mint képviselőházhoz illik, souverain módon, indokolás nélkül, szavazás által eldönteni. Patay István: T. ház! Én ismétlésekbe nem akarván bocsátkozni, csak egy alázatos kérést intézek a képviselőházhoz, hogy — miután a mentelmi bizottság jelentése, de különösen az előadó ur mai előadása engem tökéletesen meggyőzött arról, hogy ez nem „mentelmi bizottság/' változtassuk meg a nevét, és nevezzük „vádló bizottságnak." (Derültség és helyeslés szélső bal felől.) Maximovich Miklós: T. képviselőház ! Hogy a jelen esetben csakugyan zaklatás forog fönn,.. . (Zaj. Jobb felől fölkiáltások: Nem szólhat!) Elnök: Joga van szólni, mert az első alkalommal csak az irományok fölolvastatása iránt szólalt föl. (Halljuk!) Maximovich Miklós: Hogy zaklatás csakugyan forog fönn, ezt az előttem szólott t.