Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-332
332. országos ülés ápri? 25. 1871. 65 vényjavaslat elhalasztásáért szólalok föl, mely nem tőlem származik; hanem nekem is több törvényjavaslatom van. s én legfontosabbnak tartom a birói szervezésre vonatkozót, mint a mely milliókra és nem csak egyes osztályokra nézve bir fontossággal. (Helyeslés.) Miután azonban a discussió végét nem várhatom be : azon esetre, ha mégis tárgyalás alá kerülne a vadászati törvény, Horváth Döme miniszteri tanácsos urat bizom meg helyettesemül. (Helyeslés.) Halász Boldizsár : T. ház ! Az úrbéri viszonyok megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatok közt első helyen ezelőtt 2 és 3 / 4 évvel az igazságügyminiszter ur a vadászati törvényjavaslatot mutatta be. Ha azt hiszi, hogy e törvényjavaslat nem felel meg a mostani viszonyoknak : módjában lett volna harmadfél év óta azt visszavenni. Most tehát csak arról van szó, hogy ezen törvényjavaslat, mely különben is ugy fog elkészülni, mint a Luezaszéke. halasztható-e vagy nem ? Hogy ez a feudális viszonyok megszüntetésére vonatkozik : azt maga az igazságügyminiszter ur mondta még akkor, midőn e törvényjavaslatot bemutatta, azt mondván : hogy a ház többször kijelentette, hogy a hűbéri viszonyok megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatok bemutatását kivánja. Akkor azt mondta a miniszter ur : igenis,megigérte a kormány ; és ime ezen ígéretnek teszek eleget, midőn a vadászatra vonatkozólag, mely eddig feudális elvekre volt alapítva, most egy törvényjavaslatot nyújtott be, mely a szabad birtok eszméjére van alapítva. Ez tehát egyik oka annak, hogy a napirend megtartása mellett vagyok. De annál fontosabb az, hogy, miután az 1848-ki törvények folytán a volt úrbéresek teljes tulajdonosokká lettek: a volt úrbéri földeken most az 1802-ik vadászati törvény magától is megszűntnek tekintetik; azonban az illetők fegyveres kézzel magyarázzák a törvényt. •Derültség.) Pest megyéből tudok szomorú eseményt: (Halljuk!) Pest megyébe kebelezett Ujfalusi pusztán, mely Károlyi István gróf birtoka, három jászkunsági fiatal ember ment vadászni. Megjegyzem, hogy a pusztán a vadászati jog tilalmazva soha sem volt. Azon puszta bérlője csongrádi gazdaember kiküldi fiát lóháton, hogy az embereket hajtsa, be, ezek nem akartak engedni, es midőn amaz embereivel, fokossal, baltával, nekik ment, az egyik lelőtte a lóról. A bérlő épen akkor ment ki, s őt meglátván az illető, bocsánatot kérve tőle, átadja magát neki. A bérlő azonban a legnagyobb kegyetlenségek közt — fülét, száját fölhasítva, kezét lábát összetörve, halálra kínozta. XÉPY. H. STAPLÓ. 1854 XTI. Ezen eset pedig nem áll egyedül, miután az ország más, különösen északi részein az ily esetek mindennapiak. Az uradalmi vadászok fegyveres kézzel hajtóvadászatot tartanak parasztokkal, azok ellen, a kik saját földükön mernek vadászni; sőt ott, a hol magam vagyok birtokos, saját fiammal történt a múlt évben, hogy oly helyütt, a hol a szőllő is tulajdonná vált, szüret után elment vadászni, és ily akadályokkal kellé találkoznia. Már most kérdem: azt akarják-e, hogy ezentúl is fegyveres kézzel mag}'arázzák a törvényt ? Csak annyi volna már kimondva, hogy az 1802-ki törvény nem áll már: akkor legalább tudná mindenki, hogy többé nincs joga a földesúrnak a vadászjogot kizárólag gyakorolni. En iger. kérem a t. házat: méltóztassék e tekintetben kérelmemet teljesíteni. Mert igaza van Zsedényi képviselő urnák, hogy a házszabályok 121 -ik §-a világosan kimondja, hogy napirendre kitűzött tárgyalás alkalmával másról beszélni nem lehet ; a 128. §. megengedi ugyan a napirend indítványozását, de ez nem annyit tesz, hogy már a kitűzött tárgytól eltérni, hanem csak még ki nem tüzöttet lehessen napirendre hozni. E törvényjavaslat elvi kérdést képezvén: vagy méltóztassék azt az 1848-ki-törvények alapján eldönteni, mely a jogegyenlőséget mondja ki ; vagy oly feudális természetű törvényjavaslatot megalkotni, minő a miniszteri javaslat : — mindegy, csak törvény legyen. Ha ezen az elvi kérdésen átestünk : merem mondani, hogy a pontonkinti tárgyalást 3 nap alatt elvégezzük. Igen kérem, országos szempontból kérem a képviselőházat : ne halogassuk tovább a tárgyat; mert még több emberélet áldozatába fog kerülni. Az egész ország, vagy legalább a nép nagy része azt hiszi már, hogy többé másnak földjén vadászni nem szabad. Ne keressünk ürügyet: miért ne tárgyaljuk 1 ! az ország érdeke hozza magával, hogy tárgyaljuk. (Helyeslés és ellenmondás.) Simonyi Ernő: T. ház! (Felkiáltások: Szavazzunk!) Ha szavazunk, akkor elállók a szótól. Hodossy Imre: Én is elállók a szótól. Elnök: Ha tehát a t. ház ugy véli,hogy a miniszter ur előadása által elég tisztán áll a kérdés, akkor szavazás alá kerül a kérdés ; mert a szólásra felírt képviselő urak azon esetre akarnak elállani a szótól, ha szavazunk. (Helyeslés Szavazzunk.') Felteszem tehát a kérdést: Megmaradjon-e a napirend, vagy változzék? A kik megkívánják tartani a napirendet: méltóztassanak felállani. (Megtörténik!) A többség nem ki9
