Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-332

66 332. országos ülés épril 25. 1871. vánja megtartani. A kik meg akarják változ­tatni : méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség megváltoztatni kívánja. Ebből következik azon második kérdés: el­halasztassék-e a vadászati törvény a kitűzött napirendről, igen vagy nem ? A kik elhalasztani kívánják: méltóztassanak főlállani. (Megtörténik.) Tehát a vadászati törvényjavaslat a napirendről elhalasztatik. Azonban t. ház! ez nem akadályozza azt, hogy ha az arányositási törvényjavaslatnak még hátralevő 1—2. §-át befejeztük : még a száraz­földi határon át Dalmátországba szállítandó tűzifára vetett vámnak megszüntetéséről szóló igen kis, de fontos törvényjavaslatot ne tárgyaljuk. (He­lyeslés.) Most a napirenden következnék harmadszori felolvasása az irtványokrol szóló törvényjavas­latnak. Ivacskovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Elfogadja a t. ház a most harmad­szor felolvasott törvényjavaslatot ? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk el!) A kik elfogadják: méltóztassanak fel­állani. (Megtürtém'k.) A többség elfogadja, és igy a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás végett a főrendekhez fog átküldetni. Most folytatjuk az arányosításról és tago­sításról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Azon­ban a eultusminiszter ur, mivel holnap ülés nincs : két interpellatióra kíván válaszolni, ha a t. ház megengedi. (Halljuk!) Pauler Tivadar közoktatási mi­siszter: T. ház! Henszlmann Imre képviselő ur interpellatiót intézett hozzám az egyetemi könyv­tár ügyében és azon perre nézve, mely az egye­tem és a sz.-ferenczrendi barátok között le­folyt, illetőleg foly, és egyszersmind kérdést tett azon eszközök iránt is, melyeket alkalmazni szán­dékomban van az egyetem jogainak megóvására. Az interpellatióra válaszom a következő : Azon épületek közé, melyek a Budáról Pestre áttett egyetemnek átadattak, a sz.-ferenczren­diek kolostorának nagyobb része annak kerti telkeivel tartozott; az utóbbiak idő folytán a a herczeg Grassalkovich-féle telekért kicserél­tetvén : az egyetem a kolostor nagyobb részének és melléképületének birtokában szakadatlanul meg­maradt, mig annak egyik szárnya az istenitisz­teletre szükséges szerzetesek számára fennmaradt. 1841-ben az egyetem által birtokolt helyisé­gek két szobája a rendnek közigazgatási rendelet alapján, de csak határozatlan időre, engedtetett át. 1855-ben a mérnöki tanoda, lSőT-ben pedig az udvarteieknek egy része, hasonlag közigazga­tási utón a rendnek adatott át; a többi he­lyiségek birtokában a könyvtár, illetőleg az egye­tem megmaradt. Ezen közbirtokosságból némi villongások, súrlódások eredtek, melyeknek foly­tán 1866. május 2-án a helytartótanács a köz­alapítványi ügyigazgatóságot felszólította, hogy ezen helyiségek jogi természete iránt adjon vé­leményt. Az ügyigazgatóságnak véleménye az levén, hogy ezen helyiségek az egyetemnek tu­lajdonát képezik: a helytartótanács a közalapít­ványi ügyigazgatóságot a pernek megindítására utasította. Az ügyigazgatóság a pert Pest váro­sának törvényszéke előtt megindította és azt követ?lte, hogy a kérdéses helyiségek az egye­temnek visszaadassanak, a.zaz az egyetem bir­tokába bocsáttassanak. Pest városa törvényszéke ítéletében a felperest keresetétől elmozdította és a kérdéses helyiségek birtokában alperes szerzetes­rendet meghagyta; a királyi tábla ezen ítéletet megerősítette, szintúgy érdemére nézve a leg­főbb ítélőszék is. A birói hatalomnak függetlensége, a hozott ítéleteknek tiszteletbentartása és szentsége a polgári szabadságnak egyik sarkkövét képezi, sarkkövét képezi a mi alkotmányunknak is, a mint azt az l79i-ik évi XII. törvényczikk nyíl­tan elismeri, és ennélfogva ezen ítéletek és azok indokolásának bírálatába bocsátkozni sem jogom, sem hivatásom. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a leg­főbb Ítélőszék ítéletének súlypontját nem azon indokokra fekteti, melyeket a tisztelt interpel­láló ur felhozott; nevezetesen nem azon köz­igazgatási rendeletekre, melyek az épület egyes részeinek átadására nézve keltek ; és a t. kép­viselő ur meg lehet győződve, hogy minden tör­vényes és szükséges eszközök alkalmaztatni fog­nak, hogy az egyetem jogai minden sérelemtől megóvassauak, amint a közalapítványi ügyigaz­gató a semmiségi panaszt már be is nyújtotta. A mi az interpellatiónak azon részét illeti: vajon van-e tudomásom arról, hogy a közala­pítványi ügyek igazgatója a barátoknak con­fratere : őszintén bevallom, hogy azon körül­ményről akkor idején tudomásom nem volt, és aligha lenne mai nap, ha az interpelláló ur arra nem figyelmeztet. Azonban interpellatiója foly­tán tudakozódtam és megtudtam, hogy 1855-ben az ügyigazgató mint érsekújvári lakos az ottani zárda syndicnsának választatott. Azonban emez állásáról lemondott, lemondott előbb mint azon véleményt adta, hogy az egyetemi könyv­tárnak épületje az egyetem tulajdonát képezi. Egyébiránt, tekintve az ügyigazgatónak a köz­alapok érdekében kifejtett munkásságát: legki­sebb okom sincs akár ügy buzgóságában, akár eljárása helyességében kételkedni. Ezzel kapcsolatban egyszersmind Táncsics képviselő urnák azoniaterpellatiójára. „Nem szán-

Next

/
Thumbnails
Contents