Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
52 381. országos illés áprll 22. 1871. dott, hogy az osztályokban az illető erdélyi képviselők között annyira különböző nézet nyilvánult, hogy az igazságügyminiszter még csak ily pár sorból álló törvényjavaslatot, t. i. hogy később fog intézkedni: sem terjesztett elő; annál kevésbé lehetett irányadó intézkedéseket tennie, minthogy tüzetes tárgyalás a különböző vélemények folytán nem volt eszközölhető, s igy e tekintetben a királyföldi viszonyokról hasonló törvényjavaslatot, akár pedig ezen törvényjavaslat keretébe egy külön fejezetet beilleszteni lehetetlen volt. Részemről tehát midőn ezen körülményeket elősorolom, nem tehetem, hogy a 18. §. szövegezésével, mely azt mondja: a jelen törvény hatálya Erdélyre nem terjed ki", megelégedjem, mert ez elhalasztja a dolgot ad graecas calendas. másrészről pedig rósz hatást is szül az országban, ha a Királyföld kivétetik : kérném a t. házat, hogy egy határozati javaslat elfogadása által méltóztassék a miniszter urat tüzetesen utasítani, hogy, tekintettel az átalános úrbéri, és azokkal rokon természetű, a Királyföldre nézve létezhető sajátságos viszonyokra, még ezen idény alatt, ezek rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot beterjeszszen. Kérem a házat, ezen határozati javaslat elfogadására. Jámbor Pál jegyző (olvassa Lázár Ádám határozati javasiulát). „A képviselőház határozatilag utasítsa az igazságügyminiszter urat, miszerint tekintettel az úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről szóló 1871. évi törvényczikkre, a Királyföldőn létezhető úrbéri s rokonviszonyok rendezéséről, az ottani sajátlagos viszonyokat tekimetbe véve, egy külön törvényjavaslatot, még ezen folyó ülésszakon előterjeszteni kötelességének ismerje." Horvát Boldizsár igazságügy miniszter: (E ekés felé fordulva.) Csak néhány szót akarok mondani. Mint jó keresztény, nem aka. rom elrontani képviselő ur örömét, azon elégtételt illetőleg, melyet tőlem a múltkor kapott válasz tekintetében magának szerzett; én e tekintetben nem replikázok; hanem at. ház Ítéletére bizom a dolgot. A mi a módositványt illeti : megmondom miért nem fogadhatom el, és méltóztassék azután megitélni, hogy közülünk mehik tájékozottabb az ottani viszonyokról. Ha én azt mondom ki az irtványokról szóló törvényben, hogy a királyföldi irtványokról külön törvényjavaslatot fogok előterjeszteni, akkor már simpliciter elismerem, hogy a Királyföldön csakugyan léteznek irtványok; de nekem az a meggyőződésein, hogy nem léteznek irtványföldek; tehát mielőtt alaposan megvizsgálnám a dolgot, nem merek Ítéletet hozni. (Helyeslés.) Ha a képviselő ur több erkölcsi bátorsággal bir ilyesmit decrebálni, és be tudja bizonyítani, hogy a Királyföldön csakugyan vannak irtványföldek: akkor a módositvány helyén van; én azonban annyi erkölcsi bátorsággal nem birok, oly dolgokról bizonyosat állítani, melyeknek létezéséről, vagy nem létezéséről határozott tudomásom nincs. Elekes György (Szólni akar. Zaj. (Felkiáltások: Nem lehet szólni.) Elnök : Meglátjuk, hogy lehet-e vagy nem a szót megengedni. Mit akar mondani 1 Elekes György; T. ház! Miután a t. igazságügyminiszter ur ujabban szives volt nyilatkozni, hogy ő azokat a viszonyokat nem ismeri : igen természetes, (Jobb felől zaj.) igen természetes, azt azért nem akarja elfogadni, mert nem tudja, hogy vannak-e vagy nincsenek-e irtványok. Így indokolva látom, hogy kijelentsem, miszerint módositványomat visszaveszem. Elnök: Tehát a 18. §-t a ház, ugy mint a központi bizottság szövegezte, elfogadja; de ezzel nem áll ellentétben Lázár határozati javaslata. Kik elfogadják a 18. §-t : méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Ivacskovics György jegyző (olvassa Lázár Ádám határozati javaslatát). Elnök: Elfogadja a t. ház a határozati javaslatot? Kik elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 19. %-t.) Elnök: A ház elfogadja. A részleteiben megállapított törvényjavaslat a legközelebbi ülésben fog harmadszor felolvastatni és szavazás alá bocsáttatni. T. ház! Levelet kaptam miniszterelnök úrtól, melyet oly fontosnak tartok, miszerint kérem a t. házat, hogy a napirendet megszakítva, legyen szabad azt előterjeszteni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a miniszterelnök levelét, és a miniszterelnökhöz intézett legfelsőbb kéziratot, mely szerint a delegatiók folyó évi május 22-re Bécsbe összehivatnak.) Elnök: A t. ház tudomásul veszi a közlést. Kérem a képviselő urakat : méltóztassanak értekezletekben megállapodni a választás iránt. Mihelyt a megállapodás eredményéről tudomásom lesz, a választás napját is kitűzhetjük; egyelőre azonban egyebet tenni, ugy hiszem, nem szükséges. deák Ferencz: T. ház! (Ralijuk! Halljuk!) E felett mindenesetre tanácskozni kell, (Halljuk!) mert miután a törvényben az áll, hogy egy ülésszakra választatnak csak a delegátusok, azon kérdés támadhat: vajon válaszbhatunk-e mi delegátusokat, mielőtt az országgyűlés jelen ülésszaka be nem záratik, és uj ülésszak meg nem nyittatik. Nem tudom, hogyan érti az intézkedést
