Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
381. országos ülés April 2# 1871. $3 mind ő felsége, mind a miniszterelnök ur; de nagyon szükségesnek látnám, hogy ezen tudósitólevél kinyomassák, és akkor beszéljünk arról: vajon miként értelmezzük a törvényt, hogy még ezen most együttülő országgyűlési ülésszakban lehet-e a delegátusokat megválasztani, vagy arra uj ülésszakot kell-e összehívni ; akkor majd combináljuk a törvényt, és akkor fogjuk megmondhatni, mit teszünk. (Átalános helyeslés.) Elnök: Gondolom a t. ház megnyugszik abban, hogy ezen levél kinyomassák, és a ház tagjai közt kiosztassék. (Helyeslés.) Következik a napirend harmadik tárgya. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : Mielőtt a napirendre áttérnénk : engedje meg a t. ház, hogy a magyar földhitelintézet alapszabályait letehessem a ház asztalára és kijelentsem, hogy Csengery Antal, mint a földhitelintézet jelenlegi igazgató titkára gondoskodott arról , hogy ezen alapszabályok példányai a képviselő urak közt szétosztassanak. Ezt azért találta a kormány szükségesnek, mert a magyar földhitelintézetről szóló tőrvényjavaslat tárgyalása alkalmával, az osztályokban azon kívánalom nyilatkozott : vajha az alapszabályokat a kormány közölné. Ezen jogos és méltányos kívánalomnak akart mind a kormány, mind az igazgatótanács megfelelni, midőn a képviselőház rendelkezésére bocsáttattak a kellő számú példányok. [Felkiáltások: Tudomásul veszszüle!) Elnök: A ház tudomásul veszi. Következik „az arányosításról és tagosításról az ország erdélyi területének városaiban, szabad ós vegyes községeiben* szóló törvényjavaslat. Gecző János központi bizottsági előadó: T. ház ! Néhány perezre kénytelen vagyok a t. ház figyelmét igénybe venni, azért, hogy azon patriarchális viszonyokat, melyek ezen törvény tárgyául szolgálnak, röviden jelezzem. (Halljuk!) Azon törvények, melyek Magyarországon a birtokok rendezését lehetővé tették : 1836. ós 40-ben hozattak. Ezen törvények azonban Erdélyben nem léteznek. 1791-ig Erdély párhuzamosan haladott Magyarországgal minden közjogi és minden magánjogi törvények hozatalánál, úgyannyira, hogy alig van Magyarországnak fontosabb magánjogi vagy közjogi törvénye, mely Erdélyben visszhangra ne találna, és Erdély által át nem vétetett volna ; azonban 1.791-től kezdve Erdélynek tőrvényhozása úgyszólván majdnem egészen megszűnt; megszűnt pedig annyiban, a mennyiben 1848-ig sem anyagi, sem fontosabb politikai törvényt nem hozhatott. Ez idő alatt Erdélyt folytonosan egy eszme foglalkoztatta, és az a Magyarországgal történendő egyesülés eszméje volt. Ezen eszme azonban az akkori kormány előtt nem levén kedves: miután itt a határozott ellenszenv folytonosan akadályul szolgált, ennek következtében súrlódások és folvtonos viszalkodások közt telt el az idő, olyannyira, hogy Erdély törvényhozásának minden működését a politikai izgalom vette igénybe. Ismétlem tehát, hogy azon törvények, melyek Magyarországban részint a földművelés, részint a kereskedelem ós ipar tekintetében, 1836. és 1840-ben korszakot alkotólag hozattak, a melyeknek üdvös hatása alatt Magyarország, mindenesetre fejlettebb viszonyokat ért el : Erdélyben nem léteznek és nem is létezhetnek azért, mert a viszonyok azt folytonosan gátolták. 1848. után, 1854. június 21-én adott volt ki az akkori kormány egy rendeletet, a mely a birtokviszonyok rendezését lehetővé tette ott, hol úrbéresek és földesurak vannak egymással szemben: azonban igen ismeretes a tisztelt képviselő urak előtt, hogy három politikai területe van Erdélynek, vagy tulajdonképen volt 1848. előtt. Külön volt a magyar, külön a székely és külön a Királyföld. Ezen három terület közül azon rendelet, mely a birtokviszonyok rendezését lehetővé tette, csak a magyar terü'etre szólott, és csak arra alkalmaztathatott, miután csak a magyar földön voltak compact testekben úrbéresek ; ellenben sem a Királyföldre, mely tisztán polgári birtok természetével bir, sem a Székelyföldre, mely tisztán nemesi birtok természetével bir, ezen rendelet kiterjesztve nem volt, és igy ez az oka annak, tisztelt képviselőház, hogy Erdélynek két területe: a Királyföld és a Székelyföld, birtokjogi viszonyok rendezése tekintetében ott áll, hol századok előtt állott : tulajdonkép korlátlan birtoklás és pusztulás stádiumában, mely vagyonelpusztulás naponkint látható. Kötelességem megjegyezni, hogy ha van Erdélynek jövője, ha van anyagi tekintetben oly alapja, mely biztosit az iránt, hogy a terheket elviselheti, és hogy anyagilag fejlettebb állapotba juthat: az a jövő átalános elismerés szerint nem lehet más, mint az állattenyésztésnek, valamint a fakereskedésnek, és ezzel kapcsolatos ipareszközöknek kiaknázása. Hogy ezen alap elérhető legyen, mulhatlanul szükséges a birtokoknak jogi viszonyok szerinti rendezése. Elnök (leszáll, és helyét Perczel Béla foglalja el). Gecző János előadó: Erdélyben lehet szórványosan talán bányászattal vagy gyáriparral, kisebb nagyobb mértékben jólétet létre hozni. De oly alapot, mely Erdélyben minden tekintetben emelkedésnek, fejlettségnek alapjául szolgálhasson, mást, mint az erdőbe vagy legelőbe fektetett gazdag kincsbán}'ák kiaknázását találni nem lehet. Es miután arra, hogy a szakértelem,
