Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-331

381. országos ülés April 2# 1871. $3 mind ő felsége, mind a miniszterelnök ur; de nagyon szükségesnek látnám, hogy ezen tudó­sitólevél kinyomassák, és akkor beszéljünk arról: vajon miként értelmezzük a törvényt, hogy még ezen most együttülő országgyűlési ülésszakban lehet-e a delegátusokat megválasztani, vagy arra uj ülésszakot kell-e összehívni ; akkor majd combi­náljuk a törvényt, és akkor fogjuk megmond­hatni, mit teszünk. (Átalános helyeslés.) Elnök: Gondolom a t. ház megnyugszik abban, hogy ezen levél kinyomassák, és a ház tagjai közt kiosztassék. (Helyeslés.) Következik a napirend harmadik tárgya. Horvát Boldizsár igazságügy­miniszter : Mielőtt a napirendre áttérnénk : engedje meg a t. ház, hogy a magyar földhitel­intézet alapszabályait letehessem a ház asztalára és kijelentsem, hogy Csengery Antal, mint a földhitelintézet jelenlegi igazgató titkára gondos­kodott arról , hogy ezen alapszabályok példányai a képviselő urak közt szétosztassanak. Ezt azért találta a kormány szükségesnek, mert a magyar földhitelintézetről szóló tőrvény­javaslat tárgyalása alkalmával, az osztályokban azon kívánalom nyilatkozott : vajha az alapsza­bályokat a kormány közölné. Ezen jogos és mél­tányos kívánalomnak akart mind a kormány, mind az igazgatótanács megfelelni, midőn a képviselőház rendelkezésére bocsáttattak a kellő számú példányok. [Felkiáltások: Tudomásul vesz­szüle!) Elnök: A ház tudomásul veszi. Követ­kezik „az arányosításról és tagosításról az or­szág erdélyi területének városaiban, szabad ós vegyes községeiben* szóló törvényjavaslat. Gecző János központi bizott­sági előadó: T. ház ! Néhány perezre kény­telen vagyok a t. ház figyelmét igénybe venni, azért, hogy azon patriarchális viszonyokat, me­lyek ezen törvény tárgyául szolgálnak, röviden jelezzem. (Halljuk!) Azon törvények, melyek Ma­gyarországon a birtokok rendezését lehetővé tet­ték : 1836. ós 40-ben hozattak. Ezen törvények azonban Erdélyben nem léteznek. 1791-ig Er­dély párhuzamosan haladott Magyarországgal minden közjogi és minden magánjogi törvények hozatalánál, úgyannyira, hogy alig van Magyar­országnak fontosabb magánjogi vagy közjogi tör­vénye, mely Erdélyben visszhangra ne ta­lálna, és Erdély által át nem vétetett volna ; azonban 1.791-től kezdve Erdélynek tőrvényho­zása úgyszólván majdnem egészen megszűnt; meg­szűnt pedig annyiban, a mennyiben 1848-ig sem anyagi, sem fontosabb politikai törvényt nem hozhatott. Ez idő alatt Erdélyt folytonosan egy eszme foglalkoztatta, és az a Magyarországgal történendő egyesülés eszméje volt. Ezen eszme azonban az akkori kormány előtt nem levén ked­ves: miután itt a határozott ellenszenv folytono­san akadályul szolgált, ennek következtében súr­lódások és folvtonos viszalkodások közt telt el az idő, olyannyira, hogy Erdély törvényhozásá­nak minden működését a politikai izgalom vette igénybe. Ismétlem tehát, hogy azon törvények, melyek Magyarországban részint a földművelés, részint a kereskedelem ós ipar tekintetében, 1836. és 1840-ben korszakot alkotólag hozattak, a melyeknek üdvös hatása alatt Magyarország, mindenesetre fejlettebb viszonyokat ért el : Er­délyben nem léteznek és nem is létezhetnek azért, mert a viszonyok azt folytonosan gátolták. 1848. után, 1854. június 21-én adott volt ki az ak­kori kormány egy rendeletet, a mely a birtok­viszonyok rendezését lehetővé tette ott, hol úr­béresek és földesurak vannak egymással szemben: azonban igen ismeretes a tisztelt képviselő urak előtt, hogy három politikai területe van Erdély­nek, vagy tulajdonképen volt 1848. előtt. Külön volt a magyar, külön a székely és külön a Ki­rályföld. Ezen három terület közül azon rende­let, mely a birtokviszonyok rendezését lehetővé tette, csak a magyar terü'etre szólott, és csak arra alkalmaztathatott, miután csak a magyar földön voltak compact testekben úrbéresek ; ellen­ben sem a Királyföldre, mely tisztán polgári birtok természetével bir, sem a Székelyföldre, mely tisztán nemesi birtok természetével bir, ezen rendelet kiterjesztve nem volt, és igy ez az oka annak, tisztelt képviselőház, hogy Erdély­nek két területe: a Királyföld és a Székelyföld, birtokjogi viszonyok rendezése tekintetében ott áll, hol századok előtt állott : tulajdonkép kor­látlan birtoklás és pusztulás stádiumában, mely vagyonelpusztulás naponkint látható. Kötelességem megjegyezni, hogy ha van Erdély­nek jövője, ha van anyagi tekintetben oly alap­ja, mely biztosit az iránt, hogy a terheket el­viselheti, és hogy anyagilag fejlettebb állapotba juthat: az a jövő átalános elismerés szerint nem lehet más, mint az állattenyésztésnek, valamint a fakereskedésnek, és ezzel kapcsolatos iparesz­közöknek kiaknázása. Hogy ezen alap elérhető legyen, mulhatlanul szükséges a birtokoknak jogi viszonyok szerinti rendezése. Elnök (leszáll, és helyét Perczel Béla foglalja el). Gecző János előadó: Erdélyben lehet szórványosan talán bányászattal vagy gyáripar­ral, kisebb nagyobb mértékben jólétet létre hozni. De oly alapot, mely Erdélyben minden tekintet­ben emelkedésnek, fejlettségnek alapjául szolgál­hasson, mást, mint az erdőbe vagy legelőbe fek­tetett gazdag kincsbán}'ák kiaknázását találni nem lehet. Es miután arra, hogy a szakértelem,

Next

/
Thumbnails
Contents