Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-331

$31. órsaágoB Blés ápril 22. 187'. 51 telt miniszter urat minden szerénységgel figyelmessé kellett volna tennem, hogy nyilatkozatával mily veszedelmes közelségben állott az udvari jogszolgáltatás egyik neméhez, melytől — meg vagyok győződve — ki sem álland távolabb, mint épen az igen tisztelt igazságügyminiszter ur. Elekes György: T. ház! E házban harmadszor szólalok fel, tiltakozva mindig azon eljárás ellen, a melyet a t. kormány a Királyfölddel szemben elkövet; második fölszólaiásom annyi eredményt szült, hogy a t. igazságügyminiszter ur bevallotta, miszerint ő bizony nem tudta, hogy a Királyföldön van úrbéri viszony s csak most jött ennek tudomására, s nyájas mosolylyal még hozzá avval mentette magát, hogy ezt az Erdélyből itt levő képviselők sem tudták. Engedje meg a tisztelt ház, hogy a miniszter ur testületünk ellen emelt vádját határozottan visszautasítsam, mert meglehet, hogy az, kit a miniszter ur ily kérdésre méltatott, talán nem tudhatta; de azt csak nem fogja senkivel elhitetni, hogy Erdély Királyföldje részéről itt levő képviselők egyike sem tudta azt. Legyen meggyőződve a miniszter ur, hogy ezen képviselő urak annyira bizonyosan ismerik saját területükön levő ilyszerü viszonyaikat, mint kötelessége lett volna annak tudni, ki tartozik oly törvényjavaslatot benyújtani, a mely az egész országra alkalmazható légy en. Eddig tisztelt ház, habár különösen hangzott a Királyföld kivétele, legalább annyi mondatott, hogy a Király földre nézve külön törvény intézkedik ; különleges viszonya már most e szakaszban csak annyiban áll, hogy jelen törvény a Királyföldre ki nem terjed ; igaz, talán itt azt is lehetne érteni, hogy azért nem terjed ki, mert erről külön javaslat szándékoltatik benyujtatni, de kérdem, hogy vajon nem szükséges-e nekünk a törvényben szándékunkat világosan kifejezni? Én azt hiszem : igen. Ez állitásom támogatására, hogy rövid lehessek, nem akarok érveket fölhozni; elmondtam azt körülbelül ezelőtt többször, miért tartom ssükségesnek ; ezért csak e szakasz módosítását leszek bátor felolvasni, kérvén a t. házat: méltóztassék ezt mivel a szándékot világossabban kifejezni, elfogadni. Nehrebeczky Sándor: T. ház! Azok ellen ében, miket előttem szólott t. képviselőtársam felhozott, tartozom az igazságnak azzal, hogy a következőt jelentsem ki: Azt gondolom tisztelt ház, hogy midőn a ház törvényt alkot, annak ismeretével mind alapjára, mind alakjára nézve, egy szóval az egész törvénynek felfogására nézve, nemcsak az illető vidék vagyis a Királyföld képviselőinek, hanem az országgyűlés valamennyi képviselőjének kell birnia ; és méltóztassanak megengedni azt, hogy midőn a királyföldi úrbéri viszonyok rendezése tárgyaltatott az osztályokban : nem csak a királyföldi képviselők, hanem valamennyi képviselőtársán k tanulmányozta azt, és tartozom az igazságügyminiszter urnák mintegy védelmére felhozni azt, hogy éppen az Erdélyországi képviselők közül mindenik másképen beszélt e tekintetben. Nem lehet tirra azt mondani, hogy az erdélyi vagy a király földi képviselők az ottani viszonyokat nem ismerik; hanem igenis, azt lehet mondani, hogy mindenik másként derítette föl, és másként magyarázta az ottani gyakorlatot és törvényeket. Ennélfogva méltányosnak igazságosnak és ezélszérünek tartom azt, hogy az igazságügyminiszter, nem levén képes magának a tárgyalások alkalmával kellő adatokat és felvilágosítást szerezni arról, hogy a Királyföldre nézve mi legyen ezélirányos és igazságos: fenntartá magának a jövőre az intézkedést. Ami a t. képviselőtársunk által benyújtott módosítást illeti: megengedem, hogy az a törvényjavaslattól szövegezésre nézve eltér ugyan, de értelmére nézve attól egy betűvel sem különbözik ; mert midőn az igazságügyminiszter azt monda, hogy a jelen törvény hatálya a Királyföldre ki nem terjed : ebből minden jogász azt fogja érteni, hogy igenis fog egy későbbi törvényben intézkedni. (Főlkiáltások: Nem áll !) mert rendezetlen állapot sehol sem maradhat. Ennélfogva én a 18^§. szövegezése mellett szavazok. Lázár Ádám: T. ház! Azt hiszem, hogy az igazságügyminiszter nem szorult előttem szóló képviselőtársunk védelmére. Atalában véve szükségesnek vélem megjegyezni azt, hogy nem azt rosszallom, ha a miniszter ur valamennyi törvényjavaslat elkészíttetése előtt bizonyos sajátságos viszonyokra nézve tekintettel kivan lenni, a mint tekintettel van rendesen minden törvényjavaslat szerkesztésénél, melyek a magyarországi átalános viszonyoktól eltérőleg részint az erdélyi, partiumbeli , részint a székelyföldi viszonyokra vonatkoztak: s ha ez igy áll ; épen ugy megkívánhatjuk, hogy ha már nem lehetünk minden tekintetben egyöntetűek, ha átalános törvényekkel nem intézkedhetünk: a Királyföld sajátságos viszonyai is tekintetbe vétessenek ; hanem rosszalom azon eljárást, hogy majdnem öt év óta, ha nem is közvetlenül a miniszter ur, hanem a codificationáíis bizottság tagjai, kiket a legközelebbi évben is meglehetős összeggel dotálni a ház elhatározta, nem vettek magoknak annyi időt és alkalmat, hogy az 1870-dik aprilban előterjesztett székelyföldi és partiumbeli viszonyok tanulmányozása mellett, a szintén nem kevésbbé fontos királyföldi viszonyokat is tanulmányozták volna. Mert ha áll is az, mit előttem szólott képviselőtársam mon-