Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
331. országos ülés april 22. 1871. 41 hirdetése hazánk népének köznyugalmára báboritólag nem fog-e hathatni? Csak azt kérdem a közoktatási miniszter úrtól, hogy ha e tekintetben már az eddig történt nyilt ellenszegülést a meglevő törvényes usus, a szokásos jog ellenében a kellő szigorral rendre nem utasítja : vajon e tekintetben biztosítva érzi-e hazánk köznyugalmát az ily kezdeményezések ellenében, midőn a pápa elvesztett világi uralmának visszafoglalásában látjuk , minő kezdeményezéshez fordul. Hiszen csak a napokban olvastuk a lapokban Patrizzi bibornokhoz intézett körlevelét, melyben olvastuk, miszerint meghagyja a lelkészeknek, hogy azon tábornokokat és tiszteket, kik megszöknek azon seregből, mely a pápa világi uralma ellen harezol: feloldhatják a gyóntatószékben, minden további lépés nélkül. De mit fogna mondani a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur, ha ezen indokok folytán, mindig a pápa világi uralmának érdeke forogván fenn : e végett háborúba bonyolódnánk, és véletlenül hazánk nem a pápa világi uralmának fönntartásáért küzdő Chassepotval harczolók, zuáv-zsoldosok sorába állna, hanem az ellenkező táborban küzdene, és ha egyszer eszébe jutna a római curiának egy bullát küldeni ide, mely a nemzetet egyszerüleg feloldozná az alattvalói kötelesség alól a kormány, hogy ne mondjam a legfőbb hatalom irányában 1 Hogy ily valami ne történjék, hogy ily valamire ne gondolhassanak Rómában, mindenekfölött pedig hogy ne számithassanak itt Magyarországban a főpapok közt olyanokra, kik ily papi agitatiókra magukat commissariusokul felhasználtatnák.- ezen indokból kívánom a lehető legnagyobb szigorral megvizsgáltatni, hogy megtörtént-e ? és ha a miniszter ur csakugyan nyomára jutott annak, hogy a kihirdetés, hanem is kellő alakban, ós nem is a középkori szertartás szerint, de lényegileg megtörtént : erre nézve kívánnám, mondom, hogy a legnagyobb szigorral és erélylyel lépjen fel azon elvek alapján, melyeket most oly szépen kifejtett előadásában, és oly ünnepélyesen kijelentett. En részemről csakis ezen föltétel alatt, hogy t. i. a miniszter ur a lehető legrövidebb idő alatt magának hivatalos tudomást fog szerezni mind arról, miről ón Székesfehér vár tt, illetőleg a polgári hatóság által értesítettem, mind pedig arról, a miről magánúton értesültem, és a lapokban mindannyian olvashattuk, hogy t. i. a csalatkozhatatlanságróli dogma még azonkívül Gyula - Fehérvárott , Nagy - Váradon és Nyitra megye bizonyos részében is ki lett volna hirdetve: csak is ezen föltétel alatt nyugszom meg egyelőre a miniszter ur magatartásában. Kérem: méltóztassék a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur a lehető legrövidebb EÉPV. H. HAPLŐ 18f| V. XYI. idő alatt magának hivatalos tudomást és részleteket szerezni, és ha csakugyan ugy áll a dolog, a mint én értesülve vagyok a fehérvári esetről: a legnagyobb szigorral lépjen föl és az illetőket utasítsa rendre. Ily értelemben részemről hajlandó vagyok a választ tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök: A ház tudomásul akarja venni a miniszter ur válaszát? (Bal felől felkiáltások: tárgyaljuk!) A kik tudomásul akarják venni: méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Panler Tivadar vallás és közoktatási miniszter: T. ház! A katholikus autonómia ügyében két interpelíatio intéztetett hozzám: az egyik Ghyczy Kálmán, a másik Zichy Nándor gróf képviselő urak által. Az első kimerítő indokolás után eként szól : „Mindezeknél fogva a t. vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz a következő kérdést intézem. „Tekintetbe véve, hogy a legközelebb tartott kath. egyházi congressus nem azon módon alakult, melyet törvényeink hasonló esetekre nézve megszabtak, s hogy az általa megállapított egjház önkormán3 r zati szervezet, ugy a mint tervezve van, fennálló törvényeinkbe ütközik, s csak ezeknek megváltoztatásával lehetne bármely részben foganatba vehető : kérdem szándékozik-e a kormány a legközelebb tartott kath. egyházi congressus által megállapított egyház önkormányzati szervezetnek részben, vagy egészben foganatba vételét megengedni előbb, mint sem az, az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztetnék. ?" A másik ugyané tárgyra vonatkozó kérdés pedig igy hangzik: Szándékozik-e a vallás- és közoktatási miniszter ur Ghyczy Kálmán képviselő ur interpellatiójára mielőbb válaszolni , hogy az ezen interpellatióban felhozott tények helyreigazítása által a Magyarországban élő kath. honpolgároknak azon megnyugtatást szerezze, melyre ők méltán számot tarthatnak; és nevezetesen szándékozik-e őket az iránt is megnyugtatni, hogy az 1848-ki XX. t. ez. 2. §-ában a vallásfelekezeteknek biztosított jogegyenlőség és viszonosság alapján tőlök sem fog azon önkormányzati joggyakorlat megtagadtatni, mely a görögkeleti egyház híveinek az 1868-ik IX. t. ez. által tényleg már megadatott." ? Komárom város érdemes képviselője kimerítő indokolásában a congressus eljárása és határozatai fölött érdemileg nyilatkozott. E térre őt jelenleg nem követhetem. A jogok és érdekek, melyek ezen kérdés Utal érintetnek, oly fontosak, hogy előbb, mintsem a congressus munkálatai, melyek még eddig a minisztériumhoz félterjesztve nincsenek, alapos és j beható tárgyalás alá vétettek: azok fölött érdeI mileg nem nyilatkozhatom, azoknak taglalásába 6
