Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-331
42 3S1 országos Ülés ápril 22. 1871. nem bocsátkozhatom és ennélfogva az indokolásra nem fogok kiterjeszkedni. Azonban annak egyik állítását: a mennyiben boldogult elődöm tiszti eljárását illeti, hallgatással nem mellőzhetem, t. i. azt, hogy a kath. congressus nem azon módon alakult, melyet hasonló esetekben törvényeink megszabnak. A kath. congressus alakulásának módja és története közismeretit. Boldogult elődömet, azon •elv vezérelte, hogy a kath. egyház szervezkedési joga az 1848. XX. t. czikkben kimondott vallásegyenlőségnek szükséges következménye ; annak kezdeményezésére, a szervezet kidolgozására azon egyház, miután ő felsége a miniszter által elő terjesztett választási szabályokat megerősítette: annál inkább fel volc jogosítva, minthogy az ily szervező gyűlések alakulásáról és alakjáról rendelkező törvényeink nincsenek. Az tehát semminemű törvénybe nem ütközött, sőt a vallásszabadságnak és az emiitett törvényczikk által biztosított egyenlőség kifolyásának mutatkozik. Ennyit a múltra nézve, a menyiben boldogult tiszti elődöm eljárása szóba jött. A mi már most a jövendőben követendő eljárást illeti: válaszom a föltett kérdésekre az. (Halljuk!) A kormány az egyházak és a hitíelekezeteknek szervezési és önkormányzati jogát az 1848: XX. t. ez. értelmében az ország törvényeinek harárain belül, az állam fölügyeleti jogának teljes épségben tartása mellett, egyátalában, és igy a katholieus egyházra nézve is, elismeri. (Jobb felől helyeslés.) A mennyiben azonban ezen önkormányzati szervezés által fennálló törvények s törvényes gyakorlaton alapuló viszonyok megváltoztatása ezéloztatnék: foganatbavétele előtt a törvényhozásnak hozzájárulását, jóváhagyását mulhatlanul szükségesnek tartja. (Helyeslés.) Annak folytán a kormány, mihelyt a congressus munkálatai elébe fognak terjesztetni : azokat az ügy nyomósságának fontosságának megfelelő beható megfontolás és vizsgálat alá fogja venni, és arra nézve a kifejtett fölfogás szerint intézkedni és eljárni. (Átalános helyeslés.) Ghyczy Kálmán: T. ház! (Halljuk!) Azokat^ miket interpellatióm alkalmával a legközelebb tartott egyházi congressus határozatainak részleteire és érdemére nézve mondottara; csak azért említettem lel, hogy általa indokoljam a kérdést, a melyet a minisztériumhoz intéztem; hogy kiemeljem a fontosságot, a melylyel a tárgy magában bir. Elismerem azonban, hogy ezen kérdéseknek érdemleges vitatása ez időre, ez alkalomra nem tartozik. (Helyeslés.) Hasonló ezélból emiitettem föl azokat is, a miket a legközelebb tartott catholicus congressus alakú!ásának módjára nézve mondottam ; s e részben az igen t. miniszter ur érvelésének ellenébea továbbra is fenntartom azon már kijelentett nézetemet, hogy a legközelebb tartott catholicus egyházi congressus, miután nem azon módon alakult, a melyet hasonló esetekre nézve az 1791. esztendei XXVL, az 1848. esztendei XX. és az 1869. törvények, megegyező módon megszabnak. Továbbra is fenntartó , azon nézetemet, hogy ezen egyházi congressus határozatai még azon esetre is, azon nem várt esetre is, ha ő felsége megerősítését megnyernék: az országgyűlés jóváhagyása nélkül az ország catholicus híveire nézve semmi esetre kötelezők nem lehetnek. (Élénk helyeslés.) Elismerem azonban, (Halljuk!) hogy az ezen kérdés fölötti discussio a mai napon meddő vitatkozás lenne, és azért többi észrevételeimet, melyeket az ediig felemiitett kérdésekre nézve felhozhatnék: ezúttal hallgatással mellőzöm, és a miniszter ur válasza folytán, csak azou egyet említem meg, hogy igen, én is beismerem, miszerint a catholicus hitfelekezetnek is tökéletesen joga van szervezni egyházi önkormányzatát az ország törvényeinek korlátai közt, és azon módon, amint ezt az ország törvényei megszabják. En nem is ezen eszme ellen küzdök. Én azok ellen szólaltam fel. és szólalok fel, a kik a canoni, az egyházi jogot, az egyházi törvényeket , a világi törvények fölé helyezvén: az egyházi önkormányzatot hazai törvényeinkkel ellenkezőleg akarnák megállapítani. (Helyeslés.) Áttérek már most a t. miniszter ur válaszának tulajdonképeni tárgyára. A kérdés, melyet a miniszter úrhoz intéztem : igen egyszerű és világos volt. Azt kérdeztem, hogy szándékozik-e a minisztérium a legközelebb tartott catholicus egyházi congressus által megállapított egyházi önkormányzati szervezetnek részben vagy egészben foganatosítását megengedni, mielőtt az az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztetnék ? Ezen kérdésemre alkotmányos szempontból csak egy feleletet várhattam, és ez az: hogy a kormány nem fogja megengedni, miszerint ezen egyház-önkormányzati szervezet bármily részben foganatba vétessék, mielőtt az az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztetnék. (Helyeslés), Ugy látom a miniszter ur válaszából, hogy ezen feleletet megnyertem. Az igaz, hogy a miniszter ur nyilatkozatának egy része homályos, homályos jelesül azon része, melyben, ha jól fogtam fel, azt nyilvánította, és csakis azt nyilvánította: hogy a megállapított egyházi önkormányzati szervezetről készített munkálat, a mennyiben törvényeinkkel és a törvényes szokásainkban gyökerező viszonyokkal ellenkezésben lenne : az országgyűlés elé fog terjesztetni ; mert ugy látszhatnék, mintha ez által
