Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-330
33«. országos ülés ápril 21. 1871. 83 jesztve. Az első az a) pontra nézve. Eu az indítvány intentióját teljesen elfogadom, azonban azt hiszem, hogy ezen kifejezés ,,képezik vagy képezték," mind kettő félreértésre vezetne. En tehát azon módosítást ajánlom, hogy a „képezik" szó helyett tegyük : „az úrbéri telek alkatrészévé váltak." Ez indifferens kifejezés a t. képviselő ur intentióját szintúgy visszaadja, mint az ő módositványa. A mi a b) pontra nézve történt módosítást illeti : azt nem vélem elfogadhatónak; először azért, mert nagyon bajos eruálni, hogy akkor, midőn ezen megszállitás keletkezett, volt-e az illetőnek más úrbéri birtoka vagy nem, és nem a status quo ante-t, hanem mindig a status quo praesens-t kell felvenni; mert a ratio legis az, hogy ha nincs egyéb úrbéri természeti birtok, tehát az illetőnek életfenntartására szükséges: akkor nem lehet az irtványokat visszaváltani. Ezt pedig nem a jelenből, hanem a múltból kell megítélni. [Helyeslés.) A mi a harmadik módosítást illeti, mely szerint a g) pont jönne az f) pont helyére, és az f) pont a g) helyét foglalná el azon beszúrással együtt, a melyet a képviselő ur indítványozott : éhez, miután világosabbá tenné a törvényt, teljes készséggel hozzájárulok. Tehát az első pontot akként kérem elfogadtatni, hogy vissza nem válthatók azon irtvanyok, melyek az úrbéri telek „alkatrészévé váltak" akármikor, ugy, hogy ezt a múltra is, a jelenre is lehet alkalmazni. A c) pontot ugy, a mint szövegezve van, kívánnám megtartani, annál is inkább, mert a pátens is, a mely mégis tényleges állapotot teremtett, csaknem szorul szóra ezen' kifejezéssel élt. A harmadik módosítványhoz- ellenben hozzájárulok. Justh József: Tisztelt ház! Én az a) pontra nézve tett. módosításhoz, valamint az f) és g) pontokra nézve tett észrevételekhez hozzájárulok; hanem a c) pontra nézve-azón véleményben vagyok, hogy sokkal czélszerübb Huszár képviselő ur indítványát akkép módosítani, hogy a c) pont következőképen hangzanék : „a melyeken megszállitások léteznek: ha ezen irtvanyok birtokosainak ezen megszállitásokon kivül „ 1848-ig" egyéb úrbéri telekhez tartozó birtokuk nincsen." Azért kívánom, hogy tétessék ki az 1848. év, mert 1848. után úrbéri telek nem létezett; tehát ha 1848. után az illető vett is saját telket, mely azelőtt úrbéri telek volt, gondolom, az nem eshetik a törvény ezen értelmezése alá. Ezt kérném a törvénynek világossága tekintetéből elfogadni. JŰÉPY. H. HAPIÓ 1844 X VI. Paczolay János ; T. ház! A mi a megtámadott c) pontot illeti, ón azon meggyőződésben vagyok, hogy e c) pont tökéletesen helyesen van beigtatva ezen törvénybe, és pedig azért; mert nem az egyes lakosokra, birtokosokra vonatkozik ezen törvény rendelkezése: hanem az úrbéri állományra, vagyis az irtványokon kivüli úrbéri állományokra, mely egész községeké. Ezen c) pont szóról át van véve az úrbéri pátensből, és ezen pontot mindig ugy értelmezték, hogy az irtvanyok vissza nem válthatók sehol, ha a községnek az irtványon kivül semminemű más úrbéri állománya nincsen, a hol az irtványföldek a birtokosnak élet - föntartására adattak át, habár ez nincs is kifejezve az okmányokban. Én tehát a c) pont megtartását kérném. Hanem a d) pontnál egy lényeges hibára, ellenmondásra vagyok bátor figyelmeztetni. A d) pont igy szól: Az irtvanyok „a melyek a birtokosoknak földbér, természetbeni adózások vagy szolgáltatások mellett, szerződésileg örök időkre adattak át." Ezen pont világosan azon praesumtióból indul ki, hogy, miután minden irtvány az 1836, törvényczikk értelmében, tehát az 1836-ik évet, megelőző időben, a Mária Therézia úrbéri rendelet értelmében örök időre adatott át a birtokosoknak, tehát itt ezen jogi elővédelemre állapítja meg a törvény azt, hogy mindazon irtvanyok, melyek az illető birtokosoknak örök időkre adattak át: azoknak birtokukban megmaradjanak és jövőre csakis a szolgálmányokat és adózásokat tartozzanak megváltani. Tovább menve t. ház, az e) pont egészen ellenkező jogvédelemnek ad helyet, mert azon pont azt mondja, hogy azon irtvanyok visszaválthatók, melyek az 1836-ik óv előtt keletkeztek, ha a földesúr bebizonyítja, hogy azokra nézve a visszaváltás jogát magának fentartotta. Ily önmagával ellenmondásban lévő törvényt, azt hiszem, nem szükséges a háznak alkotni. En ugyan saját meggyőződésem szerint nem osztozom azon nézetben, hogy a törvénynek visszaható erőt lehessen tulajdonítani; mert az 1836-ki törvény világosan megmondja, mely irtvanyok visszaválthatók, és melyek vissza nem válthatók. Ez ezen §. négy első pontjában világosan meghatároztatok. Ha azonban a t. báz, az 1836-iki törvény rendelkezése ellenére, az indítványokat nem akarja visszaválthatóknak tekinteni : akkor nem ugy kell formulázni a §-t, hogy annak egyes pontjai ellentétben legyenek egymással, és mintegy beburkolva mondassák ki az, mit a ház ki akar mondani, banem mondassák ki nyíltan és határozottan, hogy az 1836-ik év előtt ke5