Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-330

34 330. országos ölés ápril 31 !871. letkezett irtványok vissza nem válthatók. Azon­ban, miután a tőrvény biztosította a földesurak­nak a visszaválthatás jogát : nézetem szerint fölösleges volt erről ezen §-ban intézkedni, ha­csak meg nem akarjuk semmisíteni a törvénynek biztosítását. Az én alázatos véleményem tehát az, hogy mondassák ki határozottan, hogy a 36-ik év előtt keletkezett irtványok többé vissza nem válthatók. Nehrebeczky Sándor: T. ház! Az e) pontra nézve Huszár Imre és Justh képviselő urak által felhozott módositványokat részemről nem tudnám elfogadni azért, mert a megszálli­tásokat magam is azon időre szándékozom ma­gyarázni, melyről itt szó van ; de azt nem tar­tom szükségesnek, hogy az 1848-ik év beleigtassék a törvénybe ; mert az indokolást, mely erre nézve fölhozatott, nem tartom alaposnak, törvényesnek. Mondatott ugyanis, hogy 1848. óta Magyar­országon urbériség nincs; azonban a gyakorlati életben a dolog nem így áll. Én ugy tudom, hogy az 1848 : XI. törvényczikk által nem az urbériség, hanem a szolgálmányok szüntettek meg, és 1848. óta egész a mai napig, sőt még talán tovább is folynak perek az úrbéri telkek minősége iránt, melyekben mindenekelőtt az úrbéri telkek minőségei állapittatnak meg, és csak azután történik a kárpótlás. Ezek ellenébe vannak udvari telkek stb. és igy azt nem lehet mondani, hogy úrbéri telkek nincsenek, hanem csak azt lehet mondani, hogy úrbéri szolgálmá­nyok nincsenek ; vannak igenis, most is úrbéri telkek, melyek ellenében állanak a majorsági telkek, (Helyeslés) és ezt elismeri az úrbéri vi­szonyokról szóló törvény is, mely egyik szaka­szában kimondja, hogy ezentúl úrbéri és nemesi birtok közt különbség nincs, tehát úrbéri birto­kok ma is léteznek. A mi a Paczolay t. képviselő ur által felhozott ellentétet illeti : a d) és e) pontok között én megvallom, ezen ellentétet eltalálni Dem tudom. Azt igenis látom, hogy az e) pont alatti intéz­kedés egészen uj ; mert az sem törvényben, sem az ezen törvénynek majdnem alapul szolgáló 1853. márczius 2-án kibocsátott nyilt parancs­ban nem foglaltatik, hogy t. i. vissza nem vált­hatók az 1836. év előtt keletkezett irtványok, ha a tulajdonos szerződésileg nem igazolja, hogy azokra nézve a visszaváltás jogát világosan fen­tartotta. Ezen intézkedést azonban szükségessé teszi a gyakorlati élet; mert igen sok eset van, hol szerződés nincs, csak szóbeli egyesség köttetett. Szükségesnek tartom ép ugy, valamint a d) pontban is helyesen, és az eddigi 20 évi gya­korlat alapján kimondatik, hogy t. i. a mely irtványok örök idő óta kezeik közt vannak, azok nálok maradnak ezután is, mert különben az ily kérdésekben a gyakorlati eldöntés majdnem lehetetlenné válnék. Én tehát megtartanám itt mind a két pontot. Elnök : Szólásra többé nincs senki fölírva, tehát következik a szavazás, és mivel a módo­sitványok különböző pontokra vonatkoznak, talán egyenkint vehetnők fel. (Helyeslés.) Legelőbb az a) pontra tett módositváuyt méltóztassék fel­olvasni. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre a) pontra vonatkozó módositványát). Elnök: Erre vonatkozólag a miniszter urnák van egy szóbeli módositványa; kérem méltóztassék azt előadni. Horvát Boldizsár igazságügymi­niszter : Maradna az egész pont, csak az utolsó két szó változnék. E helyett „alkatrészét képezik* jönne: „alkatrészévéváltak." (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni a minisz­ter ur módositványát? (Elfogadjuk!) Tehát „al­katrészévé váltak" tétetik a szövegbe. Különben marad a központi bizottság szerkezete. Következik a 2-ik módositvány. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre második módositványát). Elnök: Elfogadja a tisztelt ház a köz­ponti bizottság szövegezését ? (Elfogadjuk ! Nem fogadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fől­állani. (Megtörténik.) Most kérem méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Megtör­ténik.) Nem tudom kivenni a többséget; talán olvassuk meg. (Nem szükséges megolvasni! A többség nem fogadja el!) Tehát nem fogadtatik el. Kérem méltóztassék tehát Huszár módosit­ványát még egyszer fölolvasni. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre módositványát). Elnök: Elfogadja a ház Huszár Imre módositványát? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ez­által tehát Justh József módositványa elesik. Széll Kálmán jegyző (olvassa Pa­czolay módositványát a 44k szakasz e) pont fához.) Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezése szerint? Kik elfogadják méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja, ez által a beadott módositvány elesik. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre képviselőnek az f) és g) pontok föl­cserélésére vonatkozó módositványt). Enök : Elfogadja a ház e mődositványt? (Elfogaduk!) Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imrének a 4-ik szakasz utolsó pontjára beadott módositványát. Fölkiáltások: A központi bizottság szövegét fogadjuk el!) Horvát Boldizsár igazságügy­miniszter : T. képviselőház! Az f) és g) pon-

Next

/
Thumbnails
Contents