Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-330

32 330. országos ülés áprll 21. 1871, iránt azt hiszem, teljesen fölösleges azon törvény hosszú czimét itt egészen kitenni, s ezért bátor vagyok azt indítványozni, hogy csupán az 1871 -ki ilyen és ilyen számú törvényre történjék a provocatió és maga a ezim maradjon ki. Bátor vagyok módositványt benyújtani, megjegyezvén, hogy ha az elfogadtatnék, a 11-ik és 12-ik §§-nál, hol ez ismét előfordul, szintén alkalmazandó. Ivacskovics György jegyző (olvassa Huszár Imre módositványát). Módositvány az 1. §-hoz. Az első bekezdés 3-dik ós 4-dik sorából az „úrbéri* szótól a következő sorban előforduló „szóló" szóig teendő szöveg hagyassák ki. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : A központi bizottság csak azért tette bele, mert szám szerint a törvényre hivatkozni nem lehet, mig az szentesítve nincs ; meg kellett tehát jelölni a czim kiírása által, hogy melyik törvényt értjük alatta. Egyébiránt bátran kihagyhatjuk a czimet, elég ha a törvény számára hivatkozunk. Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk !) Ennélfogva kimaradnak ezen szavak: „az úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog-s birtokviszonyok rendezéséről szóló" és marad az utána következő rész. Az első §. ezen módositványnyal elfogadtatván, következik a 2-dik §. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 2-dik és 3-dik §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Azután olvassa a 4-dik §-t). Huszár Imre: E szakaszhoz több módositványt vagyok bátor ajánlani. Az első bekezdés 3-dik és 4-dik sorából az „úrbéri" szótól a következő sorban előforduló ,,szóló" szóig teendő szöveg hagyassák ki. Az A. pont alatt vissza nem válthatóknak mondatnak ki azon irtványok, melyek valamely úrbéri telekhez olykép csatoltattak, hogy előbbi minőségüket elvesztették, s az úrbéri telek alkatrészét képezik. E „képezik" szó helyett helyesebb lenne azt mondani: „képezték," mert, szoros értelemben véve, az- úrbéri viszonyok rendezéséről szóló törvény megalkotása után többé úrbéri telkek nem fognak létezni. Tehát azt hiszem, hogy ha itt „képezik" helyett „képezték" t. i. a jelen helyett múlt tétetik : a czélnak s a jelenleg létező tényeknek a szöveg sokkal inkább megfelel. Továbbá a C. pont ismét megváltoztathatlanoknak mond ki olyan irtványokat: c) a melyeken megszállitások léteznek, ha ezen irtványok birtokosainak ezen megszállitásokon kivül egyéb úrbéri telekhez tartozó birtokuk nincsen. Azt hiszem, tisztelt ház, hogy igen nagy, a bizonyos tekintetben méltánytalan ezen megszorítás; mert épen azokat sújtja, kik netalán később privát industriájok által megszereztek oly birtok-részeket, melyek egykor úrbéri telekhez tartoztak. Módositványomnak czélja az, hogy ennek eleje vétessék; ugy gondolom, hogy ezt elérjük, ha a szerkezetet megváltoztatjuk ; ha t. i. a c) pont alatt: „melyeknek, ha ezen irtványok birtokosainak ezen megszállitásokon kivül egyéb úrbéri telekhez nem tartozó birtokuk nem volt" „ezen megszállitásokon kivül" után, a ,,megszálláskor" tétessék. Az f) pont részletes rendelkezéseket foglal magában, ellenben a g) pont átalános rendelkezéseket foglal magában; t. i. azt mondja a g) pont, hogy vissza nem válthatók azon irtványok. g) a melyekre nézve a visszaváltási kereset az 1859-ik év végéig az illető bíróságnál be nem nyújtatott. Ellenben az f) pont azt mondja: f) a melyek bizonyos föltételek mellett s meghatározott időre engedtettek át, a melyekre nézve azonban a volt földesúr a visszaváltási keresetet, a föltételek teljesítése s a megállapított határidő lefolyta után, három év alatt meg nem indította. Úgyde tisztelt ház, hogy ha ezen meghatározott idő, melyről az f) pont emlékezik, az 59-dik év után következett volna be : akkor már a g) pont elejét vágja az f) pontban foglalt rendelkezések érvényesítésének. En tehát azon véleményben vagyok, hogy tökéletesen megmentjük azt is, mit itten akarunk tenni, ha a g) pontot az íj elébe teszszük, az eddigi íj pontban pedig megemlítjük, hogy visszaválthatlanok mindazon irtványok, melyekről az íj pont, a régi g) rendelkezik- Bátor vagyok ide vonatkozó módositványomat fölolvasni és a t. háznak elfogadás végett ajánlani. Módositványok. Az irtványokról szóló tőrvényjavaslat 4-dik §-ához. Az a) pont utolsó sorában „képezik" helyett tétessék „képezték." A c) pont második sorában a „kivül" szó után szurassék közbe a „megszálláskor", az utolsó sorban pedig „nincsen" helyett tétessék „nem volt." Az f) pont helyére tétessék a jelenlegi g) pont. A régi f) pont jelöltessék g) betűvel ós első sorában a „melyek" szó után szúrassanak közbe e szók: „az f) pontban foglalt rendelkezés alá nem esnek," és ezen közbeszúr ás után a szöveg többi része változatlanul maradna. Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Három módositvány lett előtér-