Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-350

350. országos ülés íuá.ius 26. 1871. 34.$ bák léteznek ellenök, vagy pedig erős gyanú miatt. Mindkét esetben nincs többé helye a rendkivüli intézkedésnek. Az emberek el vanuak fogva, biztonságban vannak: tehát át kell őket adni a rendes törvényszéknek. Ezek járjanak el a törvények értelmében, mert a törvényszék másként, mint a törvény értelmében, nem járhat el. Ha önök azt mondják, hogy a királyi biztos nemcsak törvényes eszközökkel, hanem törvénytelenséggel hozza létre az eredményeket: akkor könnyű lesz még ennél megdöbbentőbb eredményeket is előidézni; de nem hiszem, hogy a minisztérium erre felhatalmazta a királyi biztost. Ha pedig nem: akkor nem látom át, hogy miért akadályoztassák a rendes törvényszék abban, hogy törvényes eszközöket alkalmazzon ép ugy, mint a delegált törvényszék és a királyi biztos. Ha tehát a királyi biztosság törvényes eszközöket alkalmaz : akkor nem lehet más akadály, mint az, hogy az ottani törvényszéknél és közigazgatási hatóságnál nincs meg a kellő képesség, szorgalom és akarat ezen ügyek kellő elintézésére; ha ez igy van, — hisz a kormány kezébe adatott a bíróságok rendezése, a birák kinevezése és a megyék rendezése: — intézkedjenek ezen értelemben. Lehetetlen, hogy egész Magyarországon csak egy ember legyen, aki képes volna ezen vallatásokat megtenni törvényes eszközökkel. Intézkedjenek ugy, hogy az ottani törvényszékeket, közigazgatási helyeket oly emberekkel lássák el, kik képesek lesznek a nyomozásokat törvényes eszközökkel megtenni. Ha tehát törvényes eljárást követ a királyi biztos, e törvényes eljárás nem szükségli, hogy ő tovább ott maradjon, mint rendkivüli hatalommal felruházott ember, mert ezen törvényes eljárást a rendes közigazgatási és törvényszéki közegek is alkalmazhatják; ha pedig törvénytelen eljárást követ a királyi biztos: akkor nem hiszem, hogy a képviselőház vagy a kormány szentesíteni akarja azt, hogy e törvényellenesség ezentúl is folytattassék. Én nem akarom elhatározni, hogy a kettő közül melyik áll ; hanem álljon akármelyik: nézetem szerint a rendkivüli eszközök ideje megszűnt ; megszűnt pedig magának a miniszter urnák tanúsága szerint, aki azt monda tegnapi beszédében: „Csak constatálom egyszerűen azt, hogy azon vidéken, hol két év előtt az élet és vagyonbiztonságot csak hirből ismerték, hol nemcsak a magán utazók voltak folyton a megtámadások, fosztogatások és rablásoknak kitéve, hanem ahol a posta ós vasúti közlekedés is veszélyeztetve volt" . . . „azon a vidéken, hol minden egyes csárda rabló-barlang és sok magán-lak tolvaj és orgazda tanyája volt : hogy azon a vidéken ma a királyi biztosságnak két évi működése után az élet és vagyonbiztonság és a közlekedés épen ugy biztosítva van, mint az ország bármely más vidékén.* íme uraim tehát megszűnt a rendkivüli eszközök alkalmasásának oka. Azt mondja ugyan a miniszter ur. Igenis! De folytatni kell a királyi biztosságot, mert félni kell attól, hogy ha egészen kiirtva nem lesz csirája a rosznak, a mint a kirábyi biztos eltávozik, újra fel fog az merülni. Es igy hivatkozik a miniszter ur azon példára, mely a dunántúli kerületben történt s azt mondja, hogy ott 10 év előtt a rend helyre volt állítva, de 4 év előtt újra fölzavartatott, és újra királyi biztost kellett kiküldeni. Előbb magyaráztam meg, hogy mi volt oka annak, hogy négy év előtt a közbéke megzavartatott, s igen természetes volt, hogy ez a dunántúli kerületben is történt, mert ott is számtalan rabló és gyilkos bocsáttatott szabadon; de hogy ez tiz év óta csak is ekkor történt, bizonysága annak, hogy ezen kegyelmi tény nem volt helyesen és nem azon elővigyázattal alkalmazva, a mint kellett volna. De a királyi biztos bevégezvén néhány hó alatt működését, azóta a béke nem zavartatott meg, tehát ez bizonyítja, hogy a béke egyszer helyreállíttatván, rendkivüli eszközökre és azok további folytatására szükség nincsen. T. ház! Felhozatott még az is, hogy a királyi biztos nem oly eszközöket használt, mint a milyeneket használnia kellene, hogy túllépi hatáskörét, és hogy a bírói dolgokba is elegyedik. A miniszter ur erre azt mondja, hogy neki erről tudomása nincsen. Engedelmet kérek ezen válasz nem egészen kielégítő, mert ugy látszik, hogy mindenki másnak van tudomása, csak épen a miniszter urnák nincsen. Méltóztatnak tán emlékezni, — akik olvasták — a „Pester Lloyd"-ban volt egy czikk {Nevetés johb felől. Föíkiáltások halról: Hisz jobholclali lap!) mely azt mondja, hogy igen is visszaélések történnek, és ő kész azon embereket megnevezni, a kik erre bizonyságot tesznek. Nem tűnt volna föl nekem a dolog oly nagyon, de tegnap épen mielőtt a tárgyalás megkezdődött, láttam, hogy ide a házba behoztak több ugy nevezet express levelet, és ezek közül nekem is jutott egy, és azokban volt a „Neue Temesvarer Zeitung" száma, és benne kékkel aláhúzva egy czikk: „Gráf Ráday vor dem Reiehstage". Előttem gyanús, mikor a lapokban pro et contra vitattatik valami, mindig azon sejtelmet ébreszti föl bennem, hogy itt különös érdekek működnek. Elolvasva ezen ezikket, azt találtam, hogy ellenére van irva azon czikknek, melyet emiitettem és igy nem lehet