Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-349

338 349. országos ttlés májas 25. 1871. akkor nem is volt. Ezt csak azért mondom, hogy kitűnjék, mennyire helyes itt most is azon állítása, hogy ebből pártkérdést csinálunk, mikor azt mondja, hogy nem hiszi, hogy volna valaki e házban, a ki magát azon párthoz számítaná, mely a szegedi várban van elzárva. (Nevetés.) Hiszen számoljon mindenki saját lelkiismeretével, a ki ezt magára veszi, az érezze; de annyit mondhatok, hogy igen is van igen nagy párt az országban, a mely oda tartozik, de a kir. biztos ur nem épen tökéletesen vallatja ki azokat, mert az a párt a provisoriumot szolgáló hivatalnokok pártja, a kik annyira bevannak bonyolítva a szegedi bünkrónikába, hogy ha innen nem egy, hanem 16 királyi biztos küldetnék ki, hogy ha azon utat követnék, a melyet gróf Ráday Gedeon kir. biztos követ, soha sem fognák összeszedni ezen pártot. Pedig azon igen nagy pártban többen vannak már is följegyezve, a kik talán r lehetnek bűnösök, de lehetnek ártatlanok is. Én hallottam, hogy a királyi biztos, ha emberei valakire bármily csekélységet följelentenek: azt puszta gyanúból is azonnal befogatja, mielőtt a törvényszéket eziránt megkérdezte volna. En pedig ugy hiszem, hogy neki a törvényszék ítélete vagy a a vizsgáló bírónak utasítása előtt intézkedni nem szabad ; de ezt a királyi biztos ur nem követi, hanem vannak rá adataim., ő egyenesen saját inspiratiójára elfogatja az embert, elfogatja pedig ugy, hogy nem is kérdi a megyét, de még a községi birót vagy szolgabírót sem, hanem egyenesen rárohan és a maga embereivel elfogatja. Erre világos példa van, és én magam is első személyben tanú vagyok rá, és hivatkozhatom olyanokra, a kik látták, hogy a kínzott, elfogott egyének az utezán összevérezve hurczoltattak. Ezt kötelességemnek tartottam elmondani. Tortúrájáról pedig csak azt vagyok bátor felhozni, hogy koplaltatja őket, és mielőtt vallomásra kerül a dolog, leitatja őket borral és pálinkával. Hogy ez a 140 ezer forint borra-valónak igen sok, azt talán a miniszter ur is elismeri, mert annyit még sem itathat meg. Hanem a mi az ottan működő delegált bíróságnak egyes tagjaitól vett tudomásomat illeti, azt sem hallgathatom el. A bíróság kinyilatkoztatta, hogy a kir. biztos ne avatkozzék a bíróság eljárásába, és daczára ennek, ma is vizsgáltat, kihallgat és befogat, és ezt egy ott működő delegált bírósági tagtól tudom. Tehát mindezek előterjesztése után én nem azon szempontból beszélek, hogy pártkérdésnek tekintem, mert a pártot ott látom mindenütt, a hol a provisorius hivatalnokok működtek, a kik most is a legnagyobb összefüggésben vannak a szegedi raboknak történetével és cselekményeivel. De hogy ha törvényességet akar a belügyminiszter ur a hazának szerezni: igen jól cselekszik, és én kérve kérem, utasítsa a királyi biztost, hogy személy válogatást ne tegyen, ha a tettes 2—3 csillagos hivatalnok volt is, azért ha bűnös, fogassa be és büntesse, a mint érdemli. Ezek voltak előterjesztendőim. En a törvényjavaslatot, — miután azt a törvényekbe ütközőknek tartom, és a királyi biztosság intézményének fenntartását nem látom szükségesnek, mert azon teendőket a törvényhatóságok is elvégezték volna és pedig sokkal kevesebb költséggel — visszautasítom. Ormos Sándor: T. ház! Én őszintén megvallom, e tárgyhoz nem szóltam volna, azonban Stanescu képviselő ur közvetlenül nagy szakavatottságot tüntetett föl és némi adatokkal kívánt itt szolgálni; a királyi biztosnak szükségtelen voltát akarván bebizonyítani. A többi között azt is megemlíti, hogy Aradon és annak vidékén, hol most a királyi biztos működését meg akarja kezdeni és meg is kezdte : minden ember fél. Nekem csupán ezen egy ok is elég arra, hogy fölszólaljak és kérjem a t. házat, hogy a királyi biztost tovább is meghagyja működésében. Mert azt hiszem, hogy épen, mivel Aradon és vidékén sokan félnek a királyi biztostól : szükségesnek mutatkozik, hogy a királyi biztos működését erélyesen megindítsa ós azt be is végezze, ugyanazért kérem a királyi biztosnak meghagyását. (Helyeslés jobb felől.) Stanescu Imre: Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Hivatkozom a gyorsírókra, hivatkozom az egész házra, hogy én nem azt mondtam, miszerint szükségtelen a királyi biztosságnak intézménye, sőt épen kitüntettem azt, hogy az abnormális (Közbeszólás: „Abnormis!") körülményeknél fogva szükséges. Másodszor kitüntettem, hogy igenis elösmerem a királyi biztosnak e tekintetben erélyét, és szükségesnek tartom egyelőre ezen intézménynek fenntartását : tehát csak oda volt irányozva az én kifogásom, miszerint a királyi biztosi intézménynek működését, hatáskörét szeretném szabatosan előadva látni, és az abnormis szükségesség időtartamát meghatároztatni, addig pedig a kért öszeget meg nem szavazom. Zlinszky György .• T. ház! Midőn ezen törvényjavaslatot a belügyminiszter beterjesztette, azt hittem, hogy nem fog ellene senki felszólalni, mert az ország előtt tudva van a királyi biztos üdvös működése és hogy ez elég lesz arra, hogy ezen megkívántató 140,000 forintot megszavazzuk; de mikor az indokolást elolvastam : akkor már ezen hitem valóságos meggyő-