Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-349
349. országos ülés május 25. 1871 337 Innen van az, hogy alkotmány ellenesnek és incompetensnek tartom a királyi biztosnak e tárgy báni működését. De kifogásolom a királyi biztossági ily zavart í'ogalmu intézményt még negyedszer azért is, mert mint Simonyi Lajos képviselő ur megemlítette, a választási mozgalmak alatt még politikai tényezőül is szerepelt, s akkor nagyon tartunk attól, hogy majd bizonyos politikai indokokból a nemzetiségek ellen is fölhasználtathatik. (Zaj jobb felől.) Hogy tehát a személy- és vagyonbiztonság nemcsak a valódi bűntettesek ellen, hanem egy ily abnormis institutio a szegedi közbiztonság ellen is, alkotmányos elvekre fektetve, megvédve lehessen: mindenekelőtt szeretném, hogy annak hatásköre nemcsak hogy praecisirozva legyen, hanem föntartási szükségességének időtartama is megállapittassék; mert a miniszter ur által előterjesztett indokolásban is csak az áll, hogy a póthitel csak ezen év végéig szavazandó meg ; de nem áll benne az is, hogy a királyi biztosság szükségessége csak ezen év végéig áll fon, és ezenkívül, miután azon intézmények hatásköre az igazságügyminiszter közbevetésével megállapítva nincs: én ezen kért póthitelt meg nem szavazom mindaddig, mig először azon hatáskör az igazságügyminiszter közbevetésével szabatosan megállapítva nem lesz, és másodszor mig annak tartama is meg nem határoztatik. Bogdanovics Vilibald: T. ház! Megvallom, miszerint ezen tárgyhoz részemről alig óhajtottam szólani, miután valósággal azt hittem, hogy ezen intézmény ellen bármely oldalról itt alig fog valaki szót emelni ; azonban az mégis megtörténvén, kénytelennek érzem magamat én is néhány rövid szóval constatálni azt, mit egyik képviselője épen azon vidékeknek, melyekre a kormány által felállított királyi biztosi intézmény ki van terjesztve, és különösen oly fészekben lakván, hol a rablás és gyilkosság mindenben fő fokát érte el, minek tanúbizonyságául szolgál az, hogy az ottani csendbiztosok, csendőrök és számtalan egyéb rabló-banditák, (Aialános derültség) elfogva levén, ma is Szegeden őriztetnek, mondom kénytelen vagyok constatálni azt, miszerint azon vidékek ma épen ezen institutio folytán oly helyzetben vannak, hogy azokra is lehetne azon közmodást alkalmazni, mely Szerbiában Milos fejedelem alatt uralkodott, hogy utonutfélen ott lehet hagyni bármit és senki hozzá nem nyúl. Ennek következtében én nem hogy megtagadnám ezen póthitelt, s el nem fogadnám ezen törvényjavaslatot ; hanem részemről s azon egész vidék részéről köszönetet szavazok a kormánynak a királyi biztosság felállításáért, köszönetet szavazok különösen magának a királyi bizEÉPV. H. NAPLÓ 18if XYI. tosnak erélyességeért, kiről, valamint egykor Attiláról azt mondták, hogy az ,,Isten ostora", ugy azt mondják most ő róla, hogy a „kormány ostora" a gyilkosok ellen. Ezek után én egész őszinteséggel kijelentem, miszerint a törvényjavaslatot a részletes vita alapjául elfogadom. {Helyeslés jobb felől.) Majoros István: T. ház! Én is egyike levén azon képviselőknek, kik kénytelennek érzik magokat ezen királyi biztossági intézmény ellen felszólalni, felszólalásomat azzal indokolom, hogy a kormány csekélységnek tartja azt, hogy királyi biztosra van szükség akkor, midőn a hatalom kezében van. (Felkiáltások jobb felől: Hiszen épen as a hatalom!) Mert vegyük csak, hányszor szólaltak fel azon megyék, melyekre a királyi biztos hatásköre most, kiterjed, hogy adjon a kormány elégséges számú közbátorsági és közbiztonsági őröket, s adjon kezükbe elegendő fegyvert, s mi lett a felszólalások következése? az: hogy például Bács megye 16,000 frtot kapott e czélra, a mi, hogy mily csekély oly megyében, hol 171 mértföldnyi síkságon kell a közbiztonsági közegeknek a rablók és betyárok ellen működni: azt bárki is beláthatja minden nagyobb fejtörés nélkül. A királyi biztost én csak ugy látnám helyén, ha tökéletesen megfelelne missiojanak, mit én abban látnék, hogy 1-ör a tolvajokat, rablókat és azok orgazdáit elfogatná, és 2-or nem avatkoznék oly dolgokba, melyek nem az ő hatásköréhez tartoznak, mert egyszerű közigazgatási utón is elintézhetők. (Helyeslés a szélső bal felől.) Ezeket előre bocsátva, a mi Huszár Imre képviselőtársam megjegyzését illeti, a mivel Helfy képviselőtársamat akarta megezáfolni, de a mi tulajdonképen önmaga ellen lett intézve, hogy t. i. pártokon kívüli dolognak kellene lenni annak, a mi magát a közbiztonságot illeti : ugyhiszem, hogy ezt nem is kellett volna mondani, mert hiszen a roszat mindnyájunk szándéka és kötelessége kiirtani; hanem én azt veszem észre, hogy bizonyos viszketeg, a mi átalában divatban van azon oldalon (Zaj bal felől.) vezette azon képviselőtársamat ezen állításra : miután ha mi bármely tárgyban felszólalunk, és bármily törvényjavaslatot terjesztünk be, azon oldalról folytonosan elleneztetik, csak azon okból, hogy nem azon oldalról jött. (Zaj bal felől.) Huszár képviselő ur egy ily alkalommal igen jónak látta a kerületi főkapitánynak eljárását helyeselni és így egyszersmind helyeselni a főispáni institutiot; Huszár Imre t. képviselőtársamnak vannak ily féle nézetei, mert midőn a megyerendezés törvényjavaslata tárgyal tátott, jónak látta az osztályokban a kormány eljárása ellen fölszólalni, azonban az én fölszólálásom után engemet megczáfolt azért, a minek helye 43