Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-349
3S6 849. országos ülés nsájüs 2*. 1871. következtében én csak collectiv elnevezést fogok használni a királyi biztosságra vonatkozólag, midőn szerény észrevételeimet előadandó leszek. Mindenekelőtt bátor vagyok figyelmeztetni a t. belügyminiszter urat, hogy a szegedi királyi biztosság igen is torturát alkalmaz. A t. belügyminiszter ur azt méltóztatott nyilatkoztatni, hogy neki erről nincsen tudomása, s hogy talán a hír nem is volna igaz, miután azon bizonyos vádlottak jegyzőkönyvében a delegált törvényszék előtt kínzásokról nem történik emlékezés. Ha nincs tudomása arról: alább fogok szolgálni adattal: hogy pedig azon vádlottak ebbeli vallomása a jegyzőkönyvben nem vétetett be, erre talán elég megmagyarázható indok az, hogy azon vádlott még mindig vizsgálati fogságban marad, addig, mig az ügy fölött a legfőbb Ítélőszék végérvényes ítéletet nem hozott, tehát még mindig a szegedi kormánybiztosság alatt állván, mint olyan, félhet attól s természetesen nem fog az ellen vallani. A coneret eseteket pedig előhozva, szolgálhatok egy pár adattal, miután egy pár ügyben magam is mint egyik vagy másik vádló ügj^véde Szegeden megfordultam. Hallottam, hogy több napig éheztették, még pedig különféle ingerlő módon, ugy hogy nem adnak neki enni valót, s csak miután a vallatás ideje bekövetkezett ; adnak neki ingerlékeny ételt azon föltétel alatt, hogy valljon. Vagy adnak ingerlő eledelt, de italt nem , és csak a vallatás idején tesznek elé mintegy jutalom fejében. Ez nem tortura? Kezemben van, t. ház, egy levél Zomborból, melyet egy képviselőtársam és egyszersmind városi törvényszéki hivatalnok intézett hozzám, a már hírlapok utján ismeretessé lett Csuvárdics hitvestársak ügyében. Ennek tárgya egy kisebb korcsmás kihágás volts ezen ügyben 16 embert fogattak be. A delegált pesti bünfenyitö törvényszék pedig 1 — 2 évre elitélte, a hitvestársak pedig azelőtt már vagy 1 évi vizsgálati fogságot kiállottak volt. A felebbezés következtében azonban a királyi tábla illetéktelennek mondván ki a vizsgálatokat és a delegált törvényszéknek illetékességét: ezzel haza küldték : de tele nehéz bilincsek okozta sebekkel; s mihelyt hazajöttek, a városi kapitánynál megvizsgáltatták magukat, s az ugyanott fölvett szemlejegyzőkönyvben constatálva lett, hogy a rajtok elkövetett tortura miatt most is szenvednek. Kifogásom van másodszor a királyi biztosság ellen, hogy panicus félelmet idéz elő a legbecsületesebb polgárokban is, (Isagy derültség.) igen is a legkisebb gyanuok, sőt puszta gyanúra már tömegesen történt befogatások és a tortura alkalmazása által. Hogy ha azt méltóztatik fölhozni, hogy most az alföldön a személy* és vagyonbiztonság jobb lábon áll: ezt nemcsak onnan lehet következtetni, hogy talán a valódi tettesek már kézrekerültek ; hanem onnan is, hogy bármely oldalról jövő, a legkisebb gyanúra is a legbecsületesebb polgárok tömegesen befogatnak, agyonkinoztatnak. De harmadszor kifogásom van az ellen, hogy a királyi biztosság hatáskörén túlmegy. Túlhág először az által, hogy a legcsekélyebb kihágásra illetéktelenül vindicált jognál fogva vizsgálatot, s a legcsekélyebb gyanú okra befogatást rendel el; és másodszor az által, hogy nem mint egyszerű nyomozó, közigazgatási rendőri közeg működik ; hanem egyszersmind mint vizsgáló biró is ; harmadszor pedig az által, hogy a rá nem bizott területeken is korlátlan teljhatalommal intézkedik. Ennek bebizonyítására hivatkozom a belügyminiszter által fölolvasott miniszteri rendeletre, mely 1869. január 13-án kelt, s melyben hatásköre ugyan ki van terjesztve Bács megyére, de Zombor városára nem. Méltóztatik talán azon ellenvetést fölhozni, hogy Zombor városa is Bács megyéhez tartozik? de ez nem áll, mert akkor, midőn Pest megye kapott királyi biztost, külön lett megemlítve Kecskemét szabad királyi város, mikor Csongrád megye kapott királyi biztost; külön lett megemlítve Szeged szabad királyi város, s akkor, midőn Bács megyének egyik szabad királyi városát Szabadkát jelölték ki külön, az evvel egy kategóriába eső Zombor szabad királyi várost is ki kellett volna jelölni, ha erre is szándékoztak volna kiterjeszteni a királyi biztosság hatáskörét. Mindamellett a királyi biztosság és a dele" gált törvényszék Zombor városa területén i s működik s innen van, hogy midőn a eompeten" tia szempontjából működési hatáskörét áthágja : a legkisebb hozzá nem tartozó gyanuokot, kihágást, vétséget elégségesnek tartja magának a competentiát jogtalanul, törvénytelenül és alkotmány-ellenesen vindicálhatni, nem hagyván a rendes bíráknak semmi teendőt. Ily eset volt az is, hogy Zombor szabad királyi város csendbiztosát Konyovics Joszimot 60 frtnjú állítólagos hivatal béli sikkasztás gyanúja miatt letartóztatták és hivatalvesztésre a delegált bünfenyitö törvényszék illetéktelenül elitélte, mely ügy azonban felebbezés alatt áll; holott, miután Zombor szabad királyi városának kerülete a belügyminiszteri intézményben nem foglaltatik és továbbá, miután az nem egyéb, mint egy egyszerű 60 frtos állítólagos hivatalbeli visszaélés : világos, hogy a biztosság és delegatio illetősége alá nem tartozott. Hasonló esetek Arad' megyében is előfordultak.
