Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-349

330 349. országos ül kormány által rendeltetett meg; a többi munkálatok pedig a tengeri hatóság által már több izben sürgettettek. Ezen körülménynél fogva politikai tekintetből is fontosnak tartja a központi bizottság ezen összeg megszavazását, nehogy azon vidéken az uj kormány kezelése kezdetén az illető érdekek és méltányos igények némileg elhanyagoltatni látszassanak, s azért minden további észrevétel nélkül ajánlja a törvényjavaslatot elfogadás végett. {Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház a törvényjavaslatot átalánosságban ? (Elfogadjuk .') Elfogadtatott. Parcsetics Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat csimét s annak egyes §§-a#, melyek változatlanul elfogadtatnak.) Elnök: Az imént elfogadott törvényjavaslat holnap fog harmadszor fölolvastatni. Következik a napirend 4-ik tárgya, a közbiztonság helyreállítása végett tett rendkívüli intézkedések végbefejezéséhez szükségelt póthitelről szóló törvéiryj avaslatnak tárgyalása. Szontagh Pál (gömöri) központi előadó (olvassa a központi bizottság jelentését.) Helfy Ignácz : T. ház! Mielőtt a szőnyegen lévő tárgy érdeméhez szólnék; óhajtandónak tartanám, hogy a belügyminiszter ur szíveskednék Hodossy képviselőtársam áltel előbb tett interpellatióra válaszolni ; mert ha azon vádak, melyeket Hodossy képviselő ur fölhozott, ha nem is egész teljességükben, de részben állanak, ugy hiszem, hogy nincs senki a képviselőházban, ki akkor kész volna a kivánt póthitelt megszavazni. Nagyon fölkérném tehát a t. belügyminiszter urat, hogy mielőtt a vitába bocsátkoznánk : méltóztatnék különösen a következő három kérdésre némi fölvilágosítást adni. Az mindenesetre a főkérdés: vajon igaz-e az, a mit én ugyan nem vagyok kész rögtön elfogadni, hogy a szegedi királyi biztosi hivatal túlterjeszkedett azon hatáskörön, melyet az országgyűlés eléje szabott és hogy ezen túlterjeszkedések miatt már magához a minisztériumhoz is több rendbeli sérelmi panasz nyújtatott be? ez mindenesetre igen fontos elvi kérdés. A második kérdés az volna, hogy áll-e az, hogy a királyi biztosi hivatal által gyanúba vett egyének számos hónapon, sőt éveken át vizsgálati fogságban tartattak és azután kibocsáttattak a nélkül, hogy valaha törvényszék elé állitattak volna? (Halljuk!) A harmadik kérdés végre az volna, a mire különösen kikérném a belügyminiszter ur rögtöni válaszát, mert az nem politikai, sem pártkérdés; hanem pusztán a humanitás kérdése, hogy igaz-e az

r hogy ily gyanúk miatt letartóztatott egyének a korszellemet és a humanitást mélyen sértő bánásmódban részesültek? és májas 23. 1S71. Első kérésem tehát az volna, hogy ezeket fölvilágositni méltóztassék; de a második, mit igen szükségesnek tartok, az volna, hogy a korr mány szíves legyeu a háznak jelentést tenni a királyi biztosság és az illető delegált törvényszék eddigi működéséről, hogy azokhoz képest tájékozni tudjuk magunkat és megítélhessük, mikép működött az, és hogy jövőre csakugyan szükséges-e ezen pénz és kell-e még annyi idő, mint itt kijelölve van, a még hátralévő ügyek elintézésére. Mindaddig mig a miniszter ur ezen főkérdésekre fölvilágosítást nem ad: egyebet nem tehetnék, minthogy egyszerűen kinyilatkoztatom, hogy nemcsak mi, ezen oldalon, de a túlsó oldalon is senki sem fogja magát arra bírhatni, hogy a póthitelt megszavazza. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Madarász József: T. ház! Azon felszólalás után, melyet előttem szóló Helfi képviselőtársam intézett a jelenlévő belügyminiszter úrhoz, legkevésbbé sem csodálkoznám, hogy arra kielégítő, vagy csak kissé is megnyugtató válasz nem adatván, ezen tárgy is a többség által tisztán pá,rtszempontból és nem az igazság, alkotmány és törvény által követett módon intéztetnék el. Mielőtt ma Hodossy képviselőtársam e részben kérdést intézett volna a kormányhoz: föltevém magamban, miután e tárgy ma tüzetett napirendre, miként alkotmányos szempontból ellene szóljak ezen javaslatnak. Maga a belügyminiszter ur által előterjesztett törvényjavaslat az alkotmányellenes zaklatásoknak nyit tág kaput. Minden ország a legégetőbb és legsajnosabb bizonyítványát adja annak, hogy államkormányzata elégtelen a közbiztonság fenntartására akkor, midőn kivételes bíróságokra és kormánybiztosok kiküldésére szorul rendes időszakban is. Igaz, megengedem, rendkívüli esetekben, a legsürgősebb, legégetőbb esetekben ezen intézkedés alkalmazása helyes ; de hogy az évekre kinyujtassék, még pedig rendes időkben, az önmaga legfényesebb bizonyítéka a hazánkban, a többség által behozott közösügyes állapotok alatt lehetetlenitett igazságszolgáltatásnak. (Derültség.) Ha ott, hol nincsenek forrongások az országban, nincsenek ellenséges betörések, éveken keresztül rendes közigazgatási utón, rendes törvényes bíróság által fönn nem lehet tartani a személyes szabadságot és anyagi biztonságot: lehetetlen, hogy ezen működés, össze ne legyen kötve önmagával azon alkotmány alapelvével, mely önök által behozatott. Azt tapasztaljuk, hogy majdnem mindenből anyagi nyeremény huzatik hazánkban, a biztonság fenntartásának örve alatt is. Ha egy törvény-