Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-347

308 ''"'" országos ülés májas 20. 1871. nek irányadóul az, hogy mennyi azon összeg, mely ebből lendelkezésük alá bocsáttatik, engedjen meg a miniszter ur, de abban nem osztozom. Igaz, van egy bizonyos okvetlen szükséglet, melyen alul menni nem lehet, de ezen okvetlen szükséglettől a veszteségig igen tág tér nyílik, mely közt a szabad mozgás az országnak, a megyéknek, az egyeseknek legnagyobb hasznukra lehet; tehát hogy megtudhassa a törvényhatóság, hogy nem fölösleges, hanem czélszerü, helyes intézkedésekben meddig mehet : okvetlenül szükséges ismernie, hogy mi azon jövedelem, melylyel ujabb termeltetés nélkül rendelkezhetik. (Helyeslés bal felől.) Ugy hiszem, ha ez nem igy lenne, ha nem lenne kénytelen az állam, törvényhatóság, minden testület vagy egyén, számot vetni magával az iránt, hogy mi telik tőle : akkor ugyan kérdem a t. miniszter urat, tudná-e szégyenkedés nélkül bemutatni Magyarország budgetét, melyben igen sok nagyon szükséges dologra, mint: népnevelés, jó utakra és más hasonlókra oly szégyenteljesen kevés fordittatik, hogy csakis azon mentsége lehet, hogy nem telik több. (Élénk helyeslés bal felől.) Különben a miniszter ur nyilatkozatából ugy veszem ki, hogy ő a megyék szükségletei tekintetéből alighanem valami scálát akar megállapítani, mert azt mondja, hogy ha egyik törvényhatóságban engedtetik, — fölvéve 4 milliót — pl. 8%, ott az sok lesz, mig a másikban, ha 8%-ot engedünk, az kevés lesz, tehát mi akar ennek a következése lenni? az, hegy az egyik törvényhatóságban talán 12%-ot, a másikban pedig6%-ot kell engedni. En megvallom: ez semmi módon nem indokolható és ezt helyes eljárásnak nem tartom, és ha az iránt, melyik törvényhatóságban menynyit kell engedni, a pénzügyminiszter ur a törvényhatóságoknak most teendő fölterjesztéseiből várja az adatokat : legyen róla meggyőződve, hogy ez által minden törvényhatóságot oda indít, hogy mindegyik nem azon fog igyekezni, hogy olcsó, hanem azon fog igyekezni, hogy drága közigazgatást csináljon, mert egyiknek sem érdeke az, hogy ezentúl is ugy maradjon mint eddig volt, miután ha gazdálkodik, nem magának gazdálkodik, hanem annak, mely veszteget, mert ez annak javára esik! (Helyeslés bal felől.) így volt ez eddig a budget megállapításánál, és ha nem egyforma arányban fog az adóelengedés az országban történni, igy lesz ezentúl is, és ha a törvényhozás ezt elfogadja : maga fog utat mutatni arra, hogy egy törvényhatóság se csináljon olcsó közigazgatást, mert az nem érdeke. (Helyeslés bal felölj. Én tehát ezen felelet által egyáltalában megnyugtatva nem vagyok. Constatálom az e tekintetben elkövetett meggondolatlanságot és a később elkövetett, a törvényt tekintetbe nem vevő eljárást, és előre kijelentem, hogy ha a törvényhatóságokban e miatt akár egy, akár más irányban hiány lesz: annak oka nem lesz a törvényhatóság, de lesznek azok, kik oly helyzetbe hozták a törvényhatóságokat, bogy javaslatot készítsenek a nélkül, hogy tudhatták volna az alapot, melyre a javaslatot készíteniük kell. Áttérve a t. belügyminiszter ur feleletére : ő azt mondta, hogy ne gyanúsítsuk, neki nem volt szándéka a törvényt megsérteni. Én egyátalában nem gyanúsítottam, én constatáltam a tényt; a tényt csakugyan, akár akar prókátor lenni, akár nem, — megezáfolni nem lehet, mert ha a rendeletnek eleje a prókátorkodásra ad is utat: ennek útját elvágja, a hol megmondja, hogy utasította a főispánokat, hogy a gyűlést i'unius 15-én tartsák meg mindenütt az országban. Ö azt mondta, hogy ebben talán hibázott, de csak annyiban, hogy őszintén megmondta, holott azt a főispánokhoz intézett titkos rendelettel is eszközölhette volna. Engedje meg a t. miniszter ur ; de ezen nem akarom mondani, mentség, hanem igazolás sokkal roszabb a rendeletnél, mert ha az áll, hogy mindig, minden alkalommal a miniszter titkos rendelettel utasíthatja a főispánt, hogy mikor tartson gyűlést, és azon főispán minden tekintet nélkül a törvényhatóságnak viszonyaira, érdekeire, köteles azon egy napon megtartani a közgyűlést mindenütt az egész országban, ha felteszem, együtt van a közgyűlés, és az egész közgyűlés kivánata egy bizonyos határnapot, de a főispánnak titkos rendelet folytán más határnapot kell megállapítani : akkor még azon kis illusiót is méltóztatik tönkre tenni, a mely a megyék szabad mozoghatása iránt, ezen a törvény meghozatala után még fennmaradt. (Élénk helyeslés bal felől.) Különben azt is mondja a miniszter ur, hogy ő a 15-ét azért választotta, mert tudta, hogy az országgyűlés júniusba is belemegy, tudta, hogy többen talán az előbb tartandó megyei gyűlésben nem vehetnének részt; nem tartotta pedig méltányosnak, hogy mindenki részt ne vehessen, és azért szükségesnek tartotta a határidőt, tekintettel a képviselőkre is kitűzni, hogy ezen fontos gyűlésben mindenki megjelenhessen. En részemről tudom, hogy pár nappal előbb vagy pár nappal később kitűzött közgyűlés zavart nem okozna; de ha az áll is az előbb kitüzöttekre, bizonyosan nem áll a később kitüzöttekre, de a nap meghatározása minden-