Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-347
306 347 országos ülés méjus 20. 1871. nem hágtam, igazolásra nincs szükség; — de fölvilágosításul elmondom: miért mondtam én ezt a törvényhatóságoknak is, mit nem volt szükség tennem, mert hiszen megtehettem volna titkos rendelet utján is. (öhól Bal felől felkiáltások: ügy-e!) Igen, praesidialist küldhettem volna a főispánoknak, melyben őket fölhívtam volna arra, hogy a közgyűlést június 15-kére hívják össze. Én ezt azonban nem tettem titkos utón, hanem nyilvánosan értesítettem a törvényhatóságokat. Ezt én azért tettem, mert á megyék ezen első közgyűlését igen fontosnak, igen lényegesnek tartom, minthogy ezen közgyűlés fogja kiküldeni azon választmányt, mely kidolgozza a választó kerületek megállapítását, a tisztviselők létszámát, a tisztviselők fizetését és a szavazók összeírását; szóval a jövő közigazgatási rendszernek egész alapját e választmány fogja kidolgozni. Gyakorlatból tudjuk mi, kik a megyékben részt vettünk, hogy az ily választmányi elaboratum a közgyűlés által rendesen kevés módosítással el szokott fogadtatni, Én tehát nagy súlyt fektetek arra, hogy azon közgyűlésen, mely ezen választmányt ki fogja küldeni, minden hivatott megjelenhessen és a határidő ennélfogva jó eleve tudva legyen. Ezért nem választottam én azon utat, hogy egyszerűen csak a főispánokat utasítottam volna a közgyűlések összehívására, hanem tudtokra adtam a törvényhatóságoknak a határidőt. Miért tettem a határnapot június 15-ére : arra nézve szolgálok felvilágosítással. Ismervén a tárgyhalmazt, mely a t. ház előtt van, csak nem positivitással ki tudtam számítani, hogjr június első napjai előtt az országgyűlés a maga tárgyait befejezni nem fogja. Es mert épen tudomásomra esett, hogy igen sok törvényhatóság június első na]>jaiban fog közgyűlést tartani: azt hittem, hogy ezen figyelmeztetés után már csak kényelem szempontjából is akkora fogják tenni a közgyűlést, mikor egyúttal a szervezkedést is megkezdhetik. Különben sem tartottam volna méltányosnak, hogy ezen fontos közgyűlés akkor tartassák, midőn a törvényhozás tagjai itten törvényhozási munkájokkal levén elfoglalva, abban részt nem vehetnek. Ez egyszerit magyarázata a kérdéses rendeletnek. Hogy nem léptem át a törvényt, nem terjeszkedtem túl a törvényen, hogy ez szándókom sem volt: az kitűnik magából a stylusból. Hogy pedig egész nyíltan megmondtam, miszerint a főispán június 15-ére hívja össze a közgyűlést: ezt tisztán csak a ezélszerüség szempontjából tettem, s legyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy ezzel nem volt szándékom a törvény által nekem szabott határon tul terjeszkedni, sem pedig praeeedenst alkotni: mert tudom, hogy a tőrvény a közgyűlések összehívási jogát csak ez egy esete ruházza rám. Méltóztassék nem gyanúsítani a legtisztább és legbecsületesebb szándékból eredett rendeleteket, s méltóztassék meggyőződni, hogy nem volt szándékom túlterjeszkedni; s ismétlem: a mit tettem, csak ezélszerüség szempontjából tettem. Az interpellatió második részét, mely azt mondja, hogy igen helyes, czélszerü volna, ha a törvényhatóságok tudnák a törvényszéket és járásbíróságok mikénti beosztását: tökéletesen elismerem, és helyeslem. De a magam részéről azon reményt táplálom, hogy akkor, a mikor a közgyűlés össze lesz hiva: az igazságügyminiszterium elkészülhet a járásbíróságok és tőrvényszékek beosztásával, s akkor, miután a megyék fölterjesztették adataikat, azon helyzetben leszünk, hogy tudtára adhatjuk a közgyűlésnek vagy legalább azon választmánynak, mely az elaboratummal megbízandó lesz, miként lesznek beosztva a járásbíróságok és törvényszékek, mert én is igen szükségesnek tartom, hogy ha lehet, ugy a törvénykezési, mind a közigazgatási, mind a választói kerületek összeessenek. Az interpellationak e két részére bátor voltam válaszolni, azt hiszem a t. képviselő ur meg fog nyugodni feleletemben. Az elsőre nézve azzal, hogy nem volt szándékom túllépni; a másodikra nézve pedig azzal, hogy reménylein, miszerint azon helyzetben leszünk, hogy akkorra, mikor a választmány munkáját teljesíteni fogja: a törvényszékek és járásbíróságok kerülete is meg lesz határozva. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: A harmadik pontra nézve nem méltóztatik most válaszolni? Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : T. ház! ha méltóztatnak megengedni, azon pontra, melyre a belügyminiszter ur nem felelt, leszek bátor megjegyezni azt, hogy teljes meggyőződésem szerint az alap, melyen a megyéknek s átalában a törvényhatóságoknak a szervezkedést meg kell indítani: a költség tekintetében nem az által lesz megvethető, ha tudják, hogy a törvényben megjelölt azon adónemek mennyivel fognak reducáltatni, s ennélfogva ők az adózók további terhelése nélkül mennyi összegről fognak rendelkezhetni: hanem megvethető lesz az a szükség számbavétele által. Annyi bizonyos, hogy ha több maradna is rendelkezésükre, az adók reductiója folytán, mint a mennyi a kérdéses czólra feltétlenül szükséges : azért még sem volna helyén, ha ők csak azért, mert a reduetio folytán telik, az egyátalában nem szükséges költségekre is kiterjeszkednének. Ha egyszer ki van munkálva, mire van okvetlenül szükségük : odáig kell nekik kiterjesz-