Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-347

347. országos ülés május 20. 1871. %Qy nem kívánja, hogy külön közigazgatási és külön birósági területek legyenek. így állván a dolgok, és mert nem szeretném azt sem, hogy utóbb, miután a törvényhatóságok mindezen hiányok miatt nem fognak kellőleg feladatuknak megfelelni : ebből is érv huzassék a törvényhatóságok életre nem valóságának bebizonyítására : a következő interpellátiót intézem a t. belügyminiszter úrhoz. (Halljuk.! Olvassa az interpettátiót.) Interpellatio az igen t. belügyminiszter úrhoz Miután a folyó évi május 15-én kelt 12,183. sz. belügyminiszteri rendelet, mely a megyék, kerületek, vidékek és székek közönségének meghagyja, hogy a f. évi június hó 15-kén tartsák a szervezés megkezdése czéljából szükséges közgyűlést, egyfelől túlmegy azon meghatalmazáson, a melyet a törvény a belügyminiszternek ad, s más felől czélszerütlen is, a mennyiben több törvényhatóság épen azon időtájban közgyűlést tartván, tagjait néhány napi különbséggel összejönni rendeli, holott különben a végzendőket a már ugy is tartandó közgyűlésen elvégezniök lehetne; Miután a hivatolt rendeletben említett törvényhatóságok a közigazgatási költségeket tekintettel az adózók érdekeire, — miként ezt az emiitett miniszteri rendelet is kívánja — csak ugy állapithatják meg: ha elég tétetvén a köztörvényhatóságok rendeletéről szóló törvény 90-dik §-a rendeletének, tudják, hogy minő összeg az, a melylyel a közigazgatás czéljaira az adózók ujabb terheltetése nélkül rendelkezhetnek; Miután végre a kormányzottak érdeke azt kiváoja, hogy a megállapítandó közigazgatási járások vagy kerületek a birósági kerületekkel a lehetőségig összevágólag állapíttassanak meg : ez pedig teljesen lehetetlen, ha előlegesen nem tudják, mik lesznek területükön a törvényszékek és járásbíróságok székhelyei és kerületei, kérdezem az igen t. belügyminiszter urat, hogy : 1-ör. Mi által hitte magát felhatalmaztatva arra, hogy a helyett, mit a törvény rendel, hogy a törvényhatóságokat, az első szervező közgyűlés nek bizonyos határidő alatt megtartására utasította volna, a gyűlések megtartásának napját tűzze ki; s hogy tekintve a törvényességet és czélszerüséget, s tekintve azt, hogy az országgyűlés még június havának egy részében is tartani fog, nem lenne-e hajlandó rendeletét oda módosítani, hogy azon gyűlés napjának meghatározása helyett határidőt, és pedig egy vagy két héttel tovább terjedő határidőt szabjon meg, a melyen belül a fennforgó körülmények szerint legczélszerübb időben tarthassák meg az illető törvényhatóságok a rendezés érdekében szükséges első közgyűlést? KÉPV. H. SiPLÓ 18 ff XVI. 2-or. Mi módon szándékozik eszközölni azt, hogy a törvényhatóságok a közigazgatás költségeinek megállapítása előtt magukat az iránt tájékozhassák, hogy minő összeg fog a fennt emiitett törvények 90-dik §-a értelmében ezen ezélra rendelkezésökre állani ? 3-or. Szándékozik-e gondoskodni arról, hogy a törvényszékek és járásbíróságok székhelyei és kerületei, — melyeknek megállapítása úgyis a minisztériumtól függ, — eleve megállapittatván: a törvényhatóságokkal ezen megállapodás, oly időben közöltessék, hogy a közigazgatás berendezése alkalmával arra figyelemmel lehessenek? {Helyeslés bal felől.) Tóth Vilmos Belügyminiszter: Minden félreértés megelőzése végett kötelességemnek tartom az imént tett interpellationak két részére azonnal válaszolni. (Halljuk!) A törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény 91. §-a, mint a képviselő ur fölolvasta, azt mondja, hogy „a jelen törvény kihirdetése után a belügyminiszter által kitűzött határidő alatt minden törvényhatóság közgyűlést tart." Ezen rendelet pedig, melyre a t. képviselő ur hivatkozott, s mely, ugy látszik, neheztelésével találkozott, azt mondja, hogy : „a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870. XLII-. t. ez. végrehajtásának ideje bekövetkezvén, hogy (cs'vm) a törvény 91. §-ában tüzetesen körvonalozott tervezet kidolgozásával megbízandó küldöttséget kirendelhesse, a törvényhatósági közgyűlés határidejéül, — a törvény által reám ruházott jognál fogva — folyó évi június hó 15-dik napját tűztem ki." Ha én, mint prókátor akarnék a t. képviselő urnák válaszolni: elmondanám, hogy én tisztán a törvény szavait követtem akkor, midőn a közgyűlések határidejéül június 15-ét tűztem ki; tehát semmiféle törvénytelenséget nem követtem el, midőn a határidőt meghatároztam. Igaz, azután oda tettem, hogy „a főispánt a közgyűlésnek ezen napra leendő egybehívására utasítottam." Én ugy tudom, a törvényben ki van mondva az, hogy a főispánnak jogában áll közgyűlést összehívni ; hogy pedig a belügyminiszternek egyszersmind jogában áll a közgyűlések mikori összehívására a főispánt utasítani : ezt kétségbe vonni nem lehet. Én azonban elismerem, hogy hibát követtem el, (Halljuk!) és a képviselő ur fölszólalása folytán belátom e hibát. (Halljuk!) E hiba abban áll, hogy én egész nyíltsággal megmondtam a törvényhatóságoknak azt, hogy a főispánokat a közgyűléseknek június 15-ére való összehívására utasítottam, hogy a szervezést megkezdjék. De miért tettem ezt, t. ház! erre nézve nem igazolásul, — mert midőn a törvényt át 39