Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-329

38 329. országos ülés ápril »0. 17S1. niszter: Azon fontos figyelmeztetések, melyeket a vasutak kiépítésének keresztülvitelére nézve a tisztelt képviselő ur előterjesztett: a kormány figyelmét eddig sem kerülték ki, sőt azt folytonosan foglalkoztatják. A képviselő ur által tett kérdések egyike, a mennyiben az egész ország pénzügyeit illeti: oly fontossággal bir, hogy kötelességemnek tartom arra a képviselő urnák azonnal válaszolni. A kérdés ugyanis az, hogy a mennyiben a vasúti garantiák az ország terheit évenkint mindinkább növelik : nem volna-e tanácsos az érdekelt vidékeket és különösen a vasutak által átszelt vidékek birtokosait részeltetni azon terhekben, melyeket a garantia maga után von. Ezen kérdés a kormány figyelmét több ideig foglalkoztatta és sok nehézség mutatkozott körülötte, melyekkel a t. házat jelenleg nincs és nem is lehet szándékom foglalkoztatni. De arról, hogy az érdekelt vidékek birtokosai azon jótétemények fejében, melyeket a vasutak által nyernek : csakugyan bizonyos terheltetésben részesüljenek, gondoskodva van azon törvényjavaslat által, melyet a pénzügyminiszter ur az én tisztelt kollégám, a háznak a cataster kiigazitása tárgyában benyújtott. Akkor, midőn majd a cataster újra meg fog állapíttatni, természetesen tekintetbe fognak vétetni mindazon jövedelem-szaporodások, melyek az utolsó cataster megállapítása óta történtek, és ezek között mulhatlanul az első helyet foglalja el azon jövedelem-szaporodás, melyet az illető birtokosok számára a vasutak idéztek elő. Ez tehát — mondom — a cataster kiigazításánál mulhatlanul tekintetbe fog vétetni és ez által az állam jövedelmei tetemesen szaporodni fognak. Egyelőre tehát a kormány ezen megoldást kereste és találta arra nézve, hogy a garantiábói származó terheltetés az országra nézve minél kevésbbé legyen súlyos. Ez az, a mit ezen kérdésre válaszolni kívántam. A képviselő urnák egyéb figyelmeztetései arra vonatkoznak, hogy az építkezési vállalkozó ne lehessen ugyanaz, a ki engedélyese volt a vasútnak. Ez oly fontos kérdés, hogy azt a kormány csakugyan nem hagyhatja figyelmen kívül és ezzel foglalkozni is fog. (Helyeslés.) Vécsey Tamás: T. ház ! Magyarország északi része az osztrák birodalom legnagyobb koronaországával, Galicziával érintkezik, mely 1425 négyszög mértföldnyi kiterjedésű, és mely igen sok tekintetben utalva van Magyarországra, és viszont mi is utalva vagyunk az ottani fogyasztó közönségre. Én tehát a három összeköttetést hazánk és Guliczia közt nem tartom túlsóknak," és igy a három vonal ellen már elvből sem tehetnék kifogást. Azonban, ha e három összekötő vonal valamelyiknek elsőséget tudnék tulajdonítani : az kétségkívül a jelenleg szőnyegen forgó azon vonal, mely Eperjesről kiindulva, a Poprád völgyét keresi fel, hogy azon természetes utón lépje át hazánk határait, melyet a gondviselés régesrégen kijelölt. Ezen vonal kiépítésénél ugy a nemzetgazdasági, mint a stratégiai érvek szemünk előtt állnak, annak kiépítését sürgetik és siettetik. A nemzetgazdasági érdekeket részletesen elősorolni most nem volna helvén, elő voltak azok már sorolva, be voltak azok már mutatva korábban. Ezen vonal kiépítésének csak egy nappal való elhalasztását is az ország vagyoni állapotára nézve károsnak tartom, és igy az elhalasztást semmi esetre sem pártolom, Mindennap emelkedik a munkabér, mindennap szökik fölfelé a kisajátítandó telkek értéke, tehát mindennap drágábbá teszszük a kiépítést, minél inkább halogatjuk azt. De azonkívül nem tartom a Bártfa-Dukla és az Eperjes - Pof>rád, illetőleg eperjes-palocsai két vonalat még kereskedelmi szempontból sem atínyira összehasonlitónak, hogy ez az utóbbi kárára esnék ; sőt ellenkezőleg nyilvános adatok vannak rendelkezésünkre, a melyekből kétségtelén, hogy sokkal előnyösebb, kevesebb költséget okoz az eperjespalocsai összeköttetés, mint ha az Bártfa - Duklán vezettetnék. Tartózkodom itt hosszabb vitát felidézni e tárgy körül, csak nagyon röviden azt akarom kiemelni, hogy mig Eperjes-Palocsa felé az ország határát 6—7 mértföldnyi hosszúságban elérjük : addig Bártfa felé az ország határáig 10 mértíöldet kellene építenünk, tehát már maga a hosszúság is inkább az eperjes-palocsai összeköttetés mellett szól. De másodszor a területi nehézségek megfontolása is a palocsai vonalat teszi inkább ajánlatossá; a területi nehézségek ugyanis Bártfa felé sokkal magasabb kiépítési költséget igényelnek ; tehát az építési költségek is az eperjespalocsai összeköttetés mellett szólanak. Nevezetesen a mennyire az eddigi adatokból kivehetjük, ha az összeköttetés Bártfa felé menne : akkor 54,600 frtot kellene mértföldenként biztosítani; ha pedig Paloesa felé menne, akkor csak 45,700 frtot, tehát az általunk pártolt vonal költsége 224,700 írttal vesz kevesebbet igénybe, a mi pedig igen nyomós argumentum Kis-Szeben-Palocsa mellett. Az üzleti költségek is hasonlóképen fognak aránylani. Mig a bártía-duklai vonalnál 107,000, addig a palocsainál csak 86,200 írt bruttó jö~