Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-329

38 329. országos ülés ápril »0. 17S1. niszter: Azon fontos figyelmeztetések, melye­ket a vasutak kiépítésének keresztülvitelére néz­ve a tisztelt képviselő ur előterjesztett: a kormány figyelmét eddig sem kerülték ki, sőt azt foly­tonosan foglalkoztatják. A képviselő ur által tett kérdések egyike, a mennyiben az egész ország pénzügyeit illeti: oly fontossággal bir, hogy kötelességemnek tartom arra a képviselő urnák azonnal válaszolni. A kér­dés ugyanis az, hogy a mennyiben a vasúti ga­rantiák az ország terheit évenkint mindinkább növelik : nem volna-e tanácsos az érdekelt vidé­keket és különösen a vasutak által átszelt vi­dékek birtokosait részeltetni azon terhekben, me­lyeket a garantia maga után von. Ezen kérdés a kormány figyelmét több ideig foglalkoztatta és sok nehézség mutatkozott körülötte, melyek­kel a t. házat jelenleg nincs és nem is lehet szándékom foglalkoztatni. De arról, hogy az érdekelt vidékek birto­kosai azon jótétemények fejében, melyeket a vasutak által nyernek : csakugyan bizonyos ter­heltetésben részesüljenek, gondoskodva van azon törvényjavaslat által, melyet a pénzügyminiszter ur az én tisztelt kollégám, a háznak a cataster kiigazitása tárgyában benyújtott. Akkor, midőn majd a cataster újra meg fog állapíttatni, ter­mészetesen tekintetbe fognak vétetni mindazon jövedelem-szaporodások, melyek az utolsó ca­taster megállapítása óta történtek, és ezek kö­zött mulhatlanul az első helyet foglalja el azon jövedelem-szaporodás, melyet az illető birtoko­sok számára a vasutak idéztek elő. Ez tehát — mondom — a cataster kiigazításánál mulhatla­nul tekintetbe fog vétetni és ez által az állam jövedelmei tetemesen szaporodni fognak. Egy­előre tehát a kormány ezen megoldást kereste és találta arra nézve, hogy a garantiábói származó terheltetés az országra nézve minél kevésbbé le­gyen súlyos. Ez az, a mit ezen kérdésre válaszolni kí­vántam. A képviselő urnák egyéb figyelmeztetései arra vonatkoznak, hogy az építkezési vállalkozó ne lehessen ugyanaz, a ki engedélyese volt a vas­útnak. Ez oly fontos kérdés, hogy azt a kor­mány csakugyan nem hagyhatja figyelmen kí­vül és ezzel foglalkozni is fog. (Helyeslés.) Vécsey Tamás: T. ház ! Magyarország északi része az osztrák birodalom legnagyobb koronaországával, Galicziával érintkezik, mely 1425 négyszög mértföldnyi kiterjedésű, és mely igen sok tekintetben utalva van Magyarországra, és viszont mi is utalva vagyunk az ottani fo­gyasztó közönségre. Én tehát a három össze­köttetést hazánk és Guliczia közt nem tartom túlsóknak," és igy a három vonal ellen már elv­ből sem tehetnék kifogást. Azonban, ha e három összekötő vonal va­lamelyiknek elsőséget tudnék tulajdonítani : az kétségkívül a jelenleg szőnyegen forgó azon vo­nal, mely Eperjesről kiindulva, a Poprád völ­gyét keresi fel, hogy azon természetes utón lépje át hazánk határait, melyet a gondviselés réges­régen kijelölt. Ezen vonal kiépítésénél ugy a nemzetgazdasági, mint a stratégiai érvek sze­münk előtt állnak, annak kiépítését sürgetik és siettetik. A nemzetgazdasági érdekeket részletesen elő­sorolni most nem volna helvén, elő voltak azok már sorolva, be voltak azok már mutatva ko­rábban. Ezen vonal kiépítésének csak egy nap­pal való elhalasztását is az ország vagyoni ál­lapotára nézve károsnak tartom, és igy az elha­lasztást semmi esetre sem pártolom, Mindennap emelkedik a munkabér, mindennap szökik föl­felé a kisajátítandó telkek értéke, tehát min­dennap drágábbá teszszük a kiépítést, minél in­kább halogatjuk azt. De azonkívül nem tartom a Bártfa-Dukla és az Eperjes - Pof>rád, illetőleg eperjes-palocsai két vonalat még kereskedelmi szempontból sem atínyira összehasonlitónak, hogy ez az utóbbi kárára esnék ; sőt ellenkezőleg nyilvános adatok vannak rendelkezésünkre, a melyekből kétségte­lén, hogy sokkal előnyösebb, kevesebb költséget okoz az eperjespalocsai összeköttetés, mint ha az Bártfa - Duklán vezettetnék. Tartózkodom itt hosszabb vitát felidézni e tárgy körül, csak na­gyon röviden azt akarom kiemelni, hogy mig Eperjes-Palocsa felé az ország határát 6—7 mértföldnyi hosszúságban elérjük : addig Bártfa felé az ország határáig 10 mértíöldet kellene építenünk, tehát már maga a hosszúság is in­kább az eperjes-palocsai összeköttetés mellett szól. De másodszor a területi nehézségek meg­fontolása is a palocsai vonalat teszi inkább ajánlatossá; a területi nehézségek ugyanis Bártfa felé sokkal magasabb kiépítési költséget igé­nyelnek ; tehát az építési költségek is az eperjes­palocsai összeköttetés mellett szólanak. Neveze­tesen a mennyire az eddigi adatokból kivehetjük, ha az összeköttetés Bártfa felé menne : akkor 54,600 frtot kellene mértföldenként biztosítani; ha pedig Paloesa felé menne, akkor csak 45,700 frtot, tehát az általunk pártolt vonal költsége 224,700 írttal vesz kevesebbet igénybe, a mi pe­dig igen nyomós argumentum Kis-Szeben-Pa­locsa mellett. Az üzleti költségek is hasonlóképen fognak aránylani. Mig a bártía-duklai vonalnál 107,000, addig a palocsainál csak 86,200 írt bruttó jö~

Next

/
Thumbnails
Contents