Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-342
246 348 * országos *'• A t. központi bizottságnak itt tárgyalás alatt levő 1-ső §-a két dolgot tartalmaz, 1-ör azt, hogy az elsöfolyamodasu kir. törvényszékek száma 115-ről 102-re, a járásbíróságokét 407-ről 360-ra leszállítja; 2-szor azt, hogy ezen törvényszékek és járásbíróságok szókhelyeinek kijelölésével, területeik meghatározásával, és a járásoknak a törvényszéki kerületekbe való beosztásával a minisztériumot bízza meg. Én ezen pontok egyikét sem fogadom el ; hanem elfogadom a 25-ös bizottság e helyett álló 1-ső §-át, s azt kérem ennek helyébe tétetni. Okaim következők: JSfem fogadhatom el a tőr vény székek s járásbíróságok 102 és 360-ban megállapított, tehát kevesbített számát, mert: a) Ezen törvényszékek és járásbíróságok ily megkevesitett számban kellő rendeltetésűk ezéljának meg nem felelhetnek. b) A „jó és olcsó igazságszolgáltatás" volt a kormánypárt jelszava, minden egyes törvényjavaslatnál, melyet két év óta az igazságügyminiszter a ház asztalára tesz, s a háztárgyalás alá vesz. ez volt az oka annak, hogy a kormánypárt előállott, s azt mondotta a nemzetnek: „Nemzet! mondj le bíráid szabad választhatási jogáról, majd azok székei királyi kinevezés utján töltetnek be, mert látod, ezt hozza magával a jó igazságszolgáltatás, azután ne közvetlen a hatóság fizesse, hanem majd fizetjük mi, fizeti a kormány, pedig az jól fizeti őket, és mégis olcsóbba kerül, — ez lesz az olcsó igazságszolgáltatás." — A nemzetgyűlés ellenzéke fényes, de eredménytelen szónoklatokban kifejezte e tárgy felett ellenkező nézetét : azonban leszavaztatott. ? a nemzet kénytelen volt ezen két phautomnak áldozatul dobni szabad választási jogát, elvárván mindenesetre a kormánytól, hogy azon bíróságok, melyekkel a kormánypárt kecsegtette, mind kellő számban, mind pedig jó fizetés mellett fognak felállíttatni, s igy a czél legalább megközelittetik : — azonban mi történt í — előáll a kormány, s azt mondja neki nincs pénze, s igy kellő számban azon bíróságokat fel nem állithatja, hanem e helyett ide irja eme famosus 1-ső §-t. s a nemzetre rá protocollálja, hogy elég lesz 102 törvényszék s 360 járásbíróság, mert több nem telik. Most e) Azt kérdem én, miért vette el a kormánypárt a nemzettől a szabad választási jogot? ha a nemzet legszerényebb vágyait sem képes kielégíteni ? — s mit nyert a nemzet ezen áldozattal í — felelet: semmit! — hanem jogaiból veszített; a jogengedések meredélyein sikamlott egy megjósolt lejtővel alább. d) De még kirívóbb a dolog, ha a megyék fejletlenebb viszonyaitól eltekintünk, s a királyi városok, szepesi városok, Jász-Kun s Hajdú keis május 13. 1871. rületek fejlődöttebb viszonyaikra fordítjuk figyelmünket, s elgondolja az ember, hogy itt e helyeken, hol eddig, mint példánl a Jász-Kun kerületekben 25 városi, s 3 kerületi törvényszók volt: most alig egy-kettő állíttatik, az is szórványosan, nem tekintetbevételével, hanem szándékos lábbaltiprásával a hatóság területkörének s épségének, s a fejlettebb viszonyú helyek a megyei fejletlenebb viszonyokhoz törpittetnek le. Kérdem most: e városok és kerületektől elvett szabad választási jogot az attentált uj rendszerben mi kárpótolja? semmi — sőt némelyik közüle, mint például a Kis-Kunság megsemmisíttetik, s miért? — azért, hogy Kecskemétnek dobassák oda; talán igy van? talán nem? el nem határozhatom, személyes érdekből egyik képviselője iránt. — ki*most itt a kormányt képviseli; — igy van-e? nem tudom, „hanein csak igy mondják" — lemondott ugyan a Jász-Kun kerület minden privilégiumáról, de a léteiről, mely most azon kormányi attentátummal fenyegetve van : nem mondott le, — mert a létei velünk született, sarkalatos személyi jog és nem privilégium. Átaláhan a, mostani majoritás és t. kormány a ti asz- Kun kerületeket illetőleg, tekintve a törvényhatóságok és községek rendezését, az ujonczállitás repartitióját. a most attentált első bírósági rendezést. melyek az ott soha sem létezett kasztnak a virilis szavazat általi behozatalát, az ujonczok általi tulterheltetést, tehát véradó zsarolást, és birói választási jogaitól megfosztatást, s idegen hatóságokhoz pariakint való odadobást hozták be : mondom a t. kormány a Jász-Kun kerületek irányában oly elkeseritési politikát követ, mely megtörténhetik, mikép ezen nemzet törzsnél oly resensust szül. hogy ennek a már kialudni látszó nemzetiségi érzete újból feltámad, s Magyarország többségének hibás politikája miatt az országban ennek kellő közepén egy uj, eddig nem ismert nemzetiség születik meg; jelzem e lehetőséget — ne adja Isten, hogy megtörténjék, — de jelzem azért, hogyha bekövetkeznék a napnak 12-dik órájában : ne mondhassa senki, hogy a Jász-Kunoknak képviselőik voltak e házban s nem jajdultak fel véreik sérelmei miatt; teszem én, s az igen t. kormánynak figyelmébe ajánlom. e) Végre nem állhat meg a központi bizottság 1-ső §-nak ezen tétele azért sem, mert indokolásában azt egyedül a pénzszükségnek tulajdonítja, s azzal indokolja; az ok meg nem áll, mert mindenki tudja, hogy az igazságszolgáltatás bélyegek, százalék s egyéb illetékekből sokkal több jövedelmet hoz be, mint a mennyibe kerül, s aztán az igazságszolgáltatás őrzi a vagyon és személybiztonságot, tehát ez oly első rangú czélja az államnak, hogy enDek a külpo-
