Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-342

242 342, országos ülés május 13. 1871, — elvekhez: feladták ezredéves alkotmányunkat, feladták szeretett hazánk önálló ságát, függetlenségét, mely kormánynak tagjai az államadóságok egyik részének elfogadása által, — melyek Magyarországot jogosan nem terhelték volna — e haza polgárait a végelszegényedés szélére taszították, s koldusbotra juttatták, melynek tagjai a virilis -szavazatok behozatala által az örök dicsőségű 1848-ki törvények által biztosított jogegyenlőséget lábbal tiporták, s ez által a néposztályok közti gyűlölet átkos magvát hintették el. Azt hittem, mondom, hogy e kormány nem fog oly tényt elkövetni az alkotmány lerombolására, mely engem meglep. Kénytelen vagyok azonban kinyilatkoztatni, hog}

r e hitemben csalatkoztam; kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy a kormány közbejöttével létrejött központi bizottság munkálata, mely munkálat a jelenlegi igazságügyminisztert teljhatalommal kívánja felruházni arra nézve, hogy a bírósági szervezetet kényekedve szerint végrehajtsa : még engem is, a ki már e teremben több alkalommal kinyilatkoztattam, hogy meggyőződésem szerint állami önállásunknak és függetlenségünknek veszélyesebb, nagyobb ellensége a jelenlegi kormánynál nem volt, még inkább meggyőzött ennek igazságos voltáról. Én t. ház nem azért nem fugadom el a központi bizottság által benyújtott javaslatot, mert az a jeleidegi kormányt, vagy annak egy tagját, az igazságügyminisztert akarja felruházni a törvénykezés szervezésével : azon kormányt, mely meggyőződésem szerint magasztos hivatásának ez ideig még meg nem felelt, azon kormányt, mely iránt eljárásaiért bizalommal nem viseltetem, azon kormányt, mely több alkalommal jelét adta önkényre való törekvésének; nem azért nem fogadom el a javaslatot. Kinyilatkoztatom, hogy, ha az ellenzék foglalná is el a miniszteri székeket: egy ily ajánlatot, egy ily javaslatot elfogadni képes nem volnék. Visszautasítanám azt, mert ugy vagyok meggyőződve, mikép mi képviselők nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy a néptől vett megbízatásunkat, törvényalkotási jogainkat bárkire átruházhassuk. különösen a kormányra, a minisztériumra, melynek körébe a törvények végrehajtása tartozik, melynek eljárása fölött őrködni volna különben is hivatva az országgyűlés. Azt kérdezem a kormánytól, és a kormány többségétől, hogy, ha már a bíróságok szervezését egy miniszter önkényére hajlandó bizni, különösen oly miniszter önkényére, ki az által a beterjesztett törvényjavaslatok roszaságáról ismeretes: miért nem szólította fel egyúttal a miniszter urat egy oly törvényjavaslat benyújtására, mely a képviselőház, a képviselőtestület megszüntetését foglalta volna magában, előbb, mintsem egy ily kormánynak a képviselőház fölé való emelése által a képviselőtestületet meggyalázta volna. Ha a központi bizottság javaslata elfogadtatok s az igazságügyminiszter megbizatik a törvényszékek rendezésével: e megbízatás valóságosan nevetséges és gúny tárgyává teszi a képviselőtestületet, s ha még ily megbízatás után valaki Magyarországon az alkotmányosságot illetőleg szólna: — ez valóban nem volna semmi egyéb, mint kigunyolása az alkotmányosságról! togalomnak. Én. t. képviselőház, bárha elejétől fogva megtámadtam a kormányt s a többség alkotmányellenes eljárásait, s ezt tettem honpolgári s képviselői kötelességemnél fogva; de mindig élt lelkemben a hit, hogy a kormány s a többség a végeredményben, a haza és alkotmány érdekében igyekszik működni: kénytelen vagyok azonban ez alkalommal kinyilatkoztatni, hogy, ha a központi bizottság javaslata elfogadtatik, a keblemben táplált hit meg fog gyöngülni, meg fog törni. En a Simonyi Ernő elvtársam által beadott, s általam is alairott indítvány elfogadása mellett nyilatkozom. (Zajos tetszés a szélsőbal oldalon.) Péchy Tamás: T. képviselőház! A központi bizottság által előterjesztett szöveg 1-ső szakaszát én részemről el nem fogadhatom. El nem fogadhatom pedig azt azért, mert senki sem volt e házban, ki kétségbe vonta volna azt, hogy az első folyamodásu törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek berendezése, a törvényhozás teendője; maga a minisztériumnak eddig itt felszólalt képviselöjei előttem szólt Halmoss y ur is beismerte azt, én pedig azoktól — a melyek törvényhozási teendők — nem szívesen szoktam elállani, sőt soha, ha csak rendkívüli okok által nem késztetem. A mik eddig ezen központi bizottsági javaslat mellett felhozattak : nézetem szerint egyátalában nem olyanok, a melyeket döntő okul elfogadni lehetne. Példára hivatkoztak az előttem szóló tisztelt képviselő urak, de e példákat nézetem szerint egyátalában reánk alkalmazni nem lehet. Éber Nándor tisztelt képviselőtársam, kinek szavaira nagy süfyt fektetek, Angliának példájára hivatkozott; de a mint ő maga is kinyilvánította, ott az alkotmányos érzület oly nagy, s oly nagy az igazságszeretet az állam minden rétegében, hogy ahhoz a mi államunkban létezőket hasonlitani nem lehet, sőt meg lehet vallani, hogy nálunk ép az ellenkező van. Már, hol a törvény iránti tisztelet és alkotmányos érzület nagy ; ott csekélyebb fontosságú a törvénykezés székhelyé-