Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-342

342 országos ülés május 13. 1871. 241 Ki van ott mutatva, hogy az első folyamodásu bíróságok költségei jelenleg nem 3 millió, hanem 5.297,880 írtra rúgnak. Igenis, a megyék költségei 3.000,000-t tesznek, de ott vannak még a szabad királyi és rendezett tanácsú városok a magyarországi váltó-törvényszékek, a sajtóbiróságok, az erdélyi megyei törvényszékek, az erdélyi városok segélyezései, az erdélyi úrbéri és a kerületi vegyes bíróságok költségei. Ezen költségek szintén meg fognak szűnni, ha az első folyamodásu bíróságok életbe fognak lépni. Ezek költségei mindössze 5.297,880 irtot tesznek. Azon költségvetés, melyet a minisztérium múlt évi júniusban benyújtott: 6 millió egy néhány százezer forintra rug, és azon költségvetésben ugyanazon fizetések vannak alapul véve, a melyek most fennállanak. De tessék szétnézni az egész országban, hogy meg vannak-e a birák elégedve fizetéseikkel. Erdélybe egy törvényszéki ülnöknek 6 — 800 írt fizetése van: ez szégyen-gyalázat. Magyarországon is csekélyek a fizetések, és maga a képviselő ur is beismerte, hogy azokat javítani kell. Az igaz, hogy az olcsó biró az állam pénztárának kevés pénzébe kerül; de annál többe kerül a feleknek. Én azt mondom, hogy ha számba vesszük azon költséget, melyet jól rendezett igazságszolgáltatás által a feleknek megtakarítunk : akkor ez kétszeresen meghaladja azon többletet, melyet az állam kiad. Ezt annálinkább tekintetbe kell venni, mert a legszegényebb osztályt sújtja. Ha egy szegény félnek 4 —-5-ör kell a bíróhoz menni, ez neki nagy kárára van, mert a szegény embernek minden órája, melyet keresetétől elvon, készpénz. Jelenleg valóban 4 —5-ör kell a félnek a bíróhoz menni, mig kihallgattatik. Ezen állapotnak valahára véget kell vetni. Hivatkozott a t. képviselő ur Francziaországra, és némileg ugy tüntette föl a dolgot, mintha ott az igazságszolgáltatás épen annyiba kerülne, mint nálunk; pedig ott 34 millió, nálunk pedig csak 5 millió lakos van. Francziaországban, nem amint ő mondotta 360, hanem 370 törvényszék van 89 departementban, a lakosság száma 34 millió. Az igazságszolgáltatás költségei ismét nem ugy, mint ő monda. 24 millió frankba, hanem igenis a rendes költség 49 millió frankba, a rendkívüli pedig mintegy 6 millió frankba kerül az 1870-iki költségvetés szerint, tehát összesen mintegy 53 millió frankba, vagyis 23 millió forintba. A mi költségvetésünk összesen az 1-ső és 2-od folyamodásu bíróságokat is fölvéve, a legújabb kiszámítás szerint 11 millió és egy néhány százezer forintra fog menni. MPV. H. NAPLÓ 18"| XTIHa pedig a rendkívüli költségvetés meg fog szűnni : akkor ] 1 és fél milliót fog tenni. Ha ezt tekintetbe vesszük: akkor nem áll a költség oly kedvezőtlen arányban, mint a képviselő ur feltüntette. Egyébiránt Prancziaországra nézve csak azt jegyzem meg, hogy egész Francziaországban a nagy panasz a birák rósz fizetése miatt, mert ott az alsó birák 1800 frankot húznak, a mi némileg 6 — 700 forint, mint nálunk Erdélyben fizettetnek a birák. Ott átalánosak a panaszok, a fölemelést sürgetik, mert a biró móltóságával e csekély fizetéseket meg egyeztethetőnek nem tartják. Ha ott fölemelik a fizetéseket, a költségek r sokkal nagyobbak lesznek. Én hivatkozhatnám Poroszországra. Poroszország 23 millió lakos mellett az igazságügyre 17 millió tallért fordit, a mi némileg 23 millió forint, tehát csaknem minden lakos után 1 frt. Németország más országait is föl hozhatnám, hol mindenütt látjuk, hogy az igazságszolgáltatás költségei ép ezen arányban állanak. — de sokkal nagyobb arányban állanak — mint nálunk fognak állani ezen uj költségvetés szerint. En csak azon megjegyzésre akarok észrevételt tenni, hogy a minisztérium csak vaktában odavetett valamit minden kidolgozás nélkül. Ne tessék felejteni, hogy azon javaslatok, melyeket a minisztérium beterjesztett: 1869. év végével készültek, t. i. octóber, november és decemberben, és csak januárban terjesztettek elő. A minisztérium tehát nem azon kimutatásokat vehette alapul, melyeket Dietrich és Simonyi t. képviselő urak t. i. az 1870. és 1871-ikieket, miután 1869. augusztusban kezdetett meg a munkálat; hanem az 1868-iki kimutatásokat és azokat a 25-ös bizottságnak beterjesztette. De ezzel nem elégedett meg a 25-ös bizottság, hanem ujakat kívánt, s ezeket nem lehetett mindjárt előterjeszteni, hanem csak részletesen. Igenis a minisztérium dolgozott, és hogy dolgozott: megmutatja az, hogy a 25-ös bizottságnak adatokat terjesztett elő ; és ha nem lehetett azon részletekig menni, a mint kívánatos volna : azt a mai viszonyok indokolják, és ép azért a törvényjavaslatban benne van, hogy 2 év után a törvényhozás fog intézkedni. Azért is ezek után, én a központi bizottság törvényjavaslatának 1. §-át el fogadván és pártolván, kérem a t. házat, hogy azt szintén fogadja el. (Helyeslés a jobb oldalon.) Csanády Sándor: Azt hittem t. képviselőház, miszerint a jelenlegi közösügyes kormány, melynek tagjai megtagadva multjokat; hűtlenek levén az 1861 -ki országgyűlés 2-ik I feliratában kimondott — általok h elfogadott 31