Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-342
342. ors/.ágos ülés május 13. 1871. 285 viselőház már bele fogott ezen törvényjavaslat tárgyalásába : tagadom, hogy a ház képes lenne ezt ugy tovább tárgyalni , a mint kellene. Ugyanis a jelentésben, melyet a központi bizottság beadott a 25-ös bizottság munkálatára nézve, az mondatik: hogy mérvadó adatok hiányában a 25-ös bizottság nem készíthetett egy igazságszolgáltatásra fektetett és ilyennek indokolt tervezetet. Azt kérdem t. ház, hogyha most a képviselőháznak a tárgyalásra hosszú ideje lenne, — annyi a mennyi ideje volt a 25-ös bizottságnak : — vajon képes volna-e itt valaki a részleteket tárgyalni 1 vajon kéjjes volna-e valaki lelkiismeretesen oly kérdéshez hozzá szólni, melynek alapjait nem látja, milyen számmal és hol kellenek törvényszékek és járásbíróságok, midőn nincsenek adataink! Azt hiszem, adatok hiányában, valamint a 25-ös bizottság nem volt képes alapos munkálatot készíteni, ugy ily alapos munkálatot készíteni maga a képviselőház sem volna képes. A hiba nem az, hogy a képviselőháznak a tárgyalásra nincs elég ideje ; nem az, hogy a 25-ös bizottság nem tudott alapos munkát készíteni : hanem a hiba az, hogy a minisztérium oly roppant nagy számú és fizetésű hivatalnokokkal, kötelességét elhanyagolta. Említettem már e házban, hogy létezik 1869. április 29-től egy miniszteri rendelet, a birói ügyvitel tárgyában, melyben meghagyatik a bíróságoknak, hogy az ügyforgalomról minden év január havában kimutatást terjeszszenek föl a minisztériumhoz. Ha az igazságügyminiszterium sürgette volna ezen ügyforgalom kimutatását, lett volna a 25-ös bizottságnak, és lenne most e háznak is valami alapja. De midőn a 25-ös bizottságban én egyszer bátorkodtam a miniszter urat fölkérni, hogy ily adatokat közöljön : azt nyilatkoztatta, hogy ily adatok neki birtokában nincsenek; és későbben, midőn kénytelen voltam e házban interpellálni : itt is azt nyilatkoztatta, hogy adatai nincsenek. Néhány nap múlva a 25-ös bizottságban előterjesztett adatokat ; de azok nagyon hiányosak voltak, több megyéből alig volt valami, a szolgabírói hivatalok, és városokról szóló adatok szintén hiányosok voltak, ugy hogy azokat használni nem lehetett. Tehát, hogy a 25-ös bizottság nem valamely biztos alapon indult, hogy ezen házban most alaposan tárgyalni a részleteket nem lehet: annak sem a ház, sem a 25-ös bizottság, sem az idő rövidsége nem az oka, hanem mint mondám az, hogy az igazságügyminiszterium saját rendeletének végrehajtását elmulasztotta, és az adatokat nem szerezte be. Azt mondja Radó képviselő ur, — és ez is elvi kérdés, — hogy a bíróságok rendezése tulajdonképpen administrationális dolog. Az nem igaz, ezt tagadom határozottan; mert ha administrationális dolog lenne: akkor nem jutott" volna eszébe magának a törvényhozásnak, még pedig 1869-ben, biztosítékot nyújtani a nemzetnek az iránt, hogy a bíróságok rendezése administrationális utón nem fog változást szenvedni. Az 1869-ki IV. törvényczikk 21. §-a azt ! mondja: ,,A törvényben meghatározott biróságoi kat megszüntetni, vagy azokon kivül más bíróságokat bármi szin és ezim alatt föllállitani, s a bíróságoknak a törvényben megállapított illetőségén vagy kerületén, úgyszintén a birák számán, a törvényhozás utján kivül, változtatni nem szabad." Ha tehát ez administrationális dolog volna, akkor nem lett volna szükséges a törvényhohozásban biztosítékot nyújtani az iránt, hogy az ily változtatás csupán a törvényhozáshoz tartozik. Miután ez a törvényben világosan biztosíttatott : tiltakoznom kell az ellen, hogy ez admij nistrationális dolog, nem a törvényhozás dolga. | [Helyeslés.) Mondhatnék még Radó képviselő urnák némelyeket, egy némely állítására ; de ezek oly csekély dolgok, oly csekély figyelmet érdemelnek, hogy talán maga a ház is szívesen elengedi, hogy észrevételeimet nem teszem meg azokra. Áttérek már most magára a tárgyra. Előttünk három tervezet van: Egyik a központi bizottság szövegezése , másik azon indítvány, mely, az 1. §. helyett a 25-ös bizottság munkálatát ajánlja ; a harmadik pedig Simonyi ' Ernő képviselő urnák módositványa, vagyis inj ditványa. A mi a központi bizottság szövegezését j illeti: ugy hiszem, nem fog a központi bizottság ' előadója oly állításhoz ragaszkodni, mintha ez I a 25-ös bizottságnak munkálatát fogadta volna j el alapul. A 25-ös bizottság megjelölte a tör| vényszékek és járásbíróságok helyét. Ha a központi bizottság szövegezése ugy szólana, hogy a 25-ös bizottság által megállapított törvényszéki és járásbirósági székhelyek helyett, tehát a számok helyett az általa megállapítottakból egyelőre csak 102, és illetőleg 360 fog fölállittatni: akkor én is hajlandó volnék elfogadni azt, hogy ez a 25-ös bizottság munkálatának módosítása; azonban mivel e §-ban csak az mondatik, hogy 102 törvényszék és 360 járásbíróság állíttatik föl, a nélkül, hogy a hely megemlittetnék, habár valószínűleg be sem következhetik, mert képtelenség volna, hogy az igazságügyminiszter a 25-ös bizottság által meghatározott helyeket mind elmellőzze, és mind másokat jelöljön ki: de elvben véve ugy áll a dolog, hogy a 25-ös bizottság munkálata egészen el van vetve, mert a 25-ös bizottság munkálatá30*
