Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-341
210 341. országos ülés májas 12. 1871. kapni a megyéktől, nem volt képes a megyéket rászorítani, hogy e feladatot teljesítsék. Az igaz, hogy ez igen nagy baj ; igaz az is, hogy a miként az igazságügyminiszteriumban a megyékkel bánnak, nem csodálom, ha a megyék részéről igen nagy készséggel nem találkoznak. Lesz szerencsém e napokban egy kérdést intézni az igazságügyminiszter úrhoz egy rendelet iránt, melyet Nyitra megye közönségéhez küldött Csemeghy miniszteri tanácsos. Abból meg fogja látni a t. ház, hogy azon eljárás minden kritikán alóli volt. Hogy ha ily eljárás után a megyék részéről nem találkoznak készséggel: azon ne csodálkozzunk. De, t. ház, nemcsak a birák számát kell tudni: hanem az elintézett ügydarabok számát is. Fogalmuk sincs erről; nincs fogalmuk,mennyi ügydarab intéztetett el, mennyi van beadva a felek által? Az igaz, hogy a birák számának megtudására nézve segíthettek magukon, ha valakinek, a minisztérium roppant személyzete közül eszébe jutott volna, hogy hiszen a kalendáriumban megtalálja a szolgabirák s esküdtek neveit, onnan is kiírhatták volna. A második több nehézséggel jár, mert arra statisticai adataink nincsenek. De hogy ezen statisticai adatok hiányában bárki is képes legyen meghatározni, hogy Magyarországban, hol szükséges törvényszék, hol szükséges járásbíróság és hogy ezen törvényszéket vagy járásbíróságot hány számmal kell kinevezni: azt, méltóztassanak megengedni, én nem hiszem, én nem foghatom fel. Az egész statistica tehát, mely elénk tétetett: egészen alaptalan, egészen légből kapott és ezen alapon ezen légből kapott statistica alapján felhív a központi bizottság, és amint látom maga a kormány' is elfogadta a központi bizottság nézetét, hogy szavazzunk meg egy olyas valamit, a mi lerontja az alkotmányt, a mi teljhatalommal ruházza fel a minisztert, s mi egyáltalában az országot kielégíteni nem fogja. De t. ház, én a minap, midőn szerencsém volt ebben felszólalni, nagy súlyt fektettem a dolog pénzügyi oldalára is. Mióta itt köztudomású lett, hogy tulajdonkép a 25-ös bizottság munkálatának elfogadását a pénzügyminister kijelentése gátolja meg, e pénzügyiminiszter tette rá a vétót, igen sokat beszéltek ezen tárgyról a közönségben. Különösen panaszkodnak, hogy a bécsi lapok nagyon megtámadják Magyarországot, hogy az igazságszolgáltatásra nincsen pénze ; s hacsak a bécsi lapok volnának: ugy nem sokat gongondolnék vele; de hallottam képviselő-társaimat is akként nyilatkozni, hogy ha Magyarország törvényhozása kimondja, hogy nincsen pénze igazságszolgáltatásra : akkor Magyarország tulajdonkóp banquerottot mond. Méltóztassanak tehát megengedni, e tekintetben, miután a múltkor már szerencsém volt nagyobb súlyt fektetni ezen pontra, hogy erre nézve némi felvilágosításul még néhány megjegyzést tegyek. En nem azt ellenzem, t. ház, bár mi áldozatba is kerüljön, hogy a kellő pénz meg ne adassék az igazságszolgáltatásra; hanem ellenzem azt, hogy az ország pénze megfontolatlanul, könynyelmüen elpazaroltassék, hogy oktalanul kiadassák. Ezt ellenzem én. Hogy állunk t. ház tehát pénzügyi tekintetben? Nem azt akarom én most mondani, hogyan állnak az országnak pénzügyei; arról szólottam a múltkor. De vizsgáljuk csak meg, hogy micsoda pénzáldozatokat igényel, és minő arányban van ezen pénzáldozat a kellő szükségekhez. Azt mondják, t. ház, hogy most az igazságszolgáltatás nem jó, s hog} r ennélfogva azon javítani kell. En, t. ház, a múltkor is mondottam és most is ismétlem azt, hogy nem hallottam panaszkodni senkit, sem annak előtte, sem az óta, hogy a bíróságok kis száma vagy az eljárás késedelme ellen lenne az országban panasz az első fokú bírósággal szemben, hanem panasz volt a bírák képzettsége hiányára és sok helyen az eljárás tisztaságára nézve. Ezen tehát t. ház, nem a nagy szám, hanem a válogatottság által lehet segíteni t. i. hogy megválogatjuk a bírákat jobban, mint a miként most válogatjuk ; de hogy nagyobb számmal rendelkezhessünk a válogatásnál: kell, hogy fizetéseiket nevezetesen felemeljük, mert csak akkor fogunk oly férfiakat megnyerhetni, kik birnak a kellő képzettséggel s birnak a kellő jellemmel, és a kik legalább akarnak ezen ügygyei foglalatoskodni, mely igen terhes. De a törvényjavaslat szerint mi terveztetik ? Sokaság és kevés fizetés fölemelés. Kivéve a pesti törvényszókeket, a hol a dotatio némely kerületben igen aránytalanul nagyobb — nem mondom, hogy absolute nagyobb, de aránytalanul nagyobb, — mig a többiek 1200 írt helyett csak 1500 frtot kapnak; tehát fölemelek a fizetést egy ötödrészszel, és mégis t. ház , mi a következése ennek? Ezen törvényjavaslat szerint, mely előttünk van, tulajdonképen a 25-ös bizottság munkálata szerint, a melyben lő törvényszékkel és 41 járásbírósággal több van, mint a jelenlegi előterjesztésben, miután nem tudjuk, hogy mások érdekében mennyit szándékoznak ezekből felállítani, felvéve a 25-ös bizottság jelentését, s az általa tett számítást, ugy áll a dolog: hogy például Bihar megyében 1 Síiben a közigazgatás, az igazságszolgáltatás rendes és rendkívüli költségei, és az utfentartás költségei bele kerülnek 212,000 frtba. A tervezet szerint az igazságszolgáltatás maga bele fog kerülni 377,000 frtba. Tehát magában Bihar megyében
