Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-341

204 341. országos ülés májns 12 1871. sokkal túlnyomóbb, mint az, hogy ezen provisorium megalkotását a kormányra bizza. {Helyeslés jobb felől.) Ennek folytán mindenesetre kérem, hogy méltóztassék a részletes kérdés megvitatását későbbi koíra halasztani, mikor ezen részletek fognak épen szóba jönni, és most csak azon kérdés felett nyilatkozni, hogy átalánosságban mi fogadtatik el, ezeket egymással szembe állítva. Elnök: Elfogadja a t. ház a 25-ös bizottság által bemutatott, a központi bizottság által ajánlott törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem? (Zaj. FeTkiáltásoh: A kérdéshez l) Ghyczy Kálmán: Megszokott, és a törvénykezés terén nem ritkán előforduló dolog, hogy az ügy lényege, formaságok ürügye alatt kijátszatik. De azt hiszem, hogy ez megtörténhetik valamely kis törvényszék előtt, de az országgyűlési tanácskozások kebelében ilyesminek történnie nem szabad. (Helyeslés bal felől.) Nekünk mindnyájunknak ugy látszott, hogy a központi bizottságnak véleményes jelentése, az általa beterjesztett törvényjavaslat, nemcsak módosítása a 25-ös bizottság törvényjavaslatának, hanem uj törvényjavaslat, (Helyeslés bal felől.) és ennélfogva nem vélhetünk mást, minthogy a központi bizottság maga csakugyan azon törvényjavaslatot, a melyet ő, saját szövegezése szerint, benyújtott, kívánta tárgyaltatni, és ennek ellenében helyén volt azon indítványt tenni, hogy ne azt tárgyaltassék, hanem tárgyaltassék a 25-ös bizottság által beadott eredeti törvényjavaslat. A központi bizottság előadójának nyilatkozata szerint azonban, a melynek itt hitelt adni kell, a központi bizottság által beterjesztett törvényjavaslat nem egyéb, mint módosítása a 25-ös bizottság javaslatának, és a t. előadó ur a központi bizottság nevében kijelentette, hogy valamint a központi bizottság átalánosan a részletes tárgyalás alapjául a 25-ös bizottság javaslatát elfogadta, ugy kéri a házat is, hogy a t. ház a 25-ös bizottság javaslatát méltóztassék a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. így állván a dolog, azt hiszem, hogy a kérdés egyszerűen csak ugy tehető föl: elfogadja-e a ház a részletes tárgyalás alapjául a 25-ös bizottság javaslatát? (Helyeslés balról) Mert miután az előadó urnák kijelentése szerint a központi bizottság által tett javaslatok csak módosításai az eredeti szövegezésnek: ennélfogva előre már kérdésbe azt föltenni, hogy elfogadja-e a ház azon módosításokat, melyeket a központi bizottság tett, nézetem szerint nem lehet, és igy két, egymástól egészen különböző eszme tétetnék ki szavazásra, amelyekre igen nehéz igennel vagy nemmel felelni. Ennek tehát teljes mellőzésével a t. házI nak ki kell mondani, hogy elfogadja-e a 25-ős bizottság javaslatát a részletes tárgyalás alapjául vagy nem ? és ha elfogadja, akkor az előadó urnák teljes jogában áll minden egyes §-ra a módosításokat megtenni, és igen helyesen mondta, hogy ezen részletekre nézve az érdemleges tárgyalásnak akkor leszen helye. Ha mi ezen eljárást kikerüljük, és már most előre praeoccupalunk, és elfogadjuk a központi bizottság javaslatát : akkor azon téves útra jövünk, hogy a valóságos érdemleges vitának sehol helye nem leend. Ennélfogva ismételve kérem a t. házat, méltóztassék t. elnök által a kérdést ugy föltétetni, hogy a 25-ös bizottság javaslata a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik-e vagy nem 1 (Helyeslés bal felől. Elnök : A kérdés amint föl volt téve, véleményem szerint épen megfelel azon kellékeknek, melyeket a t. előttem szólott képviselő ur előhozott. Azt kérdeztem: elfogadja-e a t. ház, — igy van a központi bizottság jelentésében is, — a 25-ös bizottságnak, a központi bizottság által bemutatott, törvényjavaslatát átalánosságban a részletes tárgyai ás alapjául, igen, vagy nem ? (Helyeslés jobb felől) Deáky Lajos: T. ház! (Zaj.) A házszabályok 146. §-a igy szól: „Legelőször a központi, majd a külön bizottsági javaslat, s ennek nem létében, vagy el nem fogadtatása esetében az alapul szolgáló javaslat vagy indítvány jön szavazás alá, azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módositványok; végre az elleninditvány, s ennek netaláni módositványai." Tehát ifct nem a 25-ös bizottság javaslata, hanem a központi bizottság javaslata jön először szavazás alá. (Zaj.) Péchy Tamás ; T. ház S Semmi kifogásom sem volna az elnök ur által föltett kérdés ellen, ha a végére hozzá nem tette volna azt, „melyet a központi bizottság ajánl." Mert ha a központi bizottság szövegezést is nem adott volna be beadványa mellett: akkor tökéletesen correct volna a kérdés föltevése; de a midőn a központi bizottság külön szövegezést is ad be : akkor nem tartom az elnök ur által föltett kérdést correctnek. Méltóztassék azért a kérdést vagy ugy föltenni: „elfogadja-e a ház a 25-ös bizottság munkálatát?" akkor tisztán lesz föltéve, vagy méltóztassék föltenni ugy: „elfogadja-e a ház a központi bizottság szerinti szövegezést", akkor is tisztán fog állani: akkor tudjuk, mire kell igennel vagy nemmel szavaznunk. (Helyeslés bal felől.) Elnök; A szabályok értelmében nem is * tehetem föl másként a kérdést, mert a házsza-