Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-341

196 341- országos ülés május 12. 1871. A pénzügyi bizottságnak vannak jelentései. Széll Kálmán pénzügyi hízottsági előadó: T. ház! Van szerencsém a t. háznak jelenteni, hogy a pénzügyi bizottság a belügyminiszter által, a közbiztonság helyreállítására tett intézkedések végbefejezésére szükséges póthitelről szóló törvényjavaslatot tárgyalás alá vette és az erről szóló jelentést elkészítvén, azt a t. háznak azon kéréssel terjeszti be, hogy, miután a jelentéshez törvényjavaslat is van mellékelve: annak kinyomatását elrendelni és tárgyalás végett az osztályokhoz utasítani méltóztassék. Elnök: Ki fog nyomatni és az osztályokhoz utasittatik. Széll Kálmán pénzügyi bizottsági előadó: Azonkívül van szerencsém a központi bizottság jelentését benyújtani a fiumei kikötő kiépítéséről és ezen czélra az 1871 -ik évre szükséges póthitelről szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem, méltóztassék ennek kinyomatását elrendelni és napirendre kitűzését elhatározni. Elnök: Ki fog nyomatni, de napirendre bajos volna most kitűzni, hanem egyelőre a sürgős tárgyak sorába följegyzem. Királyi Pál központi bizottsági előadó: T. ház ! A községi rendezésről szóló törvényjavaslatot a főrendiház tárgyalván, némi módosításokkal fogadta el és küldte vissza. Ezen módosításokat az osztályok tárgyalván, az általuk tett észrevételeket a központi bizottság tegnapi ülésében tárgyalás alá vette és az itt történt megállapodásról szóló jelentést van szerencsém a t. háznak előterjeszteni, kérvén annak kinyomatását és annak idején napirendre kitűzését elhatározni. (Helyeslés). Elnök : Ki fog nyomatni, kiosztatni és meg fog határoztatni, hogy mely napon tűzessék napirendre. Következik a mai napirenden levő tárgy a központi bizottság jelentésének tárgyalása az első folyamodásu törvényszékek és "járásbíróságok tárgyában. Hodossy Imre {olvassa a központi bizottság jelentését az első folyamodásu törvényszékek és járásbíróságok, tárgyában.) Simonyi Ernő: T. ház! Most arról levén szó, hogy a ház elfogadja-e a 25-ös bizottság által beadott törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául, a központi bizottság előadója azt mondja, hogy a központi bizottság azt elfogadta, de azt nem mondja; hanem tény, hogy abból egyetlen egy szót sem tartott meg. Én közelebb állok a 25-ös bizottság munkálatához, mert én legalább annak czimét minden esetre megtartom, és ha a központi bizottság, mely azt sem tartotta meg, mégis azt mondja, hogy elfogadja a részletes tárgyalás alapjául, elfogadom én is, azon világos megjegyzéssel, hogy annak 1. §-nál indítványozni fogom a t. háznak, hogy az általam benyújtott törvényj javaslatot méltóztassék a további részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Tisza Kálmán : Midőn a tegnapelőtti napon Zsedényi Ede igen t. képviselőtársam indítványozta, hogy a közp. bizottságnak most tárgyalás alatt levő jelentése már a mai napon vétessék tárgyalás alá: ő indokolta ezt azzal, hogy szükséges, miszerint az ország ezen nagy fontosságú kérdésre nézve valahára megnyugodjék. Én, bár olvastam azt, mintha ellenkezőjét tettem volna, de részemről elfogadtam — a mint méltóztatnak emlékezni — hogy a tárgyalás a mai napon kezdetét vegye. De midőn ezt elfogadtam : egyátalában nem vagyok képes elfogadni az indokot; mert meg vagyok róla győződve, hogyha ezen tárgynak befejezése a közp. bizottság által ajánlott módon fog történni : megnyugodni nem fognak a kedélyek az országban; de előáll a nyugtalanság sokkal nagyobb mórtékben mint eddig létezett. (ügy van! bal felől.) Igenis óhajtandó, hogy ezen már eddig is valóban igen sok botrányos phasison keresztül ment tárgy befejeztessék; de ha oly módon fog befejeztetni, mint ezt a közp. bizottság akarja: akkor ezen botrányos eljárás befejezése alkotmányos botrány lesz. (ügy van! bal felől. E két állításomnak indokolásául szabad legyen a tiszt, ház figyelmét felkérni arra, a mi ezen dologban eddig történt. Kimondatván állítólag az igazságszolgáitaI tás jó-voltának mindenek felett álló szempontjából, hogy a választási jognak az első folyamodásu törvényszékek és járásbíróságoknál meg kell szűnni ; hangsulyoztatván — és nem minden alap nélkül, ezt elismerem — hogy midőn jó igazságszolgáltatásról van szó, a pénzügyi tekintetek nem lehetnek irányadók: pár hóval ama törvény elfogadása után a minisztérium részéről beadatott a törvényjavaslat az első folyamodásu törvényszékek és járásbíróságok rendezéséről, be annak kapcsában egy táblázat is, melynek tanui sága szerint a minisztériumnak nézete akkor az volt, hogy az általa annyira hangoztatott igazságszolgáltatási érdekek 133 törvényszék és 369 járásbíróság felállítását követelik. Ama törvényjavaslat nem igtatta e helyeket a törvény szövegébe, csak azt mondotta, hogy a törvényszékek és járásbíróságok helyei a csatolt táblázat szerint állapittatnak meg. A ház osztályai és központi bizottsága ezzel meg nem elégedvén, azt mondák, hogy a törvényszékek és járásbíróságok