Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-337
134 337. országos Illés májns 5. 1871. hanem csak annyiban, hogy a feleket kihallgatva, az átirhatást megengedi;de a successionalis kérdés, vagy más jogi oldala a dolognak a rendes bírósághoz tartozik, sőt tévedés esetében az átirás kiigazítása iránti kereset is érvényesíthető. Kérem a t. képviselőházat, ne szolgáltassunk a jövőre okot, hogy olyforma észrevételek merüljenek föl, mint a minőket Simonyi Ernő az esküdtszéki bíróságra fölhozott, hogy t. i.: nem ösmeri el törvényesnek azt. Magam is kijelentettem, mikor Böszörményi ügye tárgyalás alá került, hogy nem ismerem el törvényesnek, mert nem articularis, hanem patentalis bíróság volt. Hogy a ház törvényalkotási joggal ruházta föl a minisztert: ezt világos szavakkal kimondta a miniszter, midőn e tárgyban Pest megyéhez leiratot intézett, melyben azt mondja: „elég hivatkoznom arra, hogy az esküdtszék alkotására vonatkozó rendeletem az országgyűlés mindkét házától nyert fölhatalmazás alapján keletkezett, és midőn e törvényhozási jogot gyakoroltam: nem lehetett tőlem elvitatni azon jogot sem, hogy önalkotta rendeletem értelmét fölmerült kétség esetében, önmagam határozzam meg," mely szavakban magának törvényhozói jogot követelt, magam is helyesnek tartom. T. képviselőház! Meg kell különböztetni a patentalis, meg az articularis bíróságot egymástól. Ha már követtünk el hibákat e téren : ne kövessünk el többé ily eket a jövőben. Ott van az 1791. XH-dik törvényezikk, melyben az van mondva : „Leges ferendi, interpretandi potestatem in regno Hungáriáé legitimé eoronato principi et Statibus ad Comitia legitimé confluentibus communem esse, nec extra illám exerceri posse sua M. Summa ultro agnoseit. Status et ordines securos reddens nunquam per sicdictos patentales, quae in nullis unquam regni judiciis acceptari possunt, gubernandos főre," azutánjön: „Proinde forma judiciorum lege stabilita —autontate Regia non immutabitur — executoria autem potestas nonnisi in sensu legum per R. Mattéin exereebitur." Bocsánatot kérek, ha történt valami eddig, mi az ország közjogatóli eltérésre mutat, óhajtom, hogy többé ne történjék, vagyis ha netalán hibát követtünk el: — azt ismétlésével ne nagyobbítsuk. Én tehát Halmossy módositványát azon hozzátétellel, hogy ha az igazságügy szükségét látja egy vagy más helyen a járásbíróságot vagy illetőleg némely községi bíróságot telekkönyvi hatósággal fölruházni: ne tegye azt pátens utján, hanem beczikkelyezés végett jelentse be a törvényhozásnak, és ha inarticulálva lesz a bíróság : nem lesz módja ellene kifogást tenni senkinek. Ey alakban, t. ház, én Halmossy módositványát, Győrffy módositványával együtt nemcsak elfogadom: hanem azt tartom egyedül törvényesnek, azt tartom olyannak, mely Magyarország jus publicumát nem változtatja, nem sérti meg. Tisza Kálmán: T. ház! Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy Halmossy képviselő urnák azon állítása, mintha törvényben nem lehetne kimondani, hogy az igazságügyminiszter javaslatot készítsen egy vagy más tárgyban: egyátalában nem áll. Elvileg is nagy különbség van egy határozat és egy törvényben kimondott kötelezettség között, mit — gondolom — maga sem fog tagadni; mert mig az egyik a törvényhozás egyik factorának végezése, addig a másik az összes törvényhozásnak megállapodása. De ha a gyakorlatra hivatkozik: méltóztassék megnézni, mind 1848-ban, mind jelenben a minisztérium felállítása óta alkotott törvényeket: azokban igen sok esetben ott fogja az ily utasítást találni. Tehát egyátalában nem áll, hogy törvénybe ily utasítást adni ne lehetne. Különben én, főleg a meghatalmazásadás szempontjából akarok a tárgyhoz szólani; azonban előre megjegyzem a telekkönyveket illetőleg, hogy én igenis szeretnék, kívánnék a telekkönyvek tekintetében megtenni legalább annyit, hogy a centralisatió a telekkönyvek irányában nagyobb fokra ne emeltessék, mint eddig volt, ha már nem lehet is a bíróságok részéről és sok felől az országban fölmerült aggodalmak miatt, a telekkönyvek decentralisatióját annyira vinni, a mennyire kellene; de legalább amennyiben decentralizálva voltak: ne centralizáljuk azokat a jövőben jobban. (-Helyeslés.) Ezt a telekkön3 7 vekre nézve óhajtom és annak idején talán lesz is még alkalmam ezen óhajtást érvényesiteni. Itt őszintén bevallom, hogy tegnap azt hittem, hogy Halmossy képviselő ur módositványát értem ; ma azonban már nem értem, nem értem t. i. mióta magyarázta, hogy mit tesz; mert midőn a bírákat, kik ott közreműködjenek és ítéljenek; szaporítani akarja, és midőn megtámadta az eredeti szerkezet azon határozmányát, miszerint a telekkönyvek a törvényhez beküldessenek azt kellett hinnem, hogy ezt azért teszi, mert ő ezt ugy látja, hogy ez sok zavarra ad alkalmat, és szükségesnek látja, hogy a telekkönyvi ügyekre nézve helyben itélethozás történhessék ; de Dietrich képviselő úrhoz intézett válaszában kinyilatkoztatja, hogy ez egyátalában nem szükséges; tehát ő szaporítja a bíróságok személyzetét, de azért mégis a telekkönyveknek távolabb törvényszékekhez békül-