Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-337

134 337. országos Illés májns 5. 1871. hanem csak annyiban, hogy a feleket kihallgatva, az átirhatást megengedi;de a successionalis kér­dés, vagy más jogi oldala a dolognak a rendes bírósághoz tartozik, sőt tévedés esetében az átirás kiigazítása iránti kereset is érvénye­síthető. Kérem a t. képviselőházat, ne szolgáltas­sunk a jövőre okot, hogy olyforma észrevéte­lek merüljenek föl, mint a minőket Simonyi Ernő az esküdtszéki bíróságra fölhozott, hogy t. i.: nem ösmeri el törvényesnek azt. Magam is kijelentettem, mikor Böszörményi ügye tár­gyalás alá került, hogy nem ismerem el törvé­nyesnek, mert nem articularis, hanem patenta­lis bíróság volt. Hogy a ház törvényalkotási joggal ruházta föl a minisztert: ezt világos sza­vakkal kimondta a miniszter, midőn e tárgyban Pest megyéhez leiratot intézett, melyben azt mondja: „elég hivatkoznom arra, hogy az esküdt­szék alkotására vonatkozó rendeletem az ország­gyűlés mindkét házától nyert fölhatalmazás alapján keletkezett, és midőn e törvényhozási jogot gyakoroltam: nem lehetett tőlem elvitatni azon jogot sem, hogy önalkotta rendeletem ér­telmét fölmerült kétség esetében, önmagam ha­tározzam meg," mely szavakban magának tör­vényhozói jogot követelt, magam is helyesnek tartom. T. képviselőház! Meg kell különböztetni a patentalis, meg az articularis bíróságot egymás­tól. Ha már követtünk el hibákat e téren : ne kövessünk el többé ily eket a jövőben. Ott van az 1791. XH-dik törvényezikk, melyben az van mondva : „Leges ferendi, inter­pretandi potestatem in regno Hungáriáé legitimé eoronato principi et Statibus ad Comitia legi­timé confluentibus communem esse, nec extra illám exerceri posse sua M. Summa ultro agnoseit. Status et ordines securos reddens nunquam per sicdictos patentales, quae in nullis unquam regni judiciis acceptari possunt, gubernandos főre," az­utánjön: „Proinde forma judiciorum lege stabilita —autontate Regia non immutabitur — executoria autem potestas nonnisi in sensu legum per R. Mattéin exereebitur." Bocsánatot kérek, ha történt valami eddig, mi az ország közjogatóli eltérésre mutat, óhaj­tom, hogy többé ne történjék, vagyis ha neta­lán hibát követtünk el: — azt ismétlésével ne nagyobbítsuk. Én tehát Halmossy módositványát azon hozzátétellel, hogy ha az igazságügy szükségét látja egy vagy más helyen a járásbíróságot vagy illetőleg némely községi bíróságot telek­könyvi hatósággal fölruházni: ne tegye azt pá­tens utján, hanem beczikkelyezés végett jelentse be a törvényhozásnak, és ha inarticulálva lesz a bíróság : nem lesz módja ellene kifogást tenni senkinek. Ey alakban, t. ház, én Halmossy mó­dositványát, Győrffy módositványával együtt nemcsak elfogadom: hanem azt tartom egyedül törvényesnek, azt tartom olyannak, mely Ma­gyarország jus publicumát nem változtatja, nem sérti meg. Tisza Kálmán: T. ház! Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy Halmossy kép­viselő urnák azon állítása, mintha törvényben nem lehetne kimondani, hogy az igazságügymi­niszter javaslatot készítsen egy vagy más tárgy­ban: egyátalában nem áll. Elvileg is nagy kü­lönbség van egy határozat és egy törvényben kimondott kötelezettség között, mit — gondo­lom — maga sem fog tagadni; mert mig az egyik a törvényhozás egyik factorának végezése, addig a másik az összes törvényhozásnak megállapo­dása. De ha a gyakorlatra hivatkozik: méltóztas­sék megnézni, mind 1848-ban, mind jelenben a minisztérium felállítása óta alkotott törvénye­ket: azokban igen sok esetben ott fogja az ily utasítást találni. Tehát egyátalában nem áll, hogy törvénybe ily utasítást adni ne lehetne. Különben én, főleg a meghatalmazás­adás szempontjából akarok a tárgyhoz szólani; azonban előre megjegyzem a telekkönyveket il­letőleg, hogy én igenis szeretnék, kívánnék a telekkönyvek tekintetében megtenni legalább annyit, hogy a centralisatió a telekkönyvek irányában nagyobb fokra ne emeltessék, mint eddig volt, ha már nem lehet is a bíróságok részéről és sok felől az országban fölmerült ag­godalmak miatt, a telekkönyvek decentralisatió­ját annyira vinni, a mennyire kellene; de leg­alább amennyiben decentralizálva voltak: ne centralizáljuk azokat a jövőben jobban. (-Helyes­lés.) Ezt a telekkön3 7 vekre nézve óhajtom és an­nak idején talán lesz is még alkalmam ezen óhajtást érvényesiteni. Itt őszintén bevallom, hogy tegnap azt hittem, hogy Halmossy képviselő ur módosit­ványát értem ; ma azonban már nem értem, nem értem t. i. mióta magyarázta, hogy mit tesz; mert midőn a bírákat, kik ott közremű­ködjenek és ítéljenek; szaporítani akarja, és mi­dőn megtámadta az eredeti szerkezet azon hatá­rozmányát, miszerint a telekkönyvek a törvény­hez beküldessenek azt kellett hinnem, hogy ezt azért teszi, mert ő ezt ugy látja, hogy ez sok zavarra ad alkalmat, és szükségesnek látja, hogy a telekkönyvi ügyekre nézve helyben itéletho­zás történhessék ; de Dietrich képviselő úrhoz intézett válaszában kinyilatkoztatja, hogy ez egyátalában nem szükséges; tehát ő szaporítja a bíróságok személyzetét, de azért mégis a te­lekkönyveknek távolabb törvényszékekhez békül-

Next

/
Thumbnails
Contents