Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

836. országos ülés május 4. 1871. j 2$ gezzeuek, ha ezen ügyek vitelére egy állam bí­rói hivatalra képesített tisztviselőt saját pénztá­rukból fizetnek, kinek hivatala állandó leszen, s abban az igazságügyi miniszter által megerősí­tendő. Az ily engedélyek megadását tartozik az igazságügyi miniszter a törvényhozásnak jóváha­gyás végett bejelenteni. Elnök:'T. ház! Előbb magát a §-t kell megállapítani. A 19., most a 17-ik §-t tehát elfogadja-e a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Most következnék az indítvány, mely szerint ezen szakasz és a következő közé egy uj szakasz lenne iktatandó. Hodossy Imre a központi bizott­ság előadója: T. ház! Ezen §, melyet Hajdú Ignácz képviselőtársam indítványozott, homlok­egyenest ellenkezik azzal, mi ezen törvényjavas­latban és az 1869-iki IV. törvényczikkben fog­laltatik. Hogyan gondolhatja tehát, hogy azon többség, mely a fönebbi törvényeket megszavazta, az ő indítványát elfogadja: azt nem értem. Ghyczy Kálmán: Azon vélekedésben vagyok t. ház, hogy azon indítvány, melyet Hajdú Ignácz barátom tett, azokhoz képest, mik a mai ülés folyama alatt történtek, egy részle­tet képez azon indítványhoz, melyet Simonyi Ernő t. barátom benyújtott és összefüggésben van a 25-ös bizottság által készített és legközelebb a ház tárgyalása alá kerülendő törvényjavaslattal. Nem akarom én ezzel azt mondani, hogy azon indítvány, melyet Hajdú Ignácz barátom tett: egész szövege szerint elfogadható legyen; hanem azt mégis bátor vagyok megjegyezni, hogy ha nem is azon indokokból, melyeket Hajdú Ignácz t. barátom előadott, hanem más, különö­sen azon indokoknál fogva, melyeket Simonyi Ernő t. barátom elmondott: mégis lehetséges, hogy ideiglenesen legalább, most ez alkalommal az ily kivételes helyzetben levő városok a ma­guk törvényszékeit p. o. oly módozat szerint, minőt Simonyi Ernő t. barátom előterjesztett, megtarthatják. Miután tehát ezen indítvány szoros kapcso­latban van azon inditványnyal, melyet Simonyi Ernő t. képviselőtársam beadott, azt hiszem : hogy eg3 r átalában nem hibázunk, ha azt most nem tárgyaljuk, hanem Simonyi Ernő t. bará­tom indítványával együtt fogjuk tárgyalás alá venni. Ha szükséges, azon módosításokat, melyeket Hodossy Imre képviselő ur elvi tekintetből ja­vasolj: a tárgyalás alkalmával meg lehetne tenni. Én továbbá is bátor vagyok arra kérni a t. házat, méltóztassék ezen indítványt akkor tár­gyadni, mikor Simonyi Ernő indítványa fog tár­gyalás alá kerülni. (Helyeslés.) Horváth Döme miniszteri meghí­zott : T. ház! Nem szólok ahoz, amit Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam javasolt; az önök bölcsessége fogja eldönteni, vajon akkora mél­tóztatnak-e a módositvány tárgyalását elhalasz­tani, a mikor Simonyi Ernő képviselő ur indít­ványa fog tárgyaltatni? Egyelőre csakis annyit jelzek, hogy ezen indítványhoz azon esetre, ha most méltóztatnak annak sorsát eldönteni: a kor­mány részéről nem járulhatok; meri a mint igen helyesen jegyezte meg előadó ur, az homlok egye­nest ellenkezik magával az alap-törvénynyel, az 1869: IV. törvényczikkel, melynek fölíorgatását a t. képviselőház egyátalán nem engedheti. Egyébiránt csalódik is a képviselő ur, mert ő az autonomicus községeket, melyeidben nem lesz járásbíróság: több joggal akarja íölruhazni birtokbirósági tekintetben, mint azon autonomi­cus községeket, hol a járásbíróságok székelni fog nak. Ezen törvény szövege szerint ezen közsé­geknek nem fog birtok bíróság adatni; és módo­sitvány t tevő képviselő ur mégis azon községek­nek, melyek kivül esnek a járásbirósági székhe­lyeken, birtokbiróságot is akar adni. Nincs ki­fogásom az ellen, hogy a módositvány tárgya­lása elhalasztassék, de kötelességemnek tartot­tam előre kijelenteni, hogy a módositványhoz nem járulhatok. (Helyeslés jobb felől.) Csanády Sándor: Ha méltóztatnak kimondani, hogy Hajdú Ignácz t. képviselőtár­sam indítványa az általunk beadottal együtt tárgyaltassék: kérném annak kinyomatását el­rendelni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház Ghyczy Kál­mán képviselő ur azon indítványát, hogy ezen módositvány Simonyi Ernő képviselő módositvá­nyával együtt tárgyaltassék? (Elfogadjuk!) El­fogadtatott. Ivacskovics György jegyző (ol­vassa a törvényjavaslat 20. most a 18. §-át.j Ghyczy Kálmán: Nekem ezen §. e) pontjára van észrevételem. A 20. §. c) pontjában az foglaltatik, hogy a polgári perrendtartás 25. §-ában érintett úrbéri, tagositási és arányositási ügyek a kir. törvényszékek elé tartoznak. Az elvet tökéletesen elismerem, hogy mindezek a kir. törvényszék elébe tartoznak ; de nézetem szerint esen §. nincs kellőleg íogalmazva : mert a perrendtartás 25 §-a azt mondja, hogy az úr­béri tagositási és arányositási ügyekre nézve eddig illetékes bíróság fog továbbra is megma­radni. •— Hogy az ember megértse azt, hogy itt mily perek értetnek, szükséges a Corpus Ju­rist, az absolut kormány alatti rendeleteket, az országbírói értekezletet és éhez hozzá csatolva a cancelláriának időközben kiadott pótrendele­teit is ismerni, és azonkívül ezen 25. §. már — 16*

Next

/
Thumbnails
Contents