Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-336
836. országos ülés május 4. 1871. j 2$ gezzeuek, ha ezen ügyek vitelére egy állam bírói hivatalra képesített tisztviselőt saját pénztárukból fizetnek, kinek hivatala állandó leszen, s abban az igazságügyi miniszter által megerősítendő. Az ily engedélyek megadását tartozik az igazságügyi miniszter a törvényhozásnak jóváhagyás végett bejelenteni. Elnök:'T. ház! Előbb magát a §-t kell megállapítani. A 19., most a 17-ik §-t tehát elfogadja-e a t. ház? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Most következnék az indítvány, mely szerint ezen szakasz és a következő közé egy uj szakasz lenne iktatandó. Hodossy Imre a központi bizottság előadója: T. ház! Ezen §, melyet Hajdú Ignácz képviselőtársam indítványozott, homlokegyenest ellenkezik azzal, mi ezen törvényjavaslatban és az 1869-iki IV. törvényczikkben foglaltatik. Hogyan gondolhatja tehát, hogy azon többség, mely a fönebbi törvényeket megszavazta, az ő indítványát elfogadja: azt nem értem. Ghyczy Kálmán: Azon vélekedésben vagyok t. ház, hogy azon indítvány, melyet Hajdú Ignácz barátom tett, azokhoz képest, mik a mai ülés folyama alatt történtek, egy részletet képez azon indítványhoz, melyet Simonyi Ernő t. barátom benyújtott és összefüggésben van a 25-ös bizottság által készített és legközelebb a ház tárgyalása alá kerülendő törvényjavaslattal. Nem akarom én ezzel azt mondani, hogy azon indítvány, melyet Hajdú Ignácz barátom tett: egész szövege szerint elfogadható legyen; hanem azt mégis bátor vagyok megjegyezni, hogy ha nem is azon indokokból, melyeket Hajdú Ignácz t. barátom előadott, hanem más, különösen azon indokoknál fogva, melyeket Simonyi Ernő t. barátom elmondott: mégis lehetséges, hogy ideiglenesen legalább, most ez alkalommal az ily kivételes helyzetben levő városok a maguk törvényszékeit p. o. oly módozat szerint, minőt Simonyi Ernő t. barátom előterjesztett, megtarthatják. Miután tehát ezen indítvány szoros kapcsolatban van azon inditványnyal, melyet Simonyi Ernő t. képviselőtársam beadott, azt hiszem : hogy eg3 r átalában nem hibázunk, ha azt most nem tárgyaljuk, hanem Simonyi Ernő t. barátom indítványával együtt fogjuk tárgyalás alá venni. Ha szükséges, azon módosításokat, melyeket Hodossy Imre képviselő ur elvi tekintetből javasolj: a tárgyalás alkalmával meg lehetne tenni. Én továbbá is bátor vagyok arra kérni a t. házat, méltóztassék ezen indítványt akkor tárgyadni, mikor Simonyi Ernő indítványa fog tárgyalás alá kerülni. (Helyeslés.) Horváth Döme miniszteri meghízott : T. ház! Nem szólok ahoz, amit Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam javasolt; az önök bölcsessége fogja eldönteni, vajon akkora méltóztatnak-e a módositvány tárgyalását elhalasztani, a mikor Simonyi Ernő képviselő ur indítványa fog tárgyaltatni? Egyelőre csakis annyit jelzek, hogy ezen indítványhoz azon esetre, ha most méltóztatnak annak sorsát eldönteni: a kormány részéről nem járulhatok; meri a mint igen helyesen jegyezte meg előadó ur, az homlok egyenest ellenkezik magával az alap-törvénynyel, az 1869: IV. törvényczikkel, melynek fölíorgatását a t. képviselőház egyátalán nem engedheti. Egyébiránt csalódik is a képviselő ur, mert ő az autonomicus községeket, melyeidben nem lesz járásbíróság: több joggal akarja íölruhazni birtokbirósági tekintetben, mint azon autonomicus községeket, hol a járásbíróságok székelni fog nak. Ezen törvény szövege szerint ezen községeknek nem fog birtok bíróság adatni; és módositvány t tevő képviselő ur mégis azon községeknek, melyek kivül esnek a járásbirósági székhelyeken, birtokbiróságot is akar adni. Nincs kifogásom az ellen, hogy a módositvány tárgyalása elhalasztassék, de kötelességemnek tartottam előre kijelenteni, hogy a módositványhoz nem járulhatok. (Helyeslés jobb felől.) Csanády Sándor: Ha méltóztatnak kimondani, hogy Hajdú Ignácz t. képviselőtársam indítványa az általunk beadottal együtt tárgyaltassék: kérném annak kinyomatását elrendelni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház Ghyczy Kálmán képviselő ur azon indítványát, hogy ezen módositvány Simonyi Ernő képviselő módositványával együtt tárgyaltassék? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Ivacskovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 20. most a 18. §-át.j Ghyczy Kálmán: Nekem ezen §. e) pontjára van észrevételem. A 20. §. c) pontjában az foglaltatik, hogy a polgári perrendtartás 25. §-ában érintett úrbéri, tagositási és arányositási ügyek a kir. törvényszékek elé tartoznak. Az elvet tökéletesen elismerem, hogy mindezek a kir. törvényszék elébe tartoznak ; de nézetem szerint esen §. nincs kellőleg íogalmazva : mert a perrendtartás 25 §-a azt mondja, hogy az úrbéri tagositási és arányositási ügyekre nézve eddig illetékes bíróság fog továbbra is megmaradni. •— Hogy az ember megértse azt, hogy itt mily perek értetnek, szükséges a Corpus Jurist, az absolut kormány alatti rendeleteket, az országbírói értekezletet és éhez hozzá csatolva a cancelláriának időközben kiadott pótrendeleteit is ismerni, és azonkívül ezen 25. §. már — 16*