Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-336

122 336. országos ülés május 4 1871. rendezett tanácsú városoknak, a melyek jövőre járásbírósággal nem láttatnak ekbizonyos birói hatáskör adassék, t. i. annyi,a mennyivel a járásbíróságok birnak, mert ezen törvény 16. és 20-ik §-a mindazon kedvezményeket megszünteti, a mely kedvezmények ezen városokra nézve a perrendtartás 1., 2., 18. e's 20-ik §-ikban benfoglalvák. Ha a törvény igy megy keresztül, a mint van : ezáltal a városok megfosztatnak törvényszékeiktől. Es e miatt e városokra véghetetlen nagy és kiszámithatlan kár háromolnék; e városoknak föl virágzásuk, előhaladásuk s közhitelük sirját fogná e törvény megásni. A megyékre nézve e törvény még bir a javitás színezetével, mert azok rendezettebb törvényszéket nyernek; a megyéknek egyesbiróságaik megmentetnek azon akadályoktól, melyek által az igazságszolgáltatásban gátolva voltak, a politikai ügyek kezelésétől fölmentetvén. De a városokra nézve, habár azok járásbíróságot, vagy ha oly hatáskört nyernek, mint a járásbíróságok : e törvény nem lesz reform; e törvény valóságos visszalépés lesz, mert meglévő intézményeket töröl el, a nélkül, hogy azok helyett a íönálló helyi viszonyoknak megfelelő , más intézkedéseket állítana föl. Kétségtelen, hogy e törvényjavaslat épen azon vidéket sújtja leginkább, hol a rendezett tanácsú városok a legnagyobb számmal fordulnak elő, t. i. az alföldön. Az alföldön igen nagy területen terjedelmes városok egymástól igen távol vannak elszórva és e városok népességének száma gyakran a kisebb királyi városokét is meghaladja, és e községek egymástól járatlan utak által vannak elválasztva. E városokban, az élet és helyi viszonyok kényszerűsége fejtette ki a helyi bíráskodást — s ha a helyi viszonyokon, melyeken ez intézmény alapul, változtatni nem lehet, s változtatni a törvényhozás sem képes: — nincs indokolva, hogy a meggyökerezett intézmény végleg és föltótlenül eltöröltessék. Itt tehát a törvényhozásnak kell gondoskodni módokról, ha maga a dolgon nem segíthet: miképen védethetnek meg a polgárok érdekei azon súlyos sérelmek ellenében, melyek rajok várnak. E sérelem orvoslási módját abban látom, ha a törvény megengedi, hogy ezen városok első fokú bíróságokat továbbra is a maguk számára, önköltségen ; állithatnak föl. Hiszen a törvényhozás ezen népes városok iránt mindenkor kiváló figyelemmel volt; már a múltban telve van törvénykönyvünk e városok sorsa iránti intézkedésekkel, — a közelebbi időben pedig a törvényhozás különösen két alkalommal jelezte azt, hogy ezen városokra kitűnő és kiváló gondot kíván fordítani. A perrendtartásban, t. ház, intézkedett a törvényhozás ezelőtt 5 évvel, hogy e városok törvényszékeit fenn kell tartani; és az azóta lefolyt 5 évi tapasztalat megmutatta, hogy ez intézkedés akár az egyénre, akár az államra nézve nem volt káros, s közmegelégedéssel fogadtatott; nincs tehát semmi ok most sem,ez intézkedés megváltoztatására. Másod ízben jelezte a törvényhozás azt, hogy mily fontosságot tulajdonit az ily népesebb községeknek a törvényhatóságok és községek rendezése alkalmával; midőn ezen városok nagyobb politikai jogokkal ruháztattak föl, mint a milyenekkel azelőtt birtak. En azt hiszem, hogy a politikai jogok gyakorlata nem kevésbbé fontos, mint az igazságszolgáltatási jog gyakorlata. És ha a törvényhozás beismerte azt, hogy ezen népes községek ily magasabb politikai jogok gyakorlására képesek, s ily jogokkal azoknak fölruháztatása, az állam és közérdek szempontjából szükséges volt: ugyanazon feltevéseket e községekre nézve az igazságszolgáltatás terén is egyátalában megtagadni nem lehet. Ezeken a nézeteken s elveken alapszik módositványom. — Még csak azt kívánom e módositványra megjegyezni, hog}^ igyekeztem e módositványba fölvenni mindazon föltételeket, melyeket a jogtudomány mai nap divó eszméi, a jó, gyors és olcsó igazságszolgáltatás kívánalmául tűznek ki, hogy t. i. az igazságszolgáltatás arra képes egyének által eszközöltessék; hogy az igazságszolgáltató tisztviselők ily helyeken is függetlenek legyenek, azáltal, hogy hivatalukban állandósittassanak; hogy az államnak e hivatalok betöltésében kellő befolyás engedtessék; gondoskodtam, hogy az igazságszolgáltatás olcsó legyen az államnak, melynek ez semmibe sem kerülne; — de olcsó legyen a polgároknak is, mert hiszen, sokkal olcsóbba kerül, ily bíróságokat közös erővel tartani fönn a polgároknak, miatsem időt és pénzt pazarolni, távol eső bíróságokhoz, ügyeik elintézése végett utazásaikban. — Ajánlom mósitványomat a t. ház pártfogásába és kérem azt fölolvastatni. Bujanovics Sándor jegyző {olvassa a módositványt.) Módositvány, beadja Hajdú Ignácz. Mely szerint az első folyamodásu bíróságok rendezéséről szóló törvény 19. és 20-ik §§-ai közé, következő uj §. lenne beigtatandó. Oly rendezett tanácsú városoknak, — melyek eddig első folyamodásu törvényszékkel birtak, s melyek jövendőre járásbirósági székhelyül ki nem jelöltettek : indokolt kérelem folytán, az igazságügyi miniszter megengedheti, hogy a járásbíróságok elébe utasított ügyekben a bíráskodást gyakorolhassák, s egyéb bírói teendőket vé-